Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-35

310 A Nemzetgyűlés 35. ülése 1920. évi április hó 26-án, hétfőn. (város) által üzemben tartott szeszfőzdékben felállított főzőkészülékeken gyakorolható. E rendelkezés alól kivétetnek tanintézeteknek tanulmányi célokra, valamint cognacgyárosoknak kifejezetten borlepárolásra szolgáló főzőkészülékei. Ezeken a főzőkészülékeken a pénzügy minister engedélyével a jelen paragrafusban megállapított átalányozási mérvek mellett továbbra is a fennálló szabályok értelmében gyakorolható a szeszfőzés, A községi (városi) szeszfőzdék felállításának feltételeit, az ezen szeszfőzdékben gyakorlandó szeszfőzés módját, illetve azokat a feltételeket, amelyek mellett a községek (városok) a szeszfőzdéikben felállított főzőkészülékek használatát az egyeseknek megengedni kötelesek, a pénzügyminister rendelettel szabályozza. Annak megítélése szempontjából, hogy valamely szeszfőzde az 1899 : XX. te. 31. §-a értelmében a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá esik-e, a jövőben is az szolgál irányadóul, hogy az általa használt főzőkészüléken 24 óránként feldolgozható cefremennyiség az 1899 : XX. te. 36. §-ában megállapított mérvhez képest 16 hektolitert nem halad-e meg. Az 1899 : XX. te. 84. §-a harmadik bekezdésének b) pontjában a töltési képesség tiz-, illetve hatszorosával meghatározott cefremenynyiség helyett a töltési képesség húszszorosával vett cefremennyiség veendő számításba. »Ha valamely központi szeszfőzde kerületében termelt oly nyersanyagra nézve, melynek feldolgozására az illető központi szeszfőzde létesült, az adóköteles müveletet más, mint az erre jogosított bárhol akár külön, akár más anyagokkal vegyesen eszközli, az minden esetben be nem jelentettnek tekintendő és az ekként elkövetett jövedéki kihágás az 1899 : X. tc.-nek a jelen paragrafus által részben módosított 84. §-a első bekezdésében meghatározott büntetéssel büntetendő.« T. Nemzetgyűlés ! Hangoztatni kívánom még azt, hogy akkor, amikor erről az oldalról ez a kívánság, hogy a szakasz ekképen módosittassék, illetve a szakasz helyett ez a szöveg behelyettesittessék, felmerült, akkor bennünket nem az vezet, hogy itt a magyar kisgazdaközönség, általában a termelőközönség bárminemű adózási kötelezettség alól kibújni szándékozik. (Ugy van! jobbfelöl). Csak az adó» zásnak oly mértékét nem voltunk hajlandók teljesíteni, amely kizárólag csak ezt az osztályt sújtotta volna, amely azonban nem terjedt volna ki a nagy szeszfőzdékre, és hogy itt bizonyos egyenlő arányt és kellő mértéket hozzunk be. Ezért kellett az eredeti négyszeres helyett most csak a kétszeres töltési képességet alapul akceptálni. A magam részéről azoknak a kisgazdáknak és termelőknek nevében, akiknek érdekében ezt a szakaszt itt javasoljuk, csak hálás köszönetet mondhatok a t. pénzügyminister urnák azért, hogy olyan nagy készséggel és ^megértéssel viseltetett ez iránt az ügy iránt (Éljenzés jobbfelöl.) és^ennek ilyetén békés megoldásába beleegyezett. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) B. Korányi Frigyes pénzügyminister : A magam részéről szintén kérem ennek a szakasznak a Gaal Gaszton t. képviselőtársam által megegyezés alapján ajánlott szövegben való elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Bodor György: Csak épen azt akarom bejelenteni, hogy miután teljes egészében ugyanazokat mondotta el Gaal Gaszton t. képviselőtársam, amelyeket én óhajtottam elmondani, a t. pénzügyminister ur kijelentései pedig meggyőztek azokról az okokról, amelyekre felszólalásomat akartam fektetni, felszólalásomtól elállók. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Felkiáltások : Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Kíván az előadó ur szólni? Iklódy-Szabó János előadó: Én is örömmel üdvözlöm ezen megoldást. Elnök : A tárgyalást berekesztem. Ahogy a felszólalásokból kivettem, ez elleninditvány az eredeti szakasszal szemben. (Ugy van! Ugy van!) Gaal Gaszton: Annak törlése mellett. Elnök: Ilyenformán szembe fogom állítani az eredeti 18. §-t Gaal Gaszton t. képviselő ur indítványával. Ha nem méltóztatik elfogadni az eredeti szakaszt, akkor Gaal Gaszton képviselő ur indítványa van elfogadva. Méltóztatik a kérdés ekként való feltételéhez hozzájárulni. (Igen !) Ha igen, felteszem a kérdést : elfogadja a t. Nemzetgyűlés a 18. §. eredeti szövegét, szemben Gaal Gaszton képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés a 18. §-t mellőzte és Gaal Gaszton képviselő ur indítványát elfogadta (Élénk helyeslés jobb felöl.) Következik a 19. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 19—22. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 23. §-t). Elnök: Ki következik szólásra? Bródy Ernő jegyző: Bernáth Béla! Bernáth Béla : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A bortermelési adó törlése tárgyában már az általános vitánál is felszólaltam. Ez a kérdés annyival inkább fontos, mert a bor italadó alá esik s azonkívül még szállítási költséget is kell fizetni, ami hektoliterenként 200 koronát tesz ki. De ettől eltekintve a legigazságtalanabb adónem, mert olyan után vesz adót, ami tulajdonképen nem jövedelem. Előbb az adósságot, a kiadásokat kellene megfizetni s azután lehetne csak a bortermelést megadóztatni- Ez az adó különösen a szegényebbeket sújtja, mert akinek egy hektoliterje van, annak már 42 koronát kellene bortermelési adó fejé-