Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-39

410 A Nemzetgyűlés 39. ülése 19, államoknak régi teste és uj teste között. (Zaj. Mozgás.) Ok mindenesetre meg vannak győződve a kivánság indokoltságáról és hajlandók is támogatást nyújtani aziránt, hogy a régi gazdasági forgalom helyreálljon, mindent megtesznek, ami ebben az irányban lehető, azonban ezt igy kifejezetten ide a szerződésbe nem lehetett befoglalni. Az Ausztria javára és terhünkre kimondott élelmiszerszállítások tekintetében azt a bizonyos mértékig kielégítő választ kaptuk, hogy itt is reciprocitás lesz és Ausztriából szállítandó iparcikkekkel szemben kell majd élelmiszert adnunk, azonban itt azt mondják, hogy a bennünket terhelő kötelezettség semmiképen sem megy túl azon a mértéken, amely a szénszállítás tekintetében a csehoszlovákokat és a lengyeleket velünk szemben terheli. A gazdasági határozmányok között az is bennfoglaltatik, hogy a válaszjegyzék magáévá teszi azt az észrevételünket, hogy a gazdasági fejezetben lévő rendelkezések nemcsak ama nemzetközi szerződésekre vonatkoznak, amelyeket az osztrák állammal közösen kötöttünk, hanem azokra is, amelyeket Magyarország külön kötött. A gazdasági fejezet legvégén az »Átkapcsolandó területek« alfejezete alatt a 250. cikkre nézve van egy jelentősebb változás; ez t. i. arról szól, hogy az elszakadó területen a magyar állampolgárok vagyona a kivételes intézkedések alól mentesen s ily intézkedések előtti állapotban szolgáltatandók nekik vissza. Kívánságunkhoz képest felvétetett a harmadik bekezdésbe az a rendelkezés, hogy a magyar állampolgárok ilyenekre vonatkozó felszólalásai a vegyes választott bíróságok elé kerülnek, a 256. cikk tekintetében pedig, amely külön egyezményekre utalja az olyan köztestületek vagyonának megosztását, amelyeknek működési területe két állam között fog megoszlani, kívánságunkhoz képest kijelentik azt is, hogy a, cikk rendelkezései a gyámpénztárakra is vonatkoznak. Vasúti tekintetben nem adattak különösebb engedmények, csak az a megjegyzés, hogy a nálunk átutazó kivándorlókra vonatkozólag természetesnek találják, hogy rendőri és egészségügyi felügyeletet fogunk gyakorolni és azokat az elég szigorúnak kinéző megszorításokat, amelyek a béketervezetben vannak, nem fogják szigorúbban venni, mint ahogy az természetes. Remélik, hogy a rendőri és egészségügyi elintézésekben az illetők nem lesznek speciálisabb vexációnak kitéve. A cseh-szlovák államnak fiume—nagykanizsa—pozsonyi vasúti kapcsolata tekintetében szintén a később összeülendő bizottságokhoz utalja a részletkérdések megoldását, amelyek tényleg meglehetősen speciálisak lettek volna arra, hogy már most a békekonferencia által tárgyaltassanak, és amelyeknek tekintetében, reméljük, hogy ezek a speciális bizottságok megL évi május hő 10-én, hétfőn. felelő szakismerettel talán meg fogják látni az igazunkat és álláspontunk helyességét. Ugyanez állott a Dunára vonatkozólag, ahol szintén különböző kifogásaink voltak. Az egész komplexumra vonatkozólag azt a választ kaptuk, hogy Duna-rezsim, amelyet a béke-elaborátum statuál, teljesen ideiglenes és a Duna-rezsim majd azután, miután, a Duna-bizottság összeül, állapittatik meg tulajdonképen ós akkor fognak a végleges rendszabályok létesíttetni. Elérkeztem most a részleteknek körülbelül a végére és egyben egy olyanhoz, mely nézetem szerint talán a legnagyobb engedmény ós talán a legfontosabb. (Halljuh! Halljuk!) Annak idején már eleve figyelmeztettük a konferenciát arra, és később igen terjedelmes elaborátumokkal, melyeket a földmivelósügyi ministerium készített, részletesen megvilágitottuk azt, hogyha nemcsak Magyarországot, mint politikai államot darabolják fel, hanem feldarabolják a politikai államok közt a Közép-Duna medencéjének vízügyi egységét is, akkor egyrészt a meglévő államokra nézve katasztrófák fognak bekövetkezni, másrészt lehetetlen lesz a fejlődés, nem lehet majd fentartani az árviz-hirszolgálatot s az árvízvédelmet egyrészt, másrészt nem lehet majd fejleszteni, nem lehet öntözéseket berendezni, nem lesz lehetséges a hajózást nemcsak hogy fejleszteni, de még fentartani sem, nem lesz lehetséges a vizierőket megfelelően kihasználni, sőt még a normális kihasználás elé is akadályok fognak gördülni mindenfelé bizonyos összetűzések következtében, amelyekre példát is hoztunk fel, amely összetűzés már be is következett a Bánátnak a szerbek és a románok közti felosztása rövid idejében. Mi azt indítványoztuk, hogy egy, a Dunabizottsághoz hasonló, azzal parallel működő nemzetközi bizottság létesíttessék, mely az egész Közép-Duna medencéjének összes vízügyeit kezében tartsa, oly mértékig, hogy a forrásvidékeknek erdőterületeire is felügyeljen és ezen erdőterületek kezelésére is annyi befolyása legyen, mint amennyi szükséges arra, hogy a vizek lefolyását az erdőkezeléssel is megfelelően szabályozhassák. Bevontuk a dologba a halászatot is. Ez a kérésünk teljes mértékben honoráltatott. A bizottság felállíttatik, nem egészen abban az összetételben, ahogy mi kívántuk, de kérésünk különben teljes mértékben honoráltatott. Azt hiszem, ebben is meglehetősen jelentős előnye van az ujabb szerződésnek a régivei szemben, mert nagy fontossággal bir ez nemcsak az egész Közép-Duna medencéjében lakó népek, különösen az Alföldön lakó népek gazdasági felvirágzása szempontjából, hanem KözépEurópa érdekei szempontjából is, melynek az alföldi mezőgazdaság felvirágzása elsőosztályu létérdeke, ugy hogy ebben a tekintetben mindenesetre jelentős lépés történt. Még arra akarok rámutatni, hogy az utolsó részben, amely a »Munka« című fejezetre vonat-