Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-31

A Nemzetgyűlés 31. ülése 1920, Barla-Szabó József: Ez azt mutatja, hogy a választók nem haragusznak érte, ha a Kisgazdapártba jönnek. Csukás Endre: Az érzelmi egységet meg lehet a kerületekben is teremteni (Felkiáltások balfelöl : Meg is van !) és pedig azáltal, ha látják azt, hogy mi együttmunkálkodunk, ha látják azt, hogy van nekünk egy egységes, üdvös programmunk, ha látják azt, hogy elveinktől, meggyőződésünktől el nem térve, azt az egységes programmot a haza javára minél előbb megvalósítjuk. (Igaz! Ugy van!) Ha látják azt, hogy itt küzdelem és meddő szóvita és szóharc nincs, akkor ottkünn a kerületeinkben is az egységes érzés meg fog nyilvánulni. (Felkiáltások balfelől : Már meg is van ! Zaj jobbfelöl.) Engedjék meg, hogy egynéhány szempontot megemlítsek beszédemben arra nézve, hogy a kormányt támogató erős tömörülésre miért van szükség. Azért használom ezt a szót, hogy -»tömörülés«, nehogy szavaimba megint kizárólag csak fúziót vagy uj pártalakulást magyarázzanak bele. Barla-Szabó József: Inkább konfúziót látunk benne! (Derültség.) Csukás Endre: Azért van szükség a kormány támogató tömörülésre elsősorban, mivel erős kormányzat enélkül nem lehet. A külpolitikai és belpolitikai helyzet egyaránt megköveteli azt, hogy ugy kívülről, mint belülről lássák azt, hogy itt egy szilárd kormány van, amely támaszkodhatok egy olyan többségre, amelynek élén keresztülviheti bármely akaratát. Barla-Szabó József: Meglesz az igy is ! (Zaj.) Csukás Endre: Másfelől szükség van erre azért is, mert valljuk meg az igazat, hogy a közhangulat is sürgetőleg követeli, hogy amidőn egységes a mi felfogásunk és nézetünk, akkor azt egyesült erővel érvényre juttatni is törekedjünk. Nem tagadhatjuk, hogy kivált az intelligenciánál a közhangulat már ellene kezd fordulni annak, hogy itt sokszor meddő viták és éles személyeskedések vannak. (Zaj jobbfelöl.) Meskó Zoltán: Kevesebbet kell beszélni! Csukás Endre : Ebből a szempontból feltétlenül szükséges, hogy egy olyan tömörülés álljon az egységes kormány mögött, amelyre az mindig támaszkodhatik. (Felkiáltások a középen: Drozdy ! Kerekes! Zaj jobbfelöl.) Tessék csak nézni azt, hogy az együttműködés eddig hogyan volt meg ? Ugyebár, húsvét előtt kidolgozott a két párt egy közös munkaprogrammot, amely biztosította volna a Nemzetgyűlés munkaképességét jó néhány hónapra. Meskó Zoltán : Ha pártbontási kísérletek nem jöttek volna. Csukás Endre: És mi történt? Az, hogy az egységes munkaprogrammból nincs már semmi, a közös pártértekezletből nem lett semmi és a Ház munkaképessége talán csak az indemnitás vitájának végéig van biztosítva. De hogy NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — II. KÖTE évi április hó 21-én, szerdán. 121 azontúl mi lesz, (Egy hang jobbfelöl : Van több törvényjavaslat is!) azt nem lehet tudni. Azt akarom épen beszédem e részével célozni, hogy ezt az együttműködést bármiféle formában biztosítsuk továbbra is, legalább néhány hónapig üdvös munkának keretében. (Félkiáltások jobbfelöl: Szivesen!) Mi összeállottunk húszan vagy huszonketten és azért állottunk elő, ezt is megmondom őszintén és nyíltan, mivel azt tapasztaltuk, hogy mindegyik párt a saját kebelébe várta a másik pártot és a .közép felé nem tettünk egyetlen lépést sem. Összeállottunk egynéhányan azért, hogy megtegyük a lépést a közép felé és azért, hogy ezt a lépést megtéve, megkönnyítsük a mi pártvezéreinknek és pártjainknak az egyesülést és a munkaképesség megalapozását. Ezért tettük mi ezt. Mi nem számítottunk semmire, mi semmire sem vártunk, nekünk semmiféle aspirációink nincsenek, (Ugy van ! Ugy van ! a középen) teljesen önzetlenül tettük mi ezt a nehéz lépést. (Zaj.) Barla-Szabó József: Rólad elhiszem Bandi, de Pallaviciniről nem ! Az pártvezér akar lenni. Csukás Endre: Nagyon jól tudtuk, hogy hálátlanság lesz a részünk és azt hiszem, hogy azáltal, hogy mi ezt megtettük és hogy a haza javáért az egységet megteremteni igyekeztünk, nem vétettünk semmiféle politikai erkölcs, sem a pártfegyelem ellen. Barla-Szabó József : Arról lehetne beszélni ! Csukás Endre : Beszédemnek első részében erről szóltam és mielőtt ezt a részt befejezném, arra kérem t. képviselőtársaimat, hogy bármiféle formában, legyen annak a neve a kisgazdapártnak kibővitése, legyen annak a neve fúzió, legyen annak a neve bármiféle más, legyen az bármiféle alakulat, de alakuljon itt egy olyan kompakt, egységes többség, (Helyeslés a középen.) amelyre a kormányzás mindenkor bátran és szilárdan támaszkodik. (Helyeslés a középen.) Barla-Szabó József: Miért nem jönnek ide, arról beszéljünk! Czettler Jenő : Szóval a párt fontosabb, mint a haza. Csukás Endre: Szó van a falu és a város közötti ellentétről. Barla-Szabó József: Megvolt mindig! Csukás Endre: Végtelen nagy hiba volna, ha a város és a falu közötti ellentét kérdése folyton meddő vitákkal foglalkoztatná a Házat. En az előttem szólt t. képviselőtársamnak, Grieger Miklósnak a gondolatát veszem fel akkor, amidőn azt mondom, hogy a falu és a város között hidat kell építeni egészséges alapon. (Ugy van ! Ugy van!) Egyiknek sem szabad a másik miatt szenvednie, egyiket a másiknak kölcsönösen ki kell segítenie és támogatnia. Ennek az áthidalásnak meg kell lenni és ezen az áthidaláson olyannak kell lennie a forgalomnak, hogy az egyik oldalon a város vigye ki a faluba azt, amiből neki Í6