Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-37
A Nemzetgyűlés 37. ülése 1920. évi április hó 28-án, szerdán. 353 hanem már a kiindulásnál is óraszámra késlekedések fordulnak elő. Karafiáth Jenő : Nem lehet általánosítani ! Usetty Ferencz : Fokozatosan javul a helyzet ! Barla-Szabó József : Valamit csakugyan javul a helyzet. Példát fogok rá felhozni, hogy a budapesti kiindulásnál van igenis javulás, de vidéken, különösen a vicinális vasutaknál ma is a leglehetetlenebb állapotok vannak. Itt van, hogy példát hozzak fel, a kapós vár—barcsi vicinális vasút. Csak a közelmúltban is hallottam, — de tapasztaltam magam is a választások idején — hogy nem emlékeznek rá, hogy mikor tudta a Barcsról bejövő vicinális elérni Kaposváron a Budapestre jövő vonatot, annak dacára, hogy egy órával előbb kellene beérkeznie, mielőtt a Budapestre induló vonat megjön. Következetesen, rendszeresen három—négy órával később érkezik meg és tekintettel arra, hogy ez keddi napon történik és másnap szerdán Budapestre vonat nincs, emiatt a Budapestre jövőknek másfél—két napot kell Kaposváron tölteniök. Érdeklődtem ezeknek a dolgoknak az oka iránt és azt a választ kaptam, hogy ennek az oka sok tekintetben a szénhiányban és a szén minőségében van. Én nem tudom megérteni, hogy a szén hiányának, vagy minőségének rovására hogyan irható az, hogy ilyen kolosszális, óriási késések történnek, mert ha ez a szén minőségével kapcsolatba hozható, tessék reparálni és a szén minőségének megfelelően beállitani a csatlakozási időt. (Zaj.) Másrészt pedig okul azt hallottam, hogy a régi forgalmi tisztek, akik a háború idején a háborús szolgálattal kapcsolatban a helyükről katonai utón behivattak, legnagyobbrészt még ma sem kerültek vissza helyükre, illetve a helyükbe került fiatal forgalmi tiszteket nem akarták eltávolitani, elmozditani és nem akarták a régieket beállitani. Ezek az ujabb, frissebb forgalmi tisztek a forgalom titkaiban és nehezen kezelhető részleteiben nem olyan tájékozottak és beavatottak, mint a régi kipróbált hivatalnokok. Mindenesetre ezeknek a körülményeknek kell tulajdonitani, hogy megtörtént saját magammal pl, január közepén, ugyancsak Kaposvárott, hogy egy rendesen szombati napon induló tehervonat iránt érdeklődtem, amely úgyszólván kivétel nélkül szabályszerűen indult a szombati napon és az előtte való napon, pénteken, a forgalmi tiszt nem tudott felvilágosítást adni, sőt egyenesen elutasított azzal, hogy keddig semmi körülmények közt vonat nem megy. Mikor azután másnap elindultam kocsin, legnagyobb csodálkozásomra útközben azt tapasztaltam, hogy az elindított vonat már vissza is jön és erről az inspekciós forgalmi tisztnek még tudomása sem volt. Mindezek azt mutatják, hogy a vasutak forgalmában igenis a rend és fegyelem hiánya óriási mértékű, és épen azért én azzal a kéréssel fordulok a t. kereskedelemügyi minister úrhoz, hogy interpellációmat megszívlelni szíveskedjék. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920-1921. — II. KÖTET Interpellációm a következőképen hangzik (olvassa) : »1. A kereskedelemügyi minister urat hivatalba lépésekor vagy azóta informálta-e a Máv. igazgatósága a Mávnál az áruforgalommal kapcsolatban rendszerré vált fosztogatásokról, kocsirakománykirablásokról, amelyeket köztudomásúlag a Máv. alkalmazottai követnek el ? 2. Minő intézkedéseket óhajt a minister ur tenni, ezen büntetőtörvénykönyvbe ütköző viszszaélések megszüntetésére nézve ? 3. Miért nem állítja vissza a Máv. az áruforgalom lebonyolításában a szavatosságot, mikor az bíróilag amúgy is fennáll és ezúton érvényesíthető ? A szavatosság visszaállítása mellett szól az is, hogy a háborús vis major már megszűnt. 4. A személy- és teherforgalom rendszerré vált késlekedései miért nem szüntettetnek meg s általában mi az oka, hogy a Máv.-nál a fegyelem mindmáig nem volt helyreállítható a posta módjára ?« Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Emich Gusztáv kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) BarlaSzabó József nemzetgyűlési képviselő ur oly körülményeket hozott fel, oly állapotokat és visszásságokat tárt fel itt, amelyek bizonyos keretekben az ország lakossága előtt meglehetősen ismeretesek. Épen azért kötelességemnek tartom rámutatni, hogy ezekkel az állapotokkal az államvasutak igazgatósága és mint felettes hatóság, a kereskedelemügyi ministerium is, állandóan foglalkozik és azért az interpelláció elhangzása után mindjárt válaszolok a rendelkezésemre álló adatok mérvéhez képest. (Halljuk !) Azt hiszem, a t. képviselő ux intenciójának is legjobban az felel meg, ha az interpelláció egyes pontjai szerint adom meg a választ. Az első kérdés az, hogy vájjon a Máv. igazgatásága részéről a kereskedelemügyi minister informálva van-e az áruforgalommal kapcsolatban rendszerré vált fosztogatásokról, kocsirakománykirablásokról, amelyeket köztudomásúlag a Máv. alkalmazottai követnek el,—igy szól az interpelláció első pontja. Erre vonatkozólag kénytelen vagyok konstatálni, hogy igenis, fosztogatások előfordultak a háború szerencsétlen befejzése után, különösen amikor visszaözönlöttek a fegyelmezetlen katonai tömegek az országon át a Károlyi-forradalmat követő időben és utóbb is előfordultak esetek, bár távolról sem oly mértékben mint a Károlyi-kormány idejében, azonban ezek túlnyomórészt tulajdonképen indiszciplinált tömegek fosztogatásai voltak s ezért a történteket kizárólag az államvasuti alkalmazottakra hárítani nem lehet, sőt erről a helyről egyenesen tiltakoznom kell ellene, hogy az államvasuti alkalmazottak állíttassanak oda mint fosztogatók. (Helyeslés balfelől.) Mert ha voltak is esetleg pályamunkások, vagy általában az élet nehézségeivel küzdő, elkeseredett emberek, akik ezekben a fosztogatásokban résztvettek, ezt 45
