Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-41
440 A Nemzetgyűlés ál. ülése 1920, clésben, azt hiszem, teljesen egy véleményen vagyunk. (Mozgás.) Már most, t. Nemzetgyűlés, ha keressük a módozatokat, hogy miképen lehetne ezt a kérdést legjobban megoldani, a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál feltétlenül rá kell arra jönnünk és találnunk kell olyan közvetítő folyamatot, olyan módot, amely kivezet bennünket ebből a szokatlan és a rendkivüliség által teremtett helyzetből. Az a mód, hogy mi most a csonka kerületekben, mint különálló kerületekben, tartsunk uj választást, ez semmi szin alatt sem jelent megoldást. Mert akkor az aránytalanság fokozódik, és — mint az előadó ur is épen mondotta — a később felszabadulandó kerületrészek ismét igényt tarthatnak az uj választások kiírására, sőt a törvény alapján kell, hogy azokban is uj választásokat írjunk ki, s akkor nem egy kerületben lesz több választás, hanem egy kerületnek lesz több képviselője. Ez pedig olyan megbolygátasát jelentené az 1914: XV. tc.-nek, amelyet megengedni semmi szin sem szabad. Szabó Balázs : Nem is kívánjuk ! Mikovínyi Jenő: Az általános érdekek érvényesülése a főszempont s holmi apróbb, kisebb érdekek inkább kell hogy azok mellett elenyészszenek. T. Nemzetgyűlés ! En részleteiben csak pár szóval akarom érinteni a javaslatot, amennyiben az én felfogásom szerint talán el lehetne kerülni azt, hogy a már megválasztott és igazolt nemzetgyűlési képviselők akár a mandátumukról való lemondásra kényszeríttessenek, akár a mandátumuk megszüntettessék. (Mozgás a jobboldalon. ) Szabó Balázs : Olyan hatalom nincs ! Gaal Gaszton : Nem is lehet kényszeríteni ! Mikovínyi Jenő : Az én felfogásom szerint — és ez énbennem a közjogi bizottság ülése után kialakult — meg lehetne oldani a kérdést ugy, hogy a Nemzetgyűlés rendelje el ezen részben vagy egészben felszabadult kerületekben a folytatólagos választást aként, hogy a nemzetgyűlési képviselő önmagától, automatikusan mint az uj választáson szereplő jelölt szerepeljen; mindaddig pedig, amig meg nem történik ez a választás, amig ez végleges törvényes befejezést nem nyer, a nemzetgyűlési tagsági jogát gyakorolhatja. Ez mindenesetre olyan kérdés, hogy ezzel foglalkozni kell és foglalkozni érdemes. Épen azért helytelennek találom azt, hogy az 5984. számú rendelet téves magyarázásával, annak tartalmát máskép magyarázva elüssük a kérdést akként, hogy a Nemzetgyűléssel egyszerűen csak írassuk ki a választásokat. így nem lehet megoldani egy ilyen alkotmányjogi nagyfontosságú kérdést. T. Nemzetgyűlés! En a magam részéről jogi és lelkiismereti szempontból határozottan ragaszkodni kívánok ahhoz, hogy a Nemzetedé május hó 12-én, szerdán. gyűlés ezzel a kérdéssel feltétlenül behatóan foglalkozzék. Hiszen mindkét pártban vannak parlamenti szempontból, jogi szempontból gyakorlott szakemberek, akik maguk is beláthatják azt, hogy ebből lelkiismereti kérdést csinálni kell. Ilyen még nem történt parlamentáris életünk történetében, ami most itt előállott; ezt egyszerűen nem lehet elütni, ezzel igenis nagyon komolyan kell foglalkozni. (Mozgás.) Epen azért én a különvéleményemet fentartva, javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy, ezt a javaslatot a napirendről ne vegye le. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : A belügyminister ur kivan szólni. Dömötör Mihály belügyminister: T.Nemzetgyülés [(Ralijuk! Halljuk!) Mielőtt rátérnék azoknak a jogi érveknek az előterjesztésére, amelyek a javaslatot támogatják, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) méltóztassanak megengedni, hogy röviden előrebocsássam, hogy azt a nagy összeütközést, azt a nagy harcot, s azokat a következményeket, amelyek ebből a harcból származni fognak, nem én idéztem elő és én nem akartam. Sőt ellenkezőleg, elkövettem mindent, hogy ez az összeütközés elkerülhető legyen. Ez volt az oka annak, hogy abban az időben, amikor a Nemzetgyűlés elnökéhez a megkeresést intéztem a választások tekintetében való határozathozatal ügyében, ebben a megkeresésben pusztán azokra a kerületekre szorítkoztam, amelyekre vonatkozólag a választások elrendelése vitán kívül áll. Gaal Gaszton : Hogy szólt a ministertanácsi határozat ? Barla-Szabó József: Ez csinálta az egész bajt ! A ministertanács mit határozott ? (Felkiáltások jobbfelöl: Ez az érdekes! Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelol.) Dömötör Mihály belügyminister: Ez után lett volna idő és alkalom a vitás kérdés elintézésére és olyan kibontakozás megtalálására, amely mindenkit kielégít. Épen ezt az időt azonban, amely ehhez szükséges, nem hagyták meg, követelték tőlem a törvényjavaslat azonnali elkészítését és benyújtását. Gaal Gaszton: Ki követelte? (Mozgás a jobboldalon.) Dömötör Mihály belügyminister: Ennélfogva ón elfoglalt álláspontomhoz, hiven csak olyan törvényjavaslattal járulhattam a Nemzetgyűlés elé, amely meggyőződésemnek megfelel. (Helyeslés a baloldalon.) Ez a törvényjavaslat voltakópen kétféle kerületnek jogviszonyait szabályozza. Egyrészt azoknak a kerületeknek jogviszonyait, amelyek az általános választások idejében részben idegen megszállás alatt álltak s amelyek a megszállás megszűnte után kiegészültek, másrészt pedig azoknak a kerületeknek jogviszonyait, amelyek az idegen megszállás alkalmával még teljesen meg voltak szállva, amelyek akkor mint kerületek egyáltalában nem léteztek és amelyek részben jelenleg is meg vannak szállva.
