Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-41
A Nemzetgyűlés 41. ülése 1920. évi május hó 12-én, szerdán. 441 Rövidség kedvéért fejtegetéseim további folyamán az előbbieket régi, az utóbbiakat uj csonka kerületeknek nevezem. (Halljuk! Halljuk ! a baloldalon. Egy hang jobb felöl : Szabálytalanul.) Nem szabálytalanul t. képviselő ur, mert ez a megjelölés a választási rendeleteken alapszik, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) mert igen nagy tévedésben van és ugyanabban a tévedésben van az igen t. előadó ur is, (Egy hang jobbfelöl: Sokan vagyunk igy! Mozgás.) mikor azt hiszi, hogy ennek a kérdésnek egyedüli jogforrása az 5984. számú rendelet. Ennek a kérdésnek, amelyet most tárgyalunk, nemcsak ez a rendelet jogforrása, hanem az összes választási rendeletek is, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) azok együttesen veendők figyelembe, már pedig a 94840. számú és 95895. számú rendeletek egyaránt a csonka választókerület elnevezést ismerik és használják mint terminus technikust és ennélfogva ez a megjelölés részemről nem szabálytalan, hanem a rendeletnek megfelelő. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Ismétlem, azokban a csonka kerületekben, amelyek még most is részben meg vannak szállva, azért kellett törvény utján intézkedni, mert ezekben a kerületekben szabályozni kell azt a kérdést, hogy a választás megtörténte után voltaképen meddig is tartson annak a képviselőnek képviselői jogosultsága és megbízatása, mert hiszen, ha ezek a kerületek kiegészültek, akkor ismét az előtt a vitás kérdés előtt fogunk állani, hogy az illető meddig gyakorolhatja mandátumát, hogy a mandátum meddig van érvényben ? Épen ennek a vitának elkerülését célozta ez a törvényjavaslat, amennyiben megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján a kiegészítés esetén újból választásnak van helye. De törvényes intézkedésre van szükség azért is, mert épen az 5984. számú rendelet alapján ezt a kérdést — legalább az én meggyőződésem szerint — máskép, mint törvény utján megoldani nem lehet. Az 5984. számú rendeletnek 1. §-ában foglalt rendelkezése értelmében azokra a választókerületekre, melyeknek idegen megszállása a jelen rendelet kihirdetése után szűnik meg, ha azokban a választás előkészítésének munkálatai az előbbi bekezdésben megjelölt napig be nem fejezhetők, a belügyminister a választás előkészítési munkálataihoz szükséges idő figyelembevételével későbbi választási napot tüz ki. A Nemzetgyűlés összeülése után ily kerületekre nézve a választás elrendelése tárgyában a Nemzetgyűlés határoz. Kétségtelen tény, hogy ennek a szakasznak a verbum regens-e és legfontosabb meghatározása az »idegen megszállás« szavakban rejlik. Gaal Gaszton : A későbbi választási napban rejlik. Dömötör Mihály belügyminister: Az idegen megszállás azt jelenti, hogy ha egy kerületben akár egy négyzetméternyi terület is idegen megszállás alatt van, akkor arról a kerületről nem lehet azt mondani, hogy abban az idegen megszállás megszűnt. Valamely állapot megszűnése ennek az állapotnak teljes megszűnését jelenti, még abban az esetben is, ha a »teljes« szó nincs hozzáfűzve. Ha ennek az ellenkezőjét akarom kifejezni, ha a megszűnést korlátozni akarom, akkor kell nyelvtanilag helyesen és logikusan a »részben« szót odatenni. (Mozgás a jobboldalon.) Mivel pedig ezek a kerületek részben ma is meg vannak szállva : pusztán nemzetgyűlési házhatározattal ez a választás el nem rendelhető, hanem csak törvény utján. E tekintetben az előadó ur hivatkozott az idézett rendelet 2. §-ának 2. bekezdésére, mely szerint »ha a választókerületek valamelyikének egy részében az illető terület idegen megszállása miatt a választást megtartani nem lehet, az ily választókerületek egyéb része magában alkot egy választókerületet. Ily esetben a választókerület eredetileg megállapított székhelye helyett a belügyminister a szükséghez képest más székhelyet jelöl ki«. T. Nemzetgyűlés ! Ennek a szakasznak most felolvasott 2-ik bekezdése egész kétségtelenül csakis azokra a kerületekre vonatkozik, amelyek a rendelet kelte alkalmával léteztek, de nem vonatkozhatott olyan kerületekre, amelyek akkor idegen megszállás alatt állottak s amelyek abban az időben egyáltalán nem léteztek. Hiszen ez a szöveg egész kétségtelenül a jelen időről, az akkor fennállott állapotról beszél, nem pedig a jövőben létesítendő kerületekről, ennélfogva ez a rendelkezés nem vonatkozik az 1. §-ban foglalt rendelkezésre, azt nem korlátozza és ennélfogva azok a szabályok állanak fenn e tekintetben is, amelyeket a 1. §. tartalmaz, vagyis fennáll az, hogy olyan kerületekre nézve, amelyek még jelenleg is idegen megszállás alatt állanak, ha mindjárt részben is, csak törvény utján lehet intézkedni. Gaal Gaszton: Ittvan; megvan a törvény. Dömötör Mihály belügyminister : Ennélfogva én meggyőződésemmel ellentétben állónak tartottam volna azt, hogy a Nemzetgyűlést megkeressem aziránt, hogy ezekben a kerületekben is rendelje el a választást. A tulajdonképeni nehézséget és összeütközést ennél a törvényjavaslatnál a régi csonka kerületekre vonatkozó rendelkezések okozzák. E tekintetben kétségtelen, hogy az 5984. számú rendelet a jogforrás. Kétségtelen az is, hogy ezt a rendeletet az 1920 : 1. te. jóváhagyta. De kétségtelen az is, hogy ez a törvényjavaslat, amely a Ház előtt fekszik, minden tekintetben, de különösen a régi csonka kerületek kérdésében és a mandátum tartamának kérdésében teljesen megfelel a szóban forgó rendelet szellemének ós tartalmának. A rendelet kelte idejében a helyzet az volt, hogy az ország jelentékeny része NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — II. KÖTET. "<•
