Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-32

évi április hó 22-én, csütörtöJvön. 166 A Nemzetgyűlés 32. ülése 1920. különben külön indítványt fogok bejegyezni — méltóztassék talán a kormánynak azt a Panaszügyi Bíróságot újra megszervezni. Ez a Panaszügyi Bíróság igen szépen működött már a múltban és megvan ma is a nyomdászoknál. Ennek a panaszügyi bíróságnak feladata megállapítani, hogy a munkások keresete arányban áll-e a megélhetési cikkek mai árával és ehhez mérten szabja meg a keresetet. Állandóan figyelemmel kiséri, hogy a megélhetési cikkek ára emelkedett-e, vagy esett. Ha esik, automatikusan esnek a munkabérek is, ha azonban emelkedik, akkor automatikusan emelkednek a munkabérek is. Mi nem a magas fizetést hajszoljuk ezzel, nem azt akarjuk, hogy a munkásoknak ismét 12—20 koronás órabérük legyen, tudjuk, hogy ez nem volt célravezető, azonban azt óhajtjuk, hogy ne a munkabérek redukálásával kezdjük meg az árak leszorítását, vagy csak ott tartsuk meg és másutt ne tegyünk egy lépést se, mert ez a munkássággal szemben igazságtalan és rovására megy ez a produktiv termelésnek is. (ügy van! jobb felől.) Hiszen vannak gyárak, amelyek ma üzemben vannak, de elképzelhetetlen, hogy a munkás éhes gyomorral hogyan birja azt a nyolckilós pörölyt forgatni, hogyan birja azt a nehéz fizikai munkát elvégezni, ha nem tud kellőképen táplálkozni. Ha azonban gondoskodunk arról, hogy a munkások kellőképen táplálkozhassanak, akkor ezzel már fokoztuk is a munkás produktivitását, termelőképességét. Szükségesnek tartanám továbbá, hogy a kormány gondoskodjék arról, hogy azok a gyárak, amelyek szünetelnek, megvizsgáltassanak, vájjon tényleg megvan-e mindenütt ennek az oka. Hallottunk eseteket, hogy egyik-másik gyárban — mint a múltkor Gunda Jenő képviselőtársam interpellációjában tárgyalta — nagymennyiségű élelmiszer van elrejtve. Nem nagyon bizonyos, hogy nincs-e sok helyen nagymennyiségű nyersanyag is elrejtve. (Ügy van! Ugy van!) Meg kellene vizsgálni, hogy nem volna-e egyik-másik gyárnak kel ő mennyiségű szene és nyersanyaga. Utána kellene járni, fel kellene kutatni mindezt, hogy azokat a munkaadókat kényszeritsük arra, hogy gyárukat, ha lehet, üzembehelyezzék. Budaváry László : A kutatás bizonyosan eredménnyel járna. Szabó József : Még a megelőző kormány, — azt hiszem a Friedrich-kormány volt . . . Friedrich István : Mindig velem van dolgod ! Beszélj másról is. (Élénk derültség.) Szabó József:... százmillió korona értékű közmunkát hirdetett. Ez a százmillió korona értékű közmunka . . . Kerekes Mihály: Elírás volt. Szabó József : . . . általában csak papíron volt meg, (Egy hatig a középen : ígéret !) bár itt-ott meg is kezdték. Ha elmegyünk a munkaközvetítőbe, azt mondják: hja kérem, nem j elentkeznék a munkások. Tessék : itt van munka, ott van munka, de nincs munkás. Less munkás, méltóztassék meggyőződve lenni, csak tisztességes munkabért fizessünk a munkásoknak, mert ha ugy, mint annakidején láttuk, 24 koronás napszámot adnak egy munkásnak, egészen megértem, hogy ezért a munkás nem nagy kedvvel vállalkozik arra, hogy iparát otthagyja és nehéz atépitó, favágó vagy hasonló közmunkára vállalkozzék. Ha tehát a kormány a közmunkákat megindítja, •— ilyen pedig nagyon sok van a fővárosban és környékén — akkor legyen egyúttal gondoskodása arról is, hogy azt a munkát tisztességesen megfizessék. így a vállalkozási kedv a munkásokban egészen biztosan meglesz. Egy Árvizsgáló Bizottság működik itt és ez a munkásokra nézve nagyon kárcs.Ez az Ár vizsga lóBizottság -—amelyben, sajnos, keresztény embert alig találunk -— állapit] a meg azokat az árakat, melyeket a keieskedőknek kérni szabad. De nemcsak erre terjed ki hatásköre, hanem ez az Árvizsgáló Bizottság ad engedélyt arra is, hogy valaki üzletet nyisson, ez állapítja meg, hogy melyik kereskedő vagy iparos nyithat üzletet vagy műhelyt. Nagyon g3^akran megtörténik az, — majdnem mindig —• hogy a keresztény kiskereskedő vagy iparossegéd, aki önállósítani akarja me gát, nem kap engedélyt, neki nem adnak módot arra, hogy önállósítsa magát, ellenben a zsidó kereskedősegéd hamarosan kap engedélyt arra, hogy üzletet nyisson. (Félkiáltások : Szégyen ! Gyalázat !) Kívánatosnak tartom, hogy a kormány ebbe az Árvizsgáló-Bizottságba betekintsen, megnézze, hogy mi folyik ott, . . , Kerekes Mihály : Szétüssön közöttük. Szabó József : . . . és ha keli, szétüssön közöttük. (Egy hang jobbfelöl : Vagy elcsapni őket.) Nagyon fontosnak tartanám és kérem a kormányt, hogy a munkások szellemi nevelésére fektessen nagyobb súlyt. Nagy mulasztások történtek e tekintetben a múltban, mert a munkások szellemi és testi neveléséről senki sem gondoskodott, így történt azután az, hogy a munkások szívesen mentek el a szociáldemokrata szakszervezetekbe, mert ott legalább foglalkoztak velük. Ezért kívánatos volna, hogy a munkásság részére tisztességes szórakozóhelyeket, köröket alkossanak, felolvasásokat rendezzenek, hogy a munkás hazafias szellemben nevelődjék és szakképzettsége is folytonosan fejlődő legyen. Budaváry László: A keresztéuy-szcciálistáknál megvan ez már régen. Szabó József : A keresztény-szocialista szakszervezetek tényleg megkezdték ezt, de számolni kell azzal, hogy ma a munkások saját erejükből ezt az intézményt ugy megvalósítani, ahogy kívánatos volna, nem tudják, mert ez költségekkel jár és a munkások tagdíjaiból, miután nagyrészt munkanélkül vannak, ilyen felolvasásokat rendezni és általában ilyen szellemi nevelést adni nem vagyunk eléggé képesek. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Kormányakció is készül erről.