Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-35
A Nemzetgyűlés 35. ülése 1920, évi április: hó 26-án, hétfőn. 283 ideálisabban, másrészről tanítson reálisabban. (Helyeslés.) Az elemi iskoláknál kell ezt már megkezdeni. Iff volt Schandl Károly igen b. képviselőtársamnak abban, hogy már az elemi iskolában is egész tömeg olyan ismeretet közölnek a gyermekekkel, amelynek hasznát nem veszik soha. Mert pl. a havasi gyopár hol terem, az nagyon szép tudomány és ha ezt valamelyik gyermek megtanulja, nem lehet érte megróni, de egészen biztos, hogy sokkal többet érne az a gyermekre nézve, ha arra oktatnák az iskolában, hogy a hagyma alá hogyan kell a talajt előkészíteni és milyen sortávolságba kell egymástól ültetni, (Élénk helyeslés.) hogyan és miképen kell a fákat hernyózni, hogyan kell és lehet azokat nyesegetni, mivel lehet ápolni stb Szóval sokkal inkább hasznát vehetné a szántóvetőnek és a kisiparosnak a gyermeke azoknak az ismereteknek, amelyek az ő élefcköréhez és foglalkozásához közel állanak, amelyeknek a hatékonyságát módjában volna otthon a saját apjának a gazdaságában kipróbálni. (Igás! Ugy van!) A földbirtokreformmal kapcsolatban meg kell nekünk a módot találnunk arra, hogy a népiskolák mellé egy gazdasági kísérleti telep járuljon. (Élénk helyeslés.) Akárminő kicsiny lesz is az, kell ott lenni faiskolának, méhészetnek, baromfitenyészetnek, konyhakertnek, (Általános élénk helyeslés és taps) amelyben átképzett és képesített elemi iskolai tanítók a játékdélutánokon, a szünidőkben, vagy külön erre a célra rendelt tanórákon be tudják mutatni azt is, hogy mint becsülje meg a gyermek az apja mesterségét és hogyan igyekezzék sokkal jobb fogásokat elsajátítani, mint amilyeneket otthon az apja gazdaságában lát. Azt hiszem, hogy a földbirtokreformmal kapcsolatban, talán valamelyes módot fogunk találni, hogy ha nem is végig az egész vonalon, de ott, ahol lehetséges, az elemi iskolák mellé kerüljön már egy ilyen gazdasági kísérleti telep. (Helyeslés.) Annál szükségesebb ez, mert az ismétlőiskolákat tulajdonképen már gazdasági szaktanfolyamokká kell átfejíeszteni. A mostani ismétlőiskolákban szintén van ugyan valamelyes gond fordítva arra, hogy gazdasági ismereteket is juttassanak a növendékeknek, alapjában véve azonban mégsem tesznek mást, minthogy felfrissítik azokat az ismereteket, amelyeket a négy elemiben a tanuló ugyahogy megszerzett. Ezt is meg kell tenni, legalább azokra vonatkozóan, amik az ő élethivatásában szükségesek. De gondot kell arra viselni, hogy ezek már inkább gazdasági szaktanfolyamok legyenek, (Ugy van! Ugy 'van ! jobb felöl) hogy a gazdasági ismereteket legalább addig a fokig, ameddig kisgazdaságban érvényesithetők, most már ennek a kísérleti telepnek ismereteivel kiegészítve, magasabb fokban tudja megszerezni. Ugyanennek a gazdasági, illetve reálisabb természetű oktatásnak továbbképzése lesz az, hogy a polgári iskolákat át fogjuk alakítani mezőgazdasági és ipartechnikai polgári iskolákká. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Valamelyes kísérletek ezen a téren már voltak, mert hiszen két helyen már van ilyen mezőgazdasági iskolánk és ugy tudom, hogy azok eredményével a, földmivelésügyi kormány is meg van elégedve. Épen Rubinek Gyula igen tisztelt ministertársam egy nyilatkozatát olvastam, amelyben leszegezi azt, hogy ez a kezdeményezés, ez a próba, amelyet annak idején ezzel a két iskolával kísérelt meg a kultusz-kormány, igen jól bevált és ezen az utón tovább kell haladni. Mi haladni kívánunk tovább ezen az utón-azzal, hogy a mezőgazdasági vidékeken mezőgazdasági, az ipari vidékeken pedig ipartechnikai irányban fejlesztjük tovább a polgári iskolákat hét-, esetleg nyolcosztályuvá, ugy hogy azok tulaj donképen egyenrangúakká válnak a gimnáziumokkal és reáliskolákkal. (Élénk helyeslés és taps.) Schandl Károly t. képviselőtársam megvádolta a kultuszkormányt azzal, hogy ott mozdulatlanság van, hogy a kultuszpolitikában teljes szélcsend uralkodik. Erre részben már feleltem, részben csak fel akarom említeni azt, hogy az iskoláknál most a reformok keresztülvitele sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik, mint bárminő egyéb téren. Először — sajnos — az iskolák tanári státusát kellett ugy a hogy rendezni, mert ebben bizony, kénytelen vagyok bevallani, meglehetősen nagy bajok voltak s a fegyelmiknek olyan özönével álltunk szemben, amelyen még ma sem bírtuk magunkat átrágni, pedig a fegyelmi tanács mindennap ülésezik. Az egyik nagy feladat ez volt, a másik az, hogy akkor, amikor menekült tanerőket kell özönével elhelyezni és ezeknek minden anyagi bajával törődni, a kultuszministerium ennek a szociális kérdésnek elintézésével ugy igénybe van . véve, ahogy az egész ministerium adminisztrálása nem vette hajdan igénybe. Azonkívül itt volt iskoláinknál a tanítás nehézsége a fűtőanyag hiánya miatt. Későn kezdtük és abba kellett hagyni. Ezek a megszakítások jóformán lehetetlenné teszik, hogy az igy megterhelt fiatalságnál még reformokat is vigyünk keresztül. Lehetetlen feladat elé állítanák nemcsak a tanulóifjúságot, de magát az oktatószemélyzetet is. Hogy azonban mégis azok szerint a gondolatok és vezető elvek szerint megtörténjék minden, ami a mai körülmények között lehetséges, arra vonatkozólag szeptemberben és októberben rendeletek jelentek meg. Ezeknek egyike intézkedik a közgazdasági és társadalmi ismeretek tanítása tárgyában, adván egy egészen részletes tantervet és Utasítást arra, hogy a mai keretekbe hogyan kell és hogyan lehet belekapcsolni a közgazdaság és egyéb közhasznú ismeretek tanítását. Ez vonatkozik tehát arra, hogy igye36*