Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-41
442 A Nemzetgyűlés 41. ülése 1920. évi május hó 12-én, szerdán. idegen megszállás alatt állott. Az akkori Friedrieh-kormány alkotmányos érzületére vall, hogy iparkodott a kérdést ugy megoldani, hogy egyetlen egy választó se essék el az ő választójogától, hogy minden választó lehetőleg gyakorolhassa az ő választójogát. Ez az ideiglenes kényszerhelyzet, amelyben akkor a kormány volt, ideiglenes szabályozást vont maga után. Ha az akkori kormány ezt a kérdést véglegesen akarta volna szabályozni, akkor a legegyszerűbb lett volna, hogy azokat az igen apró csonka kerületeket, amelyekben csak egy-két község van, egyszerűen odacsatolta volna valamely már lélező egész kerülethez és ilyen módon a dolgot végleg elintézte volna. Gaal Gaszton : Ez ellenkezett volna a rendelettel. Dömötör Mihály belügyminister : De épen az a körülmény, hogy ezt nem tette, szintén arra vall, hogy ezt a kérdést csak ideiglenesen óhajtotta szabályozni. Mielőtt ezt a törvényjavaslatot benyújtottam volna, lelkiismereti kötelességemnek tartottam, hogy érdeklődjem az iránt, hogy azok, akik ezt a rendeletet hozták, miként magyarázzák és miként fogják fel azt, én e. tekintetben ugy a rendeletet aláiró akkor ministerelnöktől, Friedrich Istvántól, mint az akkori kormány tagjaitól, különösen Hegyeshalmy Lajostól, Beniczky Ödöntől, valamint azoktól a tisztviselőktől, akik a törvényjavaslat készítésében közreműködtek, azt a felvilágosítást kaptam, hogy a cél egy ideiglenes rendezés volt, a cél az volt, hogy minél több választó jusson szavazathoz, azonban azzal, hogy ezekben a csonka kerületekben, mihelyt azok kiegészülnek, azonnal választani kell. ( Ugy van! balfelöl. Mozgás a jobboldalon.) Ez benne van a rendeletben, csak hogy nem kifejezetten, hanem inplicite. (Ellenmondások jobbfelöl.) Méltóztassanak megengedni, hogy indokaimat előterjesszem. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) A rendelet hivatkozott 2. §-ának első bekezdése minden félreértést kizáró világossággal kijelenti azt, hogy a nemzetgyűlési választások az 1914. évi XV. tcikk alapján kibocsátott rendeletben meghatározott kerületi beosztások szerint fognak történni. Már pedig a kerületi beosztás ép oly fontos, fundamentális tótele egy parlament összeállításának, mint maga a választójog. Amiként egy parlamentnek, különösen egy demokratikus parlamentnek szempontjából teljesen lehetetlen összeállítás volna az, hogy a választók bizonyos vidékeken más ós más szavazati jog alapján — a választók egy része pl. cenzusok, másik része pluralitásos, harmadik része általános szavazati jog alapján — gyakorolja szavazati jogát, ép ugy teljes képtelenség volna és ellenkeznék a demokratikus parlamentarizmus alapvető fogalmával az, hogy különféle kerületi beosztási szisztémák szerint történjék a parlament összeállítása. Gaal Gaszton : Most nem marad csonka kerület ! Ernst Sándor: Azon lehet segíteni! (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el.) Dömötör Mihály belügyminister : Ez azért bir fontossággal, mert ha a kerületi beosztás alapvető princípiumához nem ragaszkodnánk, akkor megtörténhetnék az, hogy ilyen módon egy parlamentnek demokratikus összeállítása ép ugy ki volna játszható, mint a különböző szavazati jogosultságok alapján összeállított parlamentek demokratikus volta. Megtörténhetnék az, hogy egyes kis vidéken, egyes helyek, községek, vagy egyes csoportok igen kis töredéke — pl. száz ember — küldene egy képviselőt, szemben tízezer vagy százezer emberrel, akik szintén csak egyet küldenek. Ilyen módon a különféle elvek szerint történt kerületi beosztások alapján azok a részek, ahol igen csekély számú választó küld képviselőt, szintén egy meg nem engedett pluralitást élveznek. (Igaz! Ugy van! balfelölj Ezt az elvet szegezi le tehát a 2. §. első bekezdése, amikor kijelenti, hogy a választás az 1914. évi XV. tcikk alapján kibocsátott belügyministeri rendeletben meghatározott kerületi beosztás szerint történik. Már most a 2. §. második bekezdése abban az értelmezésben, amelyet annak a javaslat ellenzői tulajdonítanak, teljes ós kizáró ellentétben állana a 2. §. első bekezdésével. Ez a két rendelkezés csak akkor fér össze, hogyha az első bekezdést ugy állítom oda, mint egy végleges leszögezett rendelkezést, amelyen változtatás nincs, ellenben a második bekezdést ugy fogom fel, mint egy ideiglenes rendezést, egy ideiglenes szabályozást, amely azonban csak addig tart, amig a kényszerhelyzet fennáll. Gaal Gaszton : A Nemzetgyűlés tartamáig. Dömötör Mihály : Mihelyt tehát megszűnt a kényszerhelyzet, abban a pillanatban meg kellett hogy szűnjék a mandátum is, mert akkor már nem az a csonka kerület többé az 1914. évi XV. tcikk alapján alakított törvényes kerület, hanem a törvényes kerület most már a teljesen kiegészült kerület. Gaal Gaszton : A következő választáson az szavaz. Dömötör Mihály : Az a képviselő tehát, akit a csonka kerületben egy-két község választott meg, már nem képviselője ennek a parlamentnek. (Igaz ! Ugy van! a baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Gaal Gaszton: Szerintünk igen. Barla-Szabó József: A törvény szerint is igen. (Ellenmondások a baloldalon.) Dömötör Mihály: Ennélfogva, t. Nemzetgyűlés, amikor a törvényjavaslat ezeket a dolgokat megállapítja... Gaal Gaszton: Ezért rossz!
