Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-37

362 A Nemzetgyűlés 37. ülése 1920. évi április hó 28-án, szerdán. szakképzett igazi kereskedelmi és mezőgazdasági munkaerőkké váljanak? 6. Hajlandó-e az összkormány a köztisztvi­selői gyógy- ég üdülőhelyek széles alapokon való megszervezése által a köztisztviselői karnak módot nyújtani arra, hogy maguknak és családjaiknak a legkedvezőbb feltételek mellett gyógyulást és üdülést biztosítsanak? (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a minister­elnök urnák. Megállapítom, hogy az interpelláció oly bő terjedelmű, hogy teljesen jogos volt annak szóles alapon való megindokolása, és így az a figyelmeztetésem, amelyet a t. képviselő úrhoz, intéztem, hogy maradjon a tárgynál, nem volt indokolt. (Helyeslés a baloldalon. Felkiáltások : Éljen az elnöki) Ki következik? Bródy Ernő jegyző: Hegedüs György! Hegedüs György: T. Nemzetgyűlés! (Hall­juk!) Azt hiszem, egyetértünk e Házban mindnyájan abban a kérdésben, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek legfontosabb feladatai közé tartozik a földbirtokreform mielőbbi megoldása. (ügy van!) Minket örömmel tölt el az a tudat, hogy a mi igen tisztelt vezérünk, illetve a földmivelésügyi miniszter ur már elkészítette a földbirtokreformról szóló javaslatot és egy megelőző javaslattal, azt hiszem, már előszelét is veti ide a Házba. (Helyeslés.) De tekintettel arra, hogy a földbirtokre­form óriási munkálatot kíván, amellett a tör­vénynek meghozatala, azt hiszem, nagy meg­gondolást, nagy vitát kivan s ezért ez könnyen letárgyalható, illetve egy-két hét vagy hónap alatt keresztülvihető nem lesz. Ezért kénytelen vagyok ezzel összefüggésben egy másik kérdést intézni a földmivelési minister úrhoz. Ez a kérdés a házhelyekre vonatkozik. Minden faluban az országban óriási hiány van lakhelyekben. Azt hiszem, örülni kell en­nek, mert ennek oka elsősorban abban kere­sendő, hogy a mi fiatalságunk, amely átélte a háborút és két forradalmat, nagy számban há­zasodik és így örvendetesen nő a szaporodás is. (Egy hang jobfelől: A halálozás is!) Az is. Emellett előállt az a tény, hogy vannak a falvakban nagyon gyakran esetek, azt hiszem, minden képviselőtársam meggyőződött róla, hogy egy-egy rongyos kis viskóban három-négy csa­lád is lakik. Az a fiatalember megházasodik és elviszi oda a kis párját s ekkor előáll az a szomorú helyzet, hogy ezekből a különböző kö­rülményekből állandóan civódások, veszekedé­sek is származnak. Különösen az erkölcsi oldala is nagyon ké­nyes ennek a dolognak, mert mikor ott alszik apa, anya, lánya és a fiatal házaspár, olyan dol­gokat látnak, amiket látni nem igen szabadna. (Mozgás.) Kérem, radikálisan mutatom be ezt a tényállást, amely az egyes falvakban van. Ez a körülmény sürgőssé teszi, hogy ha lehetséges, ezen segítsünk. Hozzáfüződik még ehhez a tény­álláshoz az, hogy rengeteg per is származik ebből, elsősorban becsületsértési perek és különösen a lakáskérdésekkel mindfen járásbíróság a vidéken emiatt túl van halmozva. Az idő előrehaladottsága miatt nem akarok sokat foglalkozni ezzel a kérdéssel, csak arra térek ki, hogy ahogy lehetett a rokkantak föld­birtokigényeit rendelettel szabályozni, ugy azt hiszem nincs semmi akadálya annak, hogy a földmivelésügyi minister ur, akinek legjobb jó­akaratát látjuk a földbirtokreform kérdésében, ezt valahogy sürgőssen rendezze. (Mozgás a jobb­oldalon. ) Elsősorban foglalkozni akarok itt az árak kérdésével. Rendkívüli szomorú viszonyok vannak e téren is. Pl. az én választókerületemben egy faluban egy katasztrális holdért 68,000 koronát is kérnek. (Mozgás.) Hogy az a kiuzsorázás, ami most történik a házhelyekkel, ne legyen tovább folytatható, ugy gondolnám ezt a kérdést meg­oldandónak, hogy a falu lakói házhelyhez jus­sanak és az árakat állapítsák meg a földbirtok­reformmal kapcsolatban. Ami pedig az építést illeti, az a helyzet állott elő, hogy a falu lakosai, ha valamelyik épit, összeállanak ós azt lehet mondani, hogy hivás nélkül mennek és segítenek egymáson. Más­kép házat építeni nem is lehet. Ha elérnők, hogy ezeket a házhelyeket kihasítanák, vagy azt mon­danák, hogy biztosan kaptok házhelyeket, akkor a falu lakosai már előre készülnének arra, hogy júliusban, augusztusban vagy szeptemberben házat építhetnek és valahogy beszereznék maguknak az anyagot. Azt hiszem, hogy a falu lakossága rá­szolgált arra, hogy ebben a tekintetben is támo­gassuk (Helyeslés) és ezért a következő inter­pellációt terjesztettem elő a földmivelésügyi mi­niszter úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a legtöbb faluban a lakásinség óriási mérveket ölt ? S hogy ennek oka a lakhely hiá­nyában van ? Ha igen : hajlandó-e a minister ur igen sürgősen ren­deleti utón intézkedni az irányban, hogy azok, akik a falvakban házat akarnak építeni, minél előbb házhelyhez jussanak?« (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kerekes Mihály: Már amit megvettek, azt is visszavették a földbirtokosok. Elnök : Az interpelláció kiadatik a föld­mivelésügyi minister urnák, A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A kérdés fontosságánál fogva legyen szabad válaszomat azonnal megadni. (Halljuk!) Ha a földbirtokreformjavaslatot be lehetett volna előbb nyújtanom, ugy amint azt eredetileg terveztem, amikor még azt gondol­tam, hogy a tiszántúli választások március hó végén vagy áprilisban megejthetők lesznek, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom