Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-35
'À* 'Nemzetgyűlés 35. ülése 1920. évi április hó 26-an, hétfőn. 309 Ennek a kiegészitésnak valutáris szempontból van jelentősége, mert megtörténhetik, hogy nekünk ezekre az épületekre nincs szükségünk, de jól tudjuk értékesíteni és igy idegen valutához juthatunk. Ez volna a cél és bátor vagyok ennek érdekében a kiegészítést elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Ki következik szólásra? Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Miután az előadó ur indítványa nincs ellentétben az eredeti szöveggel, először fel fogom tenni a kérdést az eredeti szövegre, azután pedig arra a második bekezdésre, amit az előadó ur beterjesztett. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést : elfogadj t. Nemzetgyűlés az uj 12. § szövegét változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezésében, igen, vagy nem ? (Igen.) A t. Nemzetgyűlés a szakaszt változatlanul elfogadja. Most kérdem, elfogadj t. Nemzetgyűlés az előadó urnák pótlását a 12. §-hoz, mely egy második bekezdést indítványozott a szakaszhoz, igen vagy nem ? (Igen.) A t. Nemzetgyűlés elfogadta az előadó ur pótlását. Következik a 13. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 13—17. §-ohat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 18. §4.) Gaal Gaszton! Gaal Gaszton: T. Nemzetgyűlés! Nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy a 18. §-t eredeti szövegében elfogadhassam. Az általános vita során felhangzott érvek közül különösen hármat vagyok bátor itten most hangsúlyozni és csoportosítva röviden előadni, amelyek indokolttá tették azt, hogy ezt a rendelkezést, illetve ezt a szakaszt többen el ne fogadjuk, s amelyek maguk után vonták azt az eredményt, hogy maga a pénzügyminister ur is belátván azt a visszahatást, amelyet ennek a szakasznak változatlan elfogadása különösen az ország kisgazdaközönségében joggal váltott volna ki, a legmesszebbmenő előzékenységgel iparkodott a nehézségeket a maga részéről is eltüntetni és egy olyan közös megállapodásra jutottunk, amely az összes érdekeket kielégítheti, ugy az országos kívánságot, mint az államnak fiskális, financiális érdekeit is. Ezek a szempontok azok voltak, amelyeket az általános vita során különösen abban a tekintetben hangoztattak, hogy a töltési képesség olyan arányú emelése, amint azt a szakasz javasolja, minden körülmények között igazságtalan lenne és túlterhelésével járna egyes, különösen kisebb kazántulajdonosoknak. A második szempont, amely szükségessé tette az átdolgozást az, hogy a mostani közlekedési viszonyok között, amikor a fuvardíjak rendkívül magasak, különösen a kistermelőknek -egyáltalában nem fizette volna ki magát nyersanyaguknak a többnyire távol fekvő központi szeszfőzdékbe való beszállítása, aminek a következménye a gyakorlatban az 3 hogy ezek a nyersanyagok egyszerűen veszendőbe mentek, fel nem dolgoztattak és nemcsak hogy a központi szeszfőzde nem látott belőle hasznot, de természetesen az állam sem kapta meg utána azokat az adótételeket, amelyek, ha a nyersanyagok feldolgozva lettek volna, az államkincstárba feltétlenül befolytak volna. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) A harmadik szempont, amelyet azonban mindkettőnél fontosabbnak tartok s amely minden fiskálisszemponton felüláll, az, hogy egyszer már mutassuk meg az ország falusi népének, hogy az irányzat a törvényhozásban, amely 50 esztendőn keresztül jóformán az ő óhajainak semmibevevésével és figyelembe nem vevésével működött, most már egyszer végre megváltozott és ha még fiskális áldozatok árán is, de a jelenlegi kormányzat és a Nemzetgyűlés honorálni kívánja a falu népének azokat a kívánságait, amelyeket teljesíteni lehet, mert amikor azok oly egyértelmüleg nyilatkoznak meg, hogy szinte a lelkekbe vág, akkor a Nemzetgyűlés és a kormány nem is térhet ki a teljesítés elől. (Igaz! Ugy van!) Mindezek alapján vagyok bátor az uj 18. §. szövegének teljes törlése mellett a következő uj szövegezést ajánlani. (Halljuk ! Halljuk !) (Olvassa): »A főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalányozás mérve 1920 június 1-től kezdődőleg az 1899: XX. te. 36. §-ának 1. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének hatszoros mennyiségével, a 2. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének nyolcszoros mennyiségével, végül a 3. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének tízszeres mennyiségével állapittatik meg.« Ezen termelőképességek veendők az átalányozás alapjául szesszel vegyitett szőlőtörköly feldolgozásánál is. Az 1899 : XX. te. 38. §-ának módosításával az alkoholnyeredék bor, bormust és szőlő feldolgozásánál 6 fokkal, szőlőtörköly feldolgozásánál — a törkölybor (lőre) előállítása céljából kilúgozott szőlőtörköly után is — 2 l / 2 fokkal állapittatik meg. A fentiek szerint felemelt átalányozási mérvek utján megállapított alkoholmennyiség egyenlőnek tekintendő a tényleges termeivény szerint megadóztatás alapjául szolgáló alkoholmennyiséggel. Ehhez képest a termelő jogosítva van, a fentiek szerint felemelt átalányozási mérvek mellett, a termelési adó alá eső szeszfőzdékben feldolgozható sajáttermésü oly nyersanyagokat is kifőzni, amelyek feldolgozása szemponjából a termelő község a nyersanyagok feldolgozására létesült valamely központi szeszfőzde kerületéhez tartozik. A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás mellett szeszfőzés csak a község
