Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-41
438 A Nemzetgyűlés 41. ülése 1920. évi május hó 12-én, szerdán. a választás, mint a többi — nagyon helytelenül és tévesen — csonkának nevezett választókerületekben. Ezen második bekezdése az 1. íjnak tehát teljesen felesleges, eltekintve attól, hogy teljesen téves is. Tekintük mármost a 2. §-t. A 2. §. azt mondja (olvassa): »Azokban a nemzetgyűlési választókerületekben, amelyekben mint csonka választókerületekben tartatott meg a választás«. Ez is merőben téves, mert nem mint csonka választókerületekben tartatott meg a választás, hanem mint önálló, magukban véve különálló kerületekben tartatott meg a választás. (Ugy van! a jobboldalon.) Azt mondja továbbá a javaslat (olvassa): »Azokban a nemzetgyűlési választókerületekben, amelyekben mint csonka választókerületekben tartatott meg a választás, a választókerület idegen megszállásának egészen vagy részben történt megszűnése után uj választást kell tartani«. Hát, t. Nemzetgyűlés, mit mond ez a paragrafus ? Semmi egyebet, mint azt, hogy megtörténhetik igen könnyen az az eset, hogy egy választókerületben háromszor vagy négyszer kell tartani választást. (Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások balfelöl.) Mert hiszen, ugyebár, vannak választókerületek, amelyeknek csak igen kis része volt felszabadulva idegen megszállás alól és amint épen a t. baloldal mondja és hivatkozik választók igen nagy tömege nem volt abban a helyzetben, hogy választhatott volna. Tehát mondjuk, csak pár száz, vagy pár ezer ember élt a választói jogával. Már most, ami igen könnyen elképzelhető, ha az u. n. demarkációs vonalat egy-két kilométerrel kijebb tolják, újból négy vagy ötezer választó szabadul fel idegen megszállás alól, tehát a rendelet értelmében a kerületben uj választás lesz. És ha, amit Isten adjon, a kerület teljes egészében felszabadul és akkor a megmaradó 10—15.000 választó újból teljes joggal követelheti e javaslat alapján a választói jogát, így azután megeshetik, hogy harmadszor kell nemzetgyűlési képviselőt választani, a nemzetgyűlésnek ez alatt a nagyon rövid, másfél esztendői tartama alatt. (Mozgás és zaj.) Es mi történhetik még? Megtartják a választást június 13-án, megválasztják a nemzetgyűlési képviselőt és június 20-án felszabadul a kerület. Tessék megint nyolc nappal az eredeti választás után uj választást tartani. Oláh Dániel : Határozottan megérne egy választást, ha felszabadulna. (Helyeslés a baloldalon.) Rubinek István előadó: Szívesen hozzájárulok, de nem erről van szó, hanem arról, hogy jogilag teljesen téves és helytelen ez a magyarázat. Ami már most ugyanezen 2. §-ának első bekezdésének végső kitételét illeti, azt mondja : ». . . a választókerület utóbb felszabadult részében összeirt választók a választás eredményét szavazatukkal már nem változtathatnák meg«. Már bocsánatot kérek, vegyük azt az esetet, t. Nemzetgyűlés, hogy az eredeti választás alkalmával három jelölt küzdött és most pótválasztásra kerül a sor három közül kettőnél. Hogyan fogja azt a t. Nemzetgyűlés megállapítani, hogy ki került volna az eredeti választásból pótválasztásra, amikor esetleg csak 2-3-10-15 szavazatkülönbség volt a két jelölt között, akik között a pótválasztásra való kerülés eldőlt. Mert hiszen nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a felszabadulandó területen azokból a választókból egynéhány épen arra a jelöltre szavazott volna, aki a pótválasztásba nem került bele, hogyan fogja tehát a t. Nemzetgyűlés megállapitani annak lehetőségót, hogy kire szavaztak volna az illetők s ki került volna pótválasztásra? Rassay Károly: Azért akarjuk az uj választást ! Rubinek István : Ez azokra a kerületekre vonatkokzik, ahol a törvényjavaslat nem akar uj választást. (Mozgás és zaj.) T. Nemzetgyűlés! Ezekben voltam bátor a közjogi bizottság határozatát általánosságban és részleteiben is, bár rövidesen megindokolni. Kimutattam azt, hogy a törvényjavaslat első része teljesen felesleges, mert hiszen a választások elrendelésére nézve már az alaprendelet intézkedik, a második része pedig, a törvényjavaslat 2. és 3. §-ában foglalt intézkedés, törvényellenes, jogilag nem indokolható meg, sőt egyenesen alkotmányellenes. Epen ennélfogva tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, hogy a közjogi bizottság javaslatát elfogadni és a törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés tárgysorozatáról, illetőleg napirendjéről levenni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon. ) Egyúttal ennek a javaslatomnak mintegy természetes folyománya gyanánt méltóztassék megengedni, hogy egy inditványt is terjesszek a Nemzetgyűlés elé. (Halljuk 