Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-32

A Nemzetgyűlés 32. ülése 1920. évi április hó 22-én, csütörtökön. 169 azt, hogy igenis a kereszténység foglalkozzék köz­gazdasági kérdésekkel és kereskedelemmel. Mikor ezt fejtegettem, eközben azt mondot­tam, hogy igenis, a mi társadalmunk nem akarja belátni, hogy ha valaki rőföt vesz a kezébe, a mázsa -mellé áll, vagy egy kis biiróbá leül, akkor épen olyan tisztességes foglalkozást vállal, mint amikor valaki fizetésnélküli díjnoknak áll be egy ministeriumba. És amig ez a felfogás nem lesz álta­lános, addig Magyarországon a keresztény társa­dalom ezeket a poziciókat nem tudja elfoglalni, mert ez a pozieió lent, a praktikánsnál kezdődik és a vezérigazgatónál végződik és nem a vezér­igazgatónál kezdődik. Ez volt az én fejtegetésem gondolatmenete és a t. Ház a maga egészében helyeselt nekem. (Igaz! Ugy van/J Erre mondja az én t. képviselőtársam, hogy én mint erkölcs­biró álltam itt elő. Higyje el nekem, t. képviselőtársam, eszembe sem jut erkölcsbirónak lenni. Én nagyon jól tu­dom, hogy por és hamu vagyok és tudom, hogy bárki, ha visszatekint múltjába, talál saját lelki­ismerete előtt egy olyan pontot, amely zsenirozza őt. Ha én visszatekintek, kevesebbet találok mint más, de talál mindenki valamit, amit annak­idején másképen cselekedett, mint ahogyan ma tenné. Áttérek azonban a t. képviselő ur vádjára és itt csak azt tételezhetem fel, hogy amit mondott, azt téves információk alapján mondta. Azt állítja a képviselő ur, hogy én mint a Schlesinger és Pollákovics-cég tagja, nyúztam a parasztot. A Schlesinger és Pollákovics-cég a legnagyobb cégek közé tartozott a bel- és külföldöm Sok nagy üzletet Angliában és Irland­ban a mi cégünk bonyolított le, Magyarország nagy dicsőségére. Szabó József: Monopóliumszerűén. Sándor Pá! : Tiszteletben és becsületben állott ez a cég 30 és egynéhány esztendeig, senki sem bántotta, két 'eset kivételével. (Hall­juk! Halljuk!) Az egyik eset az volt, hogy — amennyire emlékszem — 1897-ben az Omge, amelynek Eubinek Gyula képviselőtársam és minister ur volt a vezetője, ugyanazt állította, amit most t. képviselőtársam. A Schlesinger és Pollákovics-cég azonban azonnal odament, összes könyveivel, Rubinekhez és bebizonyította könyv­szerüleg, hogy nincs igaza. Szabó József : Könyveket jól tudtak vezetni, azt nem tagadom. Sándor Pál ; Ez azonban nem volt elég. Eubinek tudósítókat küldött le a Délvidékre, annak megvizsgálása végett, t hogy vájjon ezek a vádak igazak-e, vagy sem. És amikor meggyő­ződött róla, hogy a vádak nem igazak, akkor visszavont mindent. Történt azután egy másik eset. Azt hiszem, méltóztatnak emlékezni báró Kaas Ivorra. Báró Kaas Ivort talán nem fogják filoszemitizmussal vádolni és én az ő barátságával mégis halála napjáig dicsekedhettem. Tessék eziránt Huszár NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. - II. KÖTET Károly képviselőtársunknál informálódni. (Zaj.) Akkor, amikor az OMKE és az OMGE között egy igen erős harc volt s amikor Pozsony és Sopron között váltottunk beszélgetéseket, én gróf Károlyi Sándort igen erősen megtámadtam. Báró Kaas Ivor felhevülésében a Budapesti Hírlapban egy igen erős cikket irt erre ellenem, amelyben szintén ezek a vádak voltak, amelye­ket t. képviselőtársam most felhozott. (Zaj bal­felöl) Szabó József : Nem zörög a haraszt ! Sándor Pá! : Báró Kaas Ivort a bíróság elé állítottam és ő ott lojálisán kijelentette, hogy összes információi tévedésen alapszanak, s mind­azon naptól kezdve barátságával tisztelt meg engem. Ez volt a két eset. Most lehet egy harmadik eset, t. képviselő­társam. Ha önnek kedve van ezt a bizonyítékot megkapni, akkor ne itt a házban, hanem nyil­vánosan méltóztassék kijelenteni, hogy meg­győződött ezen vádak alaposságáról. Mindaddig azonban, amig ezt nem teszi, azt kell monda­nom, hogy nem felel meg a keresztény felfogás­nak az, ha valaki rágalmaz, de rágalmait be nem bizonyítja. Elnök : A házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján Friedrich István képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Friedrich István: Tisztelt Nemzetgyűlés! Szabó József igen tisztelt képviselőtársam szük­ségesnek tartotta, hogy engem keresztény szere­tettel megcirógasson itt. (Derültség.) Nem vol­tam rá elkészülve, beszéde elején kint voltam a folyosón, de ugy látom, hogy ugyanilyen keresz­tényi szeretettel előbb Sándor Pál képviselő­társamat cirógatta végig és akkor — talán mégis a megfelelő pillanatban — jöttem be az ülésterembe. A t. képviselő ur nagyon megdicsérte a keresztényszocialistáknak augusztus elején ki­fejtett működését. Teljesen egy nézeten va­gyok vele * és kijelentem itt a Házban, hogy augusztus első napjaiban — bocsánatot kell kérnem tőle, hogy én csináltam az ellenforra­dalmat, dehát ez már megtörtént — a városi lakosság között tényleg a keresztényszocialista férfiak és nők tábora -»volt az, amely az első pillanatban mellém állott és éjjel-nappal dol­gozva, kivette részét és halhatatlan érdemeit ebből a munkából. Ezt soha nem fogom taga­dásba venni s mindig hálával, elismeréssel és örökös köszönettel fogom csak megemlíteni. Szabó József: Mondja azt, hogy: mi csi­náltuk az ellenforradalmat, ne pedig azt, hogy : én ! Friedrich István: Sajnálom, hogy az igen t. képviselőtársam nem volt ott augusztus ele­jén, mert ugy látom, hogy ő jobban csinálta volna, mint én, de — bocsánatot kérek — én nem ismertem az igen t. képviselő urat és ugy látom, útjában voltam akkor, amikor megmer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom