Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-35
À Nemzetgyűlés 3H. ülése 1920, évi április hó 26-án, hétfőn. 307 bankjegyhamisitványokat 1 / 5 értékükre szállítja ie. Ez voltaképen zárszámadási ügy, mert az értékleszállitásban az állam igen erősen van angazsálva. A törvényjavaslat indokolása szerint 672,962.000 K esik a bankjegyhamisitványok révén az állam terhére. Ez az összeg megállapításom szerint a kibocsátott bankjegyhamisitványok névértékének egyötöde. A kibocsátott bankjegyhamisitványok névértéke tehát 3.364,810.000 K. Szerintem egészen téves a törvényjavatlatnak adata, hogy a szovjetbankjegyhamisitványok névértékéből csak 672,692.000 K terheli a kincstárt. Ez ugyanis pusztán a kibocsátott szovjethamisitványok egyötöde, ehhez azonban hozzá kell számitanom a folyószámla- és bankbetéteket is. Ezeket, ha a hamisítványokból eredtek is, a leszállítás nem érte, ugy hogy ezek után teljes egészében a kincstár viseli a veszteséget, amelyet szintén meg kell és meg lehet állapítani. Es most engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy itt rámutassak egy visszaélésre. Megállapítom, hogy nagy mulasztás történt a rendelet kiadásánál, amennyiben fix időre nem rendeltetett el az állampénztárnál és egyéb pénztáraknál a lezárás. Emiatt az állampénztáraknál és egyéb pénztáraknál egész üzérkedés folyt a hamisított bankjegyek körül, minek folytán a kincstárnak véleményem szerint legalább egy milliárdot meghaladó vesztesége van, mert a közönség a maga szovjetpénzét posta- és kékpénzre cserélte be. Ez olyan mulasztása a volt kormánynak, amelyért a zárszámadás során anyagi felelősségre kell vonni, mert a volt kormány ezért igenis szavatolni tartozik. Sok ember meggazdagodott a pénztárak zárlatának elmulasztása miatt. Ennek a rendeletnek a jóváhagyását tehát felfüggeszteni kérem a zárszámadás idejére, amikor tiszta képet kell kapnunk arról, hogy mibe került az államnak a szovjet-bankjegyímmisitványok értékének leszállítása. Ext óhajtottam a 8. §-hoz elmondani. Elnök: A pénzügy minister ur kíván szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Igen tisztelt Nemzetgyűlés! ! Halljuk! Halljuk !) Azt hiszem, Milosevics t. képviselőtársunk téved, mert ez az ügy nem zárszámadási ügy. Hiszen a kormánynak volt e tekintetben egy nivelláló intézkekedése. amellyel a hamisítványokat bizonyos értékarányban mégis elismerte, illetőleg elfogadhatónak nyilvánította ki. Ehhez rendes körülmények között törvényhozási intézkedés kellett volna, mivel azonban ez akkoriban nem volt lehetséges, szükségesnek láttuk, hogy utólag kérjük a törvényhozás jóváhagyását. Kérem ennélfogva, méltóztassék ezt a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni ? Iklódy-Szabó János előadó: Nem. Elnök: Kivan valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senkisem kivan, a vitát berekesztem. Eelteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés változatlanul a 9. szakaszt, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a 9. §. szakaszt változatlanul elfogadta. Következik a 10., azelőtt 9. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 10.,azelőtt 9. §-t). Elnök: Kivan valaki szólni? (Senki sem.) Eelteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 10. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor határozatképen kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a 10. §-t elfogadta. Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó: T. Nemzetgyűlés ! Bátor vagyok indítványozni, hogy a törvényjavaslat uj 10. §-a után, mint uj 11. §-t a következő szakasz iktattassék be (olvassa): »11. §. Jóváhagyatik a kormánynak az az intézkedése, amellyel a magyar állampolgároknak, illetve a magyarországi cégeknek a volt cs. és kir. hadügyi igazgatással szemben hadiszállításokból kifolyólag igazoltan fennálló követeléseire előleget engedélyezett. Felhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a magyar állampolgároknak, illetve a magyarországi cégeknek a volt cs. és kir. hadügyi igazgatással szemben hadiszállításokból kifolyólag igazoltan fennálló követeléseire — amennyiben ezt az ilető vállalat üzemének zavartalan folytatása, illetőleg pénzügyi egyensúlyának fenntartása elkerülhetetlenül szükségessé teszi — addig is, amig ez a kérdés rendezhető lesz, kölcsönöket engedélyezhessen és pedig csakis azon összeg erejéig, mely a fenti cél biztosítása érdekében múlhatatlanul szükséges.« Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Méltóztatnak emlékezni: már az általános vita során bátorkodtam közölni a t. Nemzetgyűléssel, hogy a pénzügyi bizottság annak idején a javaslatnak a 10. §-át törölte és pedig azért, mert akkor, amikor tényleg az országnak számos igen fontos dologra nincs most pénze, sokak részéről igaztalannak tűnt fel az, hogy a hadiszállítók az államtól ilyen előlegekben részesüljenek. Már akkor jeleztem, hogy ez a kérdés bizonyos fokig rendezésre szorul, amennyiben a pénzügyi bizottság ezen szakasz törlése folytán egyúttal a kormánynak azt az intézkedését sem hagyta jóvá, amelylyel már korábban ily címen előlegeket engedélyezett. Ebben a kérdésben tényleg bizonyos tárgyalások indultak meg ós ezeknek a tárgyalásoknak eredménye ez a szakasz, amely annyiban tér el lényegesen az előző szakasztól, amennyiben a jövőben nem előleget, hanem csak kölcsönt kivan .engedélyezni, azonkívül kimondja, hogy csupán oly üzemeknél engedélyezhető ez, amelyeknek fentartása közérdekű és csak azon összeg erejéig, amely összeg az illető üzemnek fentartására múlhatatlanul szükséges. Ezeket voltam bátor közölni és nagyon kérem a mélyen tisztelt Nemzetgyűlést, hogy a szakaszt ebben a formában a törvényjavaslatba beiktatni méltóztassék. (Helyeslés.) 39*
