Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-33
194 A Nemzetgyűlés 33. ülése 1920. évi április hó 23-án } pénteken. hogy egy hülye embert állítsanak a forradalom élére (Ugy van ! ügy van !) és ennek égisze alatt a tönkretett magyar intelligencia helyét az állam hatalmi intézményeiben a Károlyi-forradalom és a proletárdiktatúra alatt elfoglalják. (Felkiáltások balfelől : Zsidógyerekek I) Oly világosan látszik itt a tervszerűség, hogy kénytelen vagyok a t. kormánynak figyelmébe ajánlani, hogy ne elégedjék meg azzal, hogy csak a kommunizmusban resztvettek ellen indit eljárást, hanem a szabadkőmíves páholyok, a Galilei-körök és mindazon lapok és egyesületek ellen is inditson, amelyek aknamunkájukkal aláásták a nemzet hatalmas pilléreit, az erkölcsi keresztény nemzeti érzést, amelyek, amig a nemzet kint élet-halál harcát vívta, a háttérben felrobbantották a magyar nemzet erkölcsi frontját. (Igaz ! Ugy van ! Taps.) T. Nemzetgyűlés ! Szeretnék kitérni a zsidókérdésre. Nem animozitással, nem gyűlölettel kezelném azt, de az idő annyira előrehaladt, hogy további mondandóimat nem tudom mind elmondani, ugy hogy csupán csak pár gondolatot emiithetek fel. (Halljuk !) Sajnálom, hogy nincs itt Sándor Pál t. képviselőtársam, aki védelmébe vette a zsidóságot. Felesleges volt a védelem, mert mások is ismernek, én is ismerek igazságos és tisztességes, józan gondolkozású zsidó embereket. Nekem is volt egy zsidó ismerősöm, aki azt mondta a proletárdiktatúra alatt : Barátom, megutáltam a fajtámat. És mikor kérdeztem tőle, miért nem lesz keresztény, azt felelte : barátom, szerencsétlen a mi fajtánk, ne örülj, hogy sokan kikeresztelkednek, mert kompromittálni fogják a kereszténységet, ahogy eddig mindent sikerült kompromittálnunk. Kompromittáltuk a liberalizmus ragyogó eszméjét, a szocializmus fenséges gondolatát, kompromittáltuk a kapitalizmust is, amelyre pedig a világnak gazdasági tekintetben okvetlenül szüksége van. Vigyázzatok, mert még a kereszténységet is kompromittálni fogjuk. (Igaz ! Ugy van !) Tudjuk, hogy vannak ilyen nemeslelkü emberek, akik izraeliták, anélkül, hogy zsidók volnának, amint azt Polónyi Géza mondotta egyszer. Mert különbséget kell tenni zsidó és izraelita közt, vallás és faj között. Nekünk a valláshoz semmi közünk (Igaz ! Ugy van !) és egyeseket nem Ítélünk el a többség miatt, de azt az igazságot le kell szegeznünk, hogy ha egy népben vagy egy fajban sokan kellemetlenek, de ha az egyének, mint egyének jelennek meg a társadalomban, minden összetartozás nélkül, akkor csak azok az egyének lesznek kellemetlenek és nem a faj, nem a nép. De mikor a faj összetartása kellemetlen egy nemzetben, egy népben, akkor a faj lesz kellemetlen. Ezt mint szociológiai igazságot kell leszegeznünk a zsidó fajra nézve. Megemlítette Sándor Pál képviselő ur azt, hogy ők mint kapitalisták nem lehetnek összefüggésben a kommunistákkal, akik a kapitalizmus ellenségei. Ez azonban csak látszólag van igy, mert a kommunizmus végeredményben nem egyéb, mint kondenzált, süritett kapitalizmus. Ugyanis a kommunizmus összeszedi a termelés és a gazdasági élet minden szálát a társadalomban. De mi az a társadalom ? Egy elvont fogalom. Oda kell vezér, intéző, és micsoda fenséges kapitalizmus az, mikor egy egész emberiség sorsát lehet intézni az összesüritett kapitalizmussal. A végletek találkoznak egymással. Épen az jellemzi a zsidó fajt, hogy elhelyezkedik az egyik szélsőségen, a kapitalizmusnál és elhelyezkedik a másik szélsőségen, a szociáldemokráciánál és ez a két szélsőség épen abban találkozik, hogy mindkettő a kapitalizmus szolgálatában áll. De azonkivül ezt meg lehet indokolni fajilag is. A kommunizmus ugyanis nem ismer semmilyen államformát. Negációja az államnak, minden jognak, nem ismer osztálykülönbségeket, nivellálni akarja az egész világot, az a bizarr gondolat van előtte, mintha valaki azt akarná megvalósítani, hogy az egész világ növényzete alakuljon át pipaccsá, hadd legyen vörös az egész világ. (Derültség.) Ugyancsak a zsidó jellem, a zsidó géniusz nem ismer államot, nem ismer jogot. A zsidónak nem volt érzéke soha az államalakuláshoz. (Igaz ! Ugy van ! Egy hang : Nem államalkotó faj !) Pátriárkák, törzsfőnökök alatt éltek fiai és amikor az igéretföldjére érkeztek, akkor is a birák »tanács« kormánya alatt álltak (Derültség.) és csak egyszer sikerült — akkor is szupernaturális módon a teokráciával —> megalakítani a királyságot, de ez csak egy századig tartott. Két király uralkodott egységesen felettük s azután ismét jött a züllés, a tanácsokra oszlás, és mikor visszatértek a babiloni fogságból, ismét csak a nagy Synhedrion, a nagytanács hatalma alá kerültek. Itt tehát, t. Nemzetgyűlés, egészen önkénytelenül jön az a gondolat, hogy ha a kommunizmust megvalósítják, vagy az csak mint eszme fellebben az emberiség előtt, a zsidóság, mint hasonló gondolkozású, hasonlóan berendezett faj egészen otthontalálja magát benne. (Ugy van !) Volt azonban, t. Nemzetgyűlés, olyan adat is, amely bizonyította azt, hogy a kommunizmus inkább keresztényellenes volt, mint kapitalistaellenes. (Ugy van ! Ugy van !) Mikor én, mint reáliskolai tanár, — ha szabad hivatkoznom erre itt a Nemzetgyűlés előtt, — a proletárdiktatúra kitörése alkalmával felmentem hittant tanítani, akkor egy hetedikosztályu reálista utamat állotta a folyosón s azt mondotta : Nincs többé hittanitás ! Tessék hazatakarodni ! . . . Avarffy Elek : Magyar volt? Nagy János : . . . Mögötte a terorrcsapat állott. S ugyancsak ő mondotta közvetlenül nekem : Majd a rabbi fogja tanítani a szociológiát hittan helyett. (Zaj.) Tehát én mint pap nem mehettem be az iskolába, de a rabbi, mint a felekezet, a vallás egyik exponense ki volt pécézve a kommunizmus alatt, hogy a szociológiát tanítsa. S ugyanakkor, amikor nem utaltak ki bort, hogy misézhessünk, az egri Vörös Újságban benne állott, hogy
