Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-41
A Nemzetgyűlés 41. ülése 1920. Nálunk a magyar alkotmányjogban alapvető elv gyanánt szerepel — és azt hiszem, minden modern porlamentáris nemzetnél is ugyanígy áll a dolog — hogy mandátummegszünési okok gyanánt csak olyan okok szerepelhetnek, amelyek abban az időpontban, amikor az illető mandatáriusok összeültek, már tényleg léteztek. Mert a mi házszabályaink is ismernek olyan okokat, amelyek alapján az egyszer már véglegesen igazolt mandátum megszüntethető, ám ezek az okok akkor, amikor a Ház összeült, már meg voltak állapítva. Olyan okokat is statuálhat a Nemzetgyűlés, amelyek megszüntetik a már egyszer megszerzett mandátumot, csakhogy annak az oknak az érvényessége nem a folyó ülésszakban, hanem csak a jövő ülésszakban kezdődhetik. R assay Károly : Statuálható visszamenő érvénnyel is ! Rubinek István : Csak a jövő ülésszakra bírhat joghatállyal, a mostanira semmi körülmények között sem. Tehát a Nemzetgyűlésnek módjában van olyan uj okokat statuálni, amelyek alapján az egyszer már végleg igazolt mandátum megszüntethető, de ezek az okok a jelen ülésszak időtartamára érvényességgel nem"bírhatnak. És vájjon nem ártana-e magának a Nemzetgyűlés presztízsének, nem ásná-e alá magát a Nemzetgyűlés törvényességét, a Nemzetgyűlés olyan intézkedése, amellyel egy rendeletét, amelyet törvénnyé emelt s amelynek alapján maga összeült, megváltoztatja, alap\ 7 ető rendelkezéseiben módosítja. Ez semmi esetre sem szolgálhatna a Ház méltóságának, törvényességének öregbítéseié. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) Azonban eltekintve az előadottaktól, egyik legfontosabb indoka annak, hogy e törvényjavaslatnak a napirendről való levételét kérjük, az, hogy egy ilyen elvnek a felállítása roppant veszélyes precedensül szolgálhatna a jövőre nézve, (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) mert hiszen teljesen kiszolgáltatná a kisebbséget a mindenkori többség önkényének, kénye-kedvének akkor, ha lehetővé tenné azt, hogy azt a törvényt, amelynek alapján az illető Ház összeült, annak a törvény nek az alapelveit ugyanez a Ház, ugyanez a Nemzetgyűlés megváltoztassa. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Gaal Gaszton: Egyes tagjaira nézve! Rubinek István : Igén, egyes tagjaira nézve ! Ezen általános szempontok mellett méltóztassanak megengedni, hogy magára a törvényjavaslat szövegezésére is rátérhessek és magából a törvényjavaslat szövegezéséből is megállapíthassam a javaslatnak egyrészt fölösleges voltát, másrészt teljes jogi tarthatatlanságát. (Halljuk ! Halljuk !) A törvényjavaslat az idegen megszállás megszűnése következtében újonnan keletkező, valamint az ilymódon kiegészülő csonka nemzetgyűlési választókerületekről szól. T. Nemzetgyűlés! Első sorban is kifogás alá esik és feltétlenül hibáztatandó maga a évi május hó 12-én, szerdán. 437 törvényjavaslat címe, mert a mi alapvető törvényünk, melynek alapján a Ház összeült, csonka kerületeket nem ismer. A rendelet 2. §-a kifejezetten megmondja, hogy azok a választókerületek, amelyeknek idegen megszállása csak részben szűnik meg, önálló választókerületeknek, magukban véve külön, önálló választókerületeknek tekintendők. Ezek tehát ugy a nemzetgyűlési képviselő jelölése, mint a választása tekintetében teljesen egy elbírálás, egy szempont alá kerülnek azon választókerületekkel, amelyek teljes egészükben szabadultak fel az idegen megszállás alól, vagy pedig idegen megszállás alatt egyáltalában nem is voltak. A »csonka választókerület« elnevezés tehát jogilag helytelen és téves. Ami már most a törvényjavaslat 1. §-át illeti, eltekintve attól, hogy itt is csonka választókerületekről tesz említést a törvényjavaslat, azt is mondja (olvassa) -. »Az ily választókerület meg nem szállott részében, mint csonka választókerületben a nemzetgyűlési választást el kell rendelni«. Bocsánatot kérek, a választás elrendelése nem mint csonka választókerületben fog történni és nem történhetik meg mint csonka választókerületben. A választás elrendelésének mint önálló választókerületben, mint külön, a többi választókerületekkel teljesen egy elbírálás alá eső és jogilag egyforma választókerületben kell megtörténnie. Rassay Károly: Ideiglenes székhellyel! Rubinek István: Ideiglenes székhellyel! Ez is téves magyarázata és helytelen idézése a törvényjavaslatnak, mert ideiglenes székhelyet nem ismer az alaprendelet. Az alaprendelet t. i. a következőket mondja (olvassa) : »Ily esetben — t. i. ha meg van szállva egy része a választókerületnek — ily esetben a választókerület eredetileg megállapított székhelye helyett a belügyminister a szükséghez képest más székhelyet jelöl ki«. Nincs sehol »ideiglenes székhely«, hanem »más székhelyről« beszél a rendelet. Ernst Sándor: Ez lényeges különbség? Rubinek István: Ez lényeges jogi és ténybeli különbség. A »más székhely« végleges székhely, az »ideiglenes székhely« pedig véglegesnek nem tekinthető. Ernst Sándor: Ez most végleges székhely? Rubinek István : Igenis, végleges székhely a Nemzetgyűlés időtartamára. Ami mármost a törvényjavaslat 1. §-ának második bekezdését illeti, ez azt mondja (olvassa) : »A választások elrendelésére és a választás napjának kitűzésére az egyéb újonnan felszabaduló választókerületekre irányadó szabályok nyernek alkalmazást.« Ennek a kimondása teljesen felesleges, mert hiszen az alaprendelet nem tesz különbséget a választókerületek között, sőt kifejezetten kimondja, hogy azokban a választókerületekben, amelyek csak részben szabadultak fel az idegen megszállás alól, ezen rendelet alapján ugyanazon elvek szerint rendelendő el
