Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-39

408 Á Nemzetgyűlés 39. ülése 1920. évi május hó 10-én, hétfőn. autonóm testületük által kifejezést adhassanak bármikor hovatartózandóságuk tekintetében való óhajtásaiknak«, tehát kifejezést adhassanak annak, hogy esetleg Csehországtól el akarnak szakadni és egy más államhoz, tehát tegyük fel, hogy Magyarországhoz akarnak csatlakozni, illetőleg visszacsatlakozni. Kutkafalvy Miklós : Már többször kijelentették ! Gr. Teleki Pál külügyminister : A rutének kijelentették, a rutének hazafiságában, a rutének szándékaiban nem is kételkedünk. Meg vagyunk győződve erről a hazafiságról, de ebben is csak akkor láthatunk engedményt,, ha először ez az autonóm testület oly választások alapján jön létre, (Ugy van!) amelyek biztosítják azt, hogy ebben az autonóm testületben a rutén nép igazi akarata fog érvényesülni, (Ugy van!) másodszor, ha ezt az autonóm testületet nem fogják befolyásolni munkájában olyan, akár polgári, akár katonai tényezők, amelyektől nem nyilváníthatja szabadon akaratát. (Helyeslés.) Kutkafalvy Miklós: Szóval bízzák a ruténekre ! Gr. Teleki Pál külügyminister: Tehát azt akarjuk kérni és azt a szándékot kell hogy imputáljuk a békekonferenciának, hogy amikor bevette ezt a passzust a kísérőlevélbe, akkor ő ezt igenis nemcsak előre kijelenti és nemcsak megmutatja nekünk ezt a lehetőséget, hanem gondoskodni is fog arról, hogy ez a lehetőség szabadon lefolyhasson, hogy ez a lehetőség a rutének szabad akaratnyilvánulásának megadja a garanciáit. (Helyeslés.) A harmadik engedmény, inkább azt mondhatnám, hogy csak enyhítés: a kísérőlevélnek az a kijelentése, amely a népek szövetségébe való felvételünket, anélkül, hogy időhöz kötné és időpontot határozna meg, de mintegy közelebbhozza hozzánk. Függővé teszi ezt azonban attól, hogy Magyarország lojális lesz a békefeltételek teljesítésében. T. Ház! Magyarország, azt hiszem, a háború során is megmutatta azt, hogy ő, ha egyszer valamit kimond, akkor lojális szokott lenni (Ugy van!) és ebben látom multunknak legnagyobb garanciáját a jövővel szemben. Azonban ezt az engedményt is illuzóriusnak kellene tekintenem akkor, ha ezt a lojalitást nem követné az a magyarázat, az a belátás, hogy a békefeltételek teljesítése nemcsak a magyar kormány lojalitásán múlik, hanem múlik sok tekintetben anyagi és sokszor erkölcsi lehetetlenségeken is. (Ugy van!) Ezeket akartam megjegyezni a kísérőlevélre vonatkozólag. Most méltóztassék megengedni, hogy röviden rátérjek azokra a passzusokra, amelyeket maga a békeszerződés tartalmaz, amennyire azokat tegnapelőtt éjjel óta, amikor a békeszerződést megkaptuk, konstatálhattuk, és oly röviden, amennyire azt képes leszek itt összefoglalni. (Halljuk ! Halljuk !) Olyan sorrendben fogok végighaladni, amilyen sorrendben a béketervezetben az egyes részek vannak. Ezek közül az első két részre nincs megjegyzés. Az egyik a népszövetség, a másik a határ, amelyre nézve a kísérőlevél adta a már említett felvilágosításokat. A kisebbségi jogok tekintetében annyi változás van a békeszerződésben, hogy felvették ugyanazokat a pontokat az egyes országok alatt, illetne csak kettő alatt, a szerbeknél és románoknál, amelyek eddig hiányoztak a mi békeszerződésünkből, de amelyek az osztrákokéban megvoltak és amelyek tulajdonkópen nem egyebek, mint konstatálása annak, hogy a nagyhatalmak között és ezen egye3 államok között bizonyos szerződések köttettek a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozólag. Annyiban tartottuk jelentősnek, hogy benne legyenek, mert először az osztrák békeszerződésben benne vannak és ugy véljük, hogy a mienkben is benne kell hogy legyenek, másodszor bizonyos garanciát is láttunk abban, hogy a mi szerződésünkben is le legyenek szegezve. Ez megtörtént, de további módosításainkat nem fogadták el, mert hiszen azok, amint a szöveg mondja, igen nehéz és igen súlyos komplikációkat idéztek volna elő; a kísérőlevél bevallja, hogy az eddigi kisebbségi jogok megállapítása is az összes államok között igen sok nehézséget okozott és igen sok nehézséget okozott ezeknek a paragrafusoknak megfogalmazása is. A nemzetiségekre vonatkozó fejezetben azon kívánságunkra, hogy a 63. cikkben kifejezésre jusson, hogy az egyik vagy másik állam javára történt optálások esetén az ingatlanokkal együtt megtarthassák az illetők az azokhoz tartozó gazdasági felszerelési tárgyakat is, tehát ne legyenek kötelesek azokat mint ingókat magukkal vinni, azt a megnyugtató kijelentést kaptuk, hogy azok az ingóságok természetüknél fogva az ingatlanok tartozékainak tekintetnek és mint ilyenek Ítéltetnek meg. A katonai paragrafusokban bizonyos engedmények tétettek a csendőrség létszámának, továbbá a municiógyáraknak, valamint a hadijárművek, a tengeri illetve folyami hadi járművek számának felemelhetésót illetőleg, természetesen épugy a tábornoki bizottság ellenőrzése alatt, amint az eddig történt. Ami a hadifoglyokat illeti, magában a békeszerződósben ujabb rendelkezés nincs, azonban, amint méltóztatnak tudni, ez volt az egyetlen kérdés, amelynek terén mi már májusban künnidőzésünk alatt, mint békedelegáció, választ kaptunk, amennyiben a Franciaországban levő hadifoglyaink elszállítását megengedték, sőt vasúti téren bizonyos előzékenységet tanúsítottak abban az irányban, hogy a francia határig francia vagonokban szállítják őket ; maga a folyamat is már megindult, amennyi-