Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-41

440 A Nemzetgyűlés ál. ülése 1920, clésben, azt hiszem, teljesen egy véleményen vagyunk. (Mozgás.) Már most, t. Nemzetgyűlés, ha keressük a módozatokat, hogy miképen lehetne ezt a kér­dést legjobban megoldani, a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál feltétlenül rá kell arra jönnünk és találnunk kell olyan közvetítő folyamatot, olyan módot, amely kivezet ben­nünket ebből a szokatlan és a rendkivüliség által teremtett helyzetből. Az a mód, hogy mi most a csonka kerületek­ben, mint különálló kerületekben, tartsunk uj választást, ez semmi szin alatt sem jelent meg­oldást. Mert akkor az aránytalanság fokozódik, és — mint az előadó ur is épen mondotta — a később felszabadulandó kerületrészek ismét igényt tarthatnak az uj választások kiírására, sőt a törvény alapján kell, hogy azokban is uj választá­sokat írjunk ki, s akkor nem egy kerületben lesz több választás, hanem egy kerületnek lesz több képviselője. Ez pedig olyan megbolygátasát jelentené az 1914: XV. tc.-nek, amelyet meg­engedni semmi szin sem szabad. Szabó Balázs : Nem is kívánjuk ! Mikovínyi Jenő: Az általános érdekek érvé­nyesülése a főszempont s holmi apróbb, kisebb érdekek inkább kell hogy azok mellett elenyész­szenek. T. Nemzetgyűlés ! En részleteiben csak pár szóval akarom érinteni a javaslatot, amennyiben az én felfogásom szerint talán el lehetne ke­rülni azt, hogy a már megválasztott és igazolt nemzetgyűlési képviselők akár a mandátumuk­ról való lemondásra kényszeríttessenek, akár a mandátumuk megszüntettessék. (Mozgás a jobb­oldalon. ) Szabó Balázs : Olyan hatalom nincs ! Gaal Gaszton : Nem is lehet kényszeríteni ! Mikovínyi Jenő : Az én felfogásom szerint — és ez énbennem a közjogi bizottság ülése után kialakult — meg lehetne oldani a kérdést ugy, hogy a Nemzetgyűlés rendelje el ezen részben vagy egészben felszabadult kerületekben a foly­tatólagos választást aként, hogy a nemzetgyűlési képviselő önmagától, automatikusan mint az uj választáson szereplő jelölt szerepeljen; mind­addig pedig, amig meg nem történik ez a vá­lasztás, amig ez végleges törvényes befejezést nem nyer, a nemzetgyűlési tagsági jogát gya­korolhatja. Ez mindenesetre olyan kérdés, hogy ezzel foglalkozni kell és foglalkozni érdemes. Épen azért helytelennek találom azt, hogy az 5984. számú rendelet téves magyarázásával, annak tartalmát máskép magyarázva elüssük a kérdést akként, hogy a Nemzetgyűléssel egyszerűen csak írassuk ki a választásokat. így nem lehet meg­oldani egy ilyen alkotmányjogi nagyfontosságú kérdést. T. Nemzetgyűlés! En a magam részéről jogi és lelkiismereti szempontból határozottan ragaszkodni kívánok ahhoz, hogy a Nemzet­edé május hó 12-én, szerdán. gyűlés ezzel a kérdéssel feltétlenül behatóan foglalkozzék. Hiszen mindkét pártban vannak parlamenti szempontból, jogi szempontból gya­korlott szakemberek, akik maguk is beláthatják azt, hogy ebből lelkiismereti kérdést csinálni kell. Ilyen még nem történt parlamentáris éle­tünk történetében, ami most itt előállott; ezt egyszerűen nem lehet elütni, ezzel igenis nagyon komolyan kell foglalkozni. (Mozgás.) Epen azért én a különvéleményemet fen­tartva, javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy, ezt a javaslatot a napirendről ne vegye le. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : A belügyminister ur kivan szólni. Dömötör Mihály belügyminister: T.Nemzetgyü­lés [(Ralijuk! Halljuk!) Mielőtt rátérnék azoknak a jogi érveknek az előterjesztésére, amelyek a javaslatot támogatják, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) méltóztassanak megengedni, hogy röviden előre­bocsássam, hogy azt a nagy összeütközést, azt a nagy harcot, s azokat a következményeket, amelyek ebből a harcból származni fognak, nem én idéztem elő és én nem akartam. Sőt ellenke­zőleg, elkövettem mindent, hogy ez az összeüt­közés elkerülhető legyen. Ez volt az oka annak, hogy abban az időben, amikor a Nemzetgyűlés elnökéhez a megkeresést intéztem a választások tekintetében való határozathozatal ügyében, ebben a megkeresésben pusztán azokra a kerületekre szorítkoztam, amelyekre vonatkozólag a válasz­tások elrendelése vitán kívül áll. Gaal Gaszton : Hogy szólt a ministertanácsi határozat ? Barla-Szabó József: Ez csinálta az egész bajt ! A ministertanács mit határozott ? (Fel­kiáltások jobbfelöl: Ez az érdekes! Zaj. Hall­juk! Halljuk! balfelol.) Dömötör Mihály belügyminister: Ez után lett volna idő és alkalom a vitás kérdés elinté­zésére és olyan kibontakozás megtalálására, amely mindenkit kielégít. Épen ezt az időt azonban, amely ehhez szükséges, nem hagyták meg, követelték tőlem a törvényjavaslat azonnali elkészítését és benyújtását. Gaal Gaszton: Ki követelte? (Mozgás a jobboldalon.) Dömötör Mihály belügyminister: Ennélfogva ón elfoglalt álláspontomhoz, hiven csak olyan törvényjavaslattal járulhattam a Nemzetgyűlés elé, amely meggyőződésemnek megfelel. (Helyes­lés a baloldalon.) Ez a törvényjavaslat voltakópen kétféle kerületnek jogviszonyait szabályozza. Egyrészt azoknak a kerületeknek jogviszonyait, amelyek az általános választások idejében részben idegen megszállás alatt álltak s amelyek a megszállás megszűnte után kiegészültek, másrészt pedig azoknak a kerületeknek jogviszonyait, amelyek az idegen megszállás alkalmával még teljesen meg voltak szállva, amelyek akkor mint kerü­letek egyáltalában nem léteztek és amelyek részben jelenleg is meg vannak szállva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom