Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-37

A Nemzetgyűlés 37. ülése 1920. évi április hő 28-án, szerdán. 345 sági tárgyalásokon keresztül is ment, a közbejött háború miatt azonban törvény nem lehetett belőle. Ha azonban már régen, már a háború előtt is szükségét érezték a törvényhozók a közigazgatás gyökeres átalakításának, annál inkább szükségét kell hogy érezzük mi a közbejött háború, forradal­mak és bolsevizmus miatt, hogy igazgatási rend­szerünket tökéletesen átalakítsuk. Mert eddig van ugyan keresztény ministeriumunk, keresztény par­lamentünk, de nincs még sem keresztény közgazda­ságunk, sem keresztény iparunk, sem keresztény kereskedelmünk, sem pénzügyünk és nincsen jó­formán olyan közigazgatásunk sem, amely ehhez a rendszerhez tökéletesen alkalmazkodnék és simulna. Már pedig, ha nemcsak ministerium és parlament, hanem mindezek a tényezők újjá­alakulnak az uj rendszer szerint, csak akkor lehet elmondani, hogy újjáalakult itt az ország szine és tényleg nemcsak jelszó a keresztény rendszer, a keresztény nemzeti irányzat, hanem élő való­sággá is akar lenni. ' Ez arra való tekintettel is igen nagy fontos­sággal bir, mert a közigazgatás roppant nagy ha­táskörrel rendelkezik ; hiszen önkormányzata van, szabályrendeleteket alkothat, az állami igazgatást közvetíti, a pénzügy, az adóügy, a hadügy, árva­ügy, utügy mind az ő hatáskörén megy keresztül ; akármiféle ügye van a polgárnak, mindig bele fog botlani a közigazgatásba. Szükséges tehát, hegy a közigazgatás alakuljon át és simuljon az uj rend­szer követelményeihez. Erre vonatkzólag már a tör­vényjavaslat indokolásában be is jelentette a belügyminister ur, hogy a városi törvényhatósági bizottságoknak és községi képviselőtestületeknek újjáalakítására nézve minél rövidebb idő alatt törvényjavaslatot fog a Nemzetgyűlés elé terjesz­teni. Addig tehát, mig e szerint a benyújtandó törvényjavaslat szerint a városi törvényhatósági bizottságok és a községi képviselőtestületek ujjá­alakittatnak, nem volna célszerű az uj választáso­kat elrendelni és a tisztviselőket meg a választó­közönséget is uj választások izgalmainak kitenni, másrészt pedig uj magánjogi igényeknek is jogf alapot adni, hanem a leghelyesebb a Tégi tisztvise­lők megbízását meghosszabbítani. Ezt célozza a most benyújtott törvényjavaslat és ezért tiszte­lettel kérem a közigazgatási bizottság nevében, hogy méltóztassék azt általánosságban és azután részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzet­gyűlés a városi választott tisztviselők hivatali megbízásának meghosszabbításáról szóló törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfo­gadtatnak). Elnök : Ezzel a városi választott tisztviselők NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920-1921. — IL KÖTE hivatali megbízásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat ugy általánosságban, mint rész­leteiben is elfogadtatott. Annak harmadszori olvasásban való tárgyalása iránt napirendi javas­latom során fog a t. Nemzetgyűlés határozni. Következik a Budapest székesfőváros köz­igazgatásában szükségessé vált egyes átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó ur kivan szólni. Haller József előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Ebben a törvényjavaslatban is átmeneti intézkedésről van szó. A fővárosi tör­vényhatósági bizottságnak újjászervezéséről szóló törvényjavaslat már beterjesztetett ; az bizott­sági tárgyalás alatt áll és a legrövidebb idő alatt a t. Nemzetgyűlés elé fog kerülni. Addig is szüksé­ges azonban a halaszthatatlan teendők ellátása céljából a törvényhatósági bizottság bizonyos ha­táskörében a tanácsnak eljárnia, továbbá szük­séges, hogy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya és gyámügyi felebbviteli küldött­sége működjék. Ennek biztosítását célozza a jelen törvényjavaslat és ezért tisztelettel kérem, mél­tóztassék azt általánosságban s azután részletei­ben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A belügyminister ur kivan szólni. Dömötör Mihály belügyminister: T. Nem­zetgyűlés ! (Halljuk I Halljuk I) Minthogy a köz­igazgatási bizottság a javaslatot módosította és minthogy ezeket a módosításokat a magam ré­széről helyeseknek tartom, tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavas­latot a bizottság által módosított szövegben el­fogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nemi) Miután senki sem kivan szólni, a vitát berekesz­tem. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzet­gyűlés a Budapest székesfőváros közigazgatásá­ban szükségessé vált egyes átmeneti rendelkezé­sekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, a közigazgatási bizott­ság szövegezése szerint, igen, vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor határozatkép kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Elnök : Ezzel a Budapest székesfőváros köz­igazgatásában szükségessé vált egyes átmeneti rendelkezéselvről szóló törvényjavaslat a közigaz­gatási bizottság szövegezése szerint ugy általá­nosságban, mint részleteiben elfogadtatott. Következik a honvédelmi minister ur válasza Szabó József képviselő ur interpellációjára. Soós Károly honvédelmi minister: T. Nem­zetgyűlés ! Szabó József t. képviselő ur március 27-iki interpellációjára a következőket van szeren­csém válaszolni. (Halljuk ! Halljuk !) A t. kép­viselő ur olyan tárgyat emiitett fel, amelyet magam 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom