Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-37
A Nemsetgyülés 37. ülése 1920 ez a kérdés ma már vita tárgya nem lehetne, mert a házhelyeket tényleg feloszthatnánk azon községek lakosai között, amely, községekben ilyen igények keletkeztek. (Úgy van!) Sajnos,a helyzet ma az, hogy az országnak majdnem minden községében vannak ilyen igények, (Igaz! Ugy van!) mert a falvakban ugyanolyanok az állapotok, mint benn a városokban; a menekültek száma ott is olyan nagy, hogy az egyes községek lakossága mesterségesen megnövekedett, másrészről pedig a háború és a forradalmak alatt az épitkezés a falvakban is csak ugy megakadt, mint a városokban. (Igaz ! Ugy van !) Ez tehát egy olyan természetes folyamat, amely a városokban és a községekben egyaránt érezteti hatását. Az épitkezést kétségtelenül meg kell kezdenünk, még pedig elsősorban ott, ahol az a legkönnyebb, t. i. a községekben. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés.) És ha a községekben megindítjuk az épitkezés munkáját s a lakásnélkülieket ilyképen igyekszünk lakáshoz juttatni, ennek természetes és egészséges visszahatása lesz a városi lakosokra is, mert minél többen fognak elhelyezkedni tudni a községekben, annál több lakás fog felszabadulni, ami által a városok tömöttsége is csökkenni fog akként, hogy akik a városban megfelelő lakáshoz jutni nem tudnak, igyekeznek majd a falura menekülni. (Igaz ! Ugy van !) Ami a kérdés gyakorlati kivitelét illeti, tagadhatatlan, hogy az bizonyos nehézségekbe ütközik. A háborús állapotokra való hivatkozással kiadhatnék ugyan egy rendeletet, amely módot nyújtana arra, hogy ilyen esetekben a szükséges földterületet kisajátít hassam, de én nem akarok példát statuálni arra, oly ily fontos jogot, mint amilyen a kisajátítási jog is, rendkivüli rendeletek utján gyakoroljak. (Élénk helyeslés.) Ez veszedelmes precedens lehetne a jövőre nézve (Igaz ! Ugy van !) és épen pártunk szempontjából volna aggodalmas, mert itt tulajdonképen földtulajdon kisajátításáról lenne szó. (Igaz ! Ugy van !) A kérdés azonban mégis áthidalható olyképen, hogy miután remélem, már a jövő hónapban be fogom terjeszthetni a földbirtokreformra vonatkozó kész javaslatot, (Élénk helyeslés.) mert én nem szánok olyan hosszú terminust az előmunkálatoknak, amint azt tisztelt barátom mondotta, hogy az hónapokat vesz igénybe — azt legkésőbb júniusban le is fogjuk itt tárgyalni, hiszen valamennyiünknek és az országnak különösen sürgős ez a javaslat; (Igaz! Ugy van!), ha pedig a földbirtokreform már júniusban tető alá kerül, akkor júliusban, az aratást követőleg, módomban fog állni a házhelyek kisajátítása. (Általános helyeslés.) Előbb ezt nem is tehetném, tisztelt Nemzetgyűlés, mert nem lehetünk olyan barbárok, hogy a mai viszonyok között, amidőn minden falat kenyér drága és az országnak minden falat kenyérre szüksége van, kisajátítsunk bevetett területeket. (Igaz! Ugy van!) Ezeknek a területeknek kisajátitásáról csak akkor lehet szó, évi április hó 28-án, szerdán. 363 amikor a termények betakarítása már megtörtént. (Helyeslés és felkiáltások jóbhfelől : A gazdasági év végén!) Nem a gazdasági év végén, hanem az aratást követőleg azonnal. (Helyeslés.) Megjegyzem, hogy a kisajátításra magára most nincs is szükség, mert — amint interpelláló képviselőtársam helyesen mondotta — elég, ha a nép tudja, hogy számithat a háztelkekre. Mivel pedig az uj javaslat erről gondoskodik, én ez alkalommal és erről a helyről is megnyugtatom az illető igénylőket, hogy igenis egész biztonsággal számithatnak arra, hogy legkésőbb július hó folyamán a házhelyek kisajátitása megindulhat. (Helyeslés.) Hiszen ez egy nagyon egyszerű folyamat, nem olyan, mint a nagy birtoktestek parcellázása. Addig a fa- és épületanyagot összehordhatják és a legjobb időben építkezhetnek, július, augusztus és szeptember hó folyamán, ugy, hogy e tekintetben ez a kérdés nem fog halasztást szenvedni, (Helyeslés jóbhfelől.) s az illetők nagy része a telet már a saját házában töltheti. (Helyeslés a jobboldalon.) Kérem a t. Nemzetgyűlést és a t. képviselőtársamat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. (Helyeslés jóbhfelől.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegedüs György : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel arra, hogy a földmivelésügyi minister ur kijelentette beszédében azt, hogy e tekintetben is a legnagyobb mértékben igyekszik gondoskodni a községek lakosságáról, a választ tisztelettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urnák az interpellációra adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. A következő interpelláció ? Bródy Ernő jegyző : Rassay Károly ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy a nagyon előrehaladott időben még igénybevegyem a t. Nemzetgyűlés figyelmét, de — amint megméltóztatnak látni — az interpelláció tárgya természeténél fogva sürgős és azért nem akartam azzal a szünet utánig várni. A nemzetgyűlési választásokról rendelkező 5984. számú kormányrendelet a kerületi beosztások alapjául az 1914. évi XV. tcikken alapuló kerületi beosztást fogadta el. Ennek a rendeletnek 2. §-a a második bekezdésben akként rendelkezett, hogy amennyiben valamely választókerület egy részében a választást az idegen megszállás miatt megtartani nem lehet, a kerület meg nem szállott részei magában alkotnak egy választókerületet. A januárban megtartott általános választásoknál ezt a rendelkezést keresztül is vitték az úgynevezett csonka kerületekben. E rendelkezésnek indoka véleményem szerint semmi egyéb nem lehettett, mint hogy az akkori viszonyok között a kormány egyrészt nem akarta az alapul szolgáló beosztást, a rendszert megváltoztatni azáltal, hogy egyes ilyen csonka kerületeket hozzácsapjon a közelében 46*
