Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-13
r A Nemzetgyűlés 13. ülése 1920. évi március hó 17-én, szerdán. 133 csületes dij ázással, minden körülmények között teljesen meg is fizetik az árát. Ha már most ezek a gazdák látják, hogy nemcsak rájuk van zúdítva ez a nagy teherviselés, de a kirendelésben és a végrehajtás módjában még igazságtalanság is van abban a tekintetben, hogy melyik mennyit teljesítsen és ha tudják, hogy a gazda ezt csak maga teljesiti, más egyáltalában nem osztozik benne, akkor nem csoda, ha ezek a gazdák, akik lovat tartanak, teljesen elkeserednek. Elkeseredésük egészen jogos és közérdekből feltétlenül mentől előbb meg kell szüntetni ezt az ál apotot, mert a mai időben, amikor a békesség és ennek utján a rend felé haladunk, kívánatos, hogy ezt az igazságtalan eljárást is fokozatosan, de okvetlenül megszüntessük. Hozzájárul ehhez még 'az is, hogy nemcsak ebben a tekintetben nagy a népben az elkeseredés, hanem ha a gazdát ok nélkül zaklatják a mostani tavaszi időben, amikor — amint méltóztatnak látni — a rettentő rossz időjárás a tavaszi munkát megakasztja és amint az őszi munkát nem lehetett bevégezni, most az a veszedelem fenyeget, hogy a tavaszi munkát sem lehet befejezni, ha mondom, még ehhez a gazdákat ok nélkül zaklatják további előfogatok végett, akkor bekövet közhetik az az eset, hogy a tavaszi mezei munka nem lesz teljesen befejezhető, aminek következtében jövőre termésünk hiányos lesz és ennélfogva Magyarország élelmezése ebben a tekintetben megakad. Határozottan tudom és azt hiszem, hogy ebben t. képviselőtársaim is megerősítenek, hogy nagyon sok ember épen azért nem tart ma előfogatot, mert a folytonos zaklatást, kellemetlenséget megunta és inkább parlagon hagyja földjét, semhogy ennek a további szekatúrának kitegye magát. Azt hiszem, hogy ha igaz az, amit ezekben röviden előadtam — és ebbe a kérdésbe bővebben belemenni nem kivánok, hiszen ez is sok a mai nehéz viszonyok közt, amikor úgyis mindenki mindenféle bajban nyakig bennevan — ha mindaz, amit elmondtam, fennáll és ezeket a közszolgáltatásokat egy osztály, sőt annak is csak egy kisrésze, kell hogy telj esitse, ugy hogy ez a közszolgáltatás egynéhány ember vállára nehezedik : mielőbb olyan intézkedéseknek kell történniök, hogy ez a közszolgáltatás az összes érdekelteket, az ország egész lakosságát egyaránt terhelje és ezt az igazságtalan törvényt meg kell reparálni. Okvetlenül szükséges ebben a tekintetben sürgősen intézkedni, hogy a régi törvényben foglalt sérelmek megszűnjenek és e kérdés rendezése igazságos alapokra fektettessék. Ennélfogva tisztelettel a következő interpellációt intézem a belügyminister és a hadügyminister úrhoz, nevezetesen : (Olvassa.) 1. Van-e-v tudomása a belügyminister urnák és a hadügyminister urnák arról, hogy a közigazgatási hatóságok és különféle katonai alakulatok által mily mértékben és minő feltételek, szabályok mellett vétetnek ez idő szerint igénybe a gazdák különféle előfogatai ? . 2. Nem látja-e szükségesnek a hadügyminister ur, főképen pedig a belügyminister ur, hogy az előfogatok kiszolgáltatása kizárólag közérdekből, bizonyos rendszer alapján történjék meg és az egyenlő, igazságos közteherviselés alapján legyen rendezve ? És ha a hadügyminister és a belügyminister ur elismeri, hogy ezeknek az előfogatoknak kiszolgáltatása ügyét rendezni kell, hajlandó-e ez ügyben rendeletileg intézkedni ? (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák és a honvédelmi minister urnák. Ki következik ? Szabó Sándor jegyző: Kerekes Mihály! Kerekes Mihály: Tiszteit Nemzetgyűlés! Nagyon szerettem volna, ha a vallás- és közoktatásügyi minister ur akkor, amikor a kereszténykurzus ápolásáról akarok beszélni, itt lett volna s meghallgatta volna azt a sérelmet, amely a magyar földmives társadalmat évtizedeken keresztül mindig sújtotta és amelynek megszüntetése, azt hiszem, épen ma a keresztény jelszó alatt megindult pártoknak érdeke. Március 24-ikére vannak hirdetve vallásalapitványi földek bérlet-árverései. Az egyik ilyen föld Taktaharkány, a másik Hejőkeresztur és annak közelében kettő. Midőn nagyon jól tudjuk, hogy a vallásalapitványi földek Magyarországon eddig nagybérlők (Egy hang half elöl : Zsidók!), zsidók kezébe kerültek, akkor, midőn most átmegyünk egy uj korszakba, amikor Magyarországon földbirtokreformot akarunk csinálni, elvárjuk a vallás- és közoktatásügyi ministeriumtól, hogy ezeket a most árverés alá kerülő földeket keresztény embereknek és pedig elsősorban a falusi embereknek adja ki. (Helyeslés.) Nem látom azonban a közzétett hirdetésben . . . (Mozgás és felkiáltások a jobboldalon : Ez nem érdekli a keresztény pártot !) Somogyi István : Dehogy nem, érdekel minket is ! Kerekes Mihály : Nem látom a hirdetményben azt a kitételt, hogy csak keresztények pályázhatnak. (Egy hang balfélol: Mióta keresztény-védelmező ?) Már pedig én azt hiszem, hogy most, mikor 12 éves szerződést kötünk a vallásalapitványi földekre, akkor fontos, hogy ezek a földek keresztény emberek s elsősorban falusi gazdaemberek kezébe kerüljenek. (Helyeslés jobbfélöl.) Engem a hirdetett földek közül egy község érdekel : Hejőkeresztur községe. Ennek a határában fekszik 276 katasztrális hold föld. A község maga már kérvénnyel fordult a Nemzetgyűléshez, hogy ez a föld feltétlenül az ő bérletébe kerüljön. Mivel azonban 24-ikéigakórvényremár aligha kerül a sor, igy interpelláció alakjában kivánok odahatni, hogy az árverésen vegyék figyelembe a község ajánlatát. A bérlő, aki már hosszabb idő óta birja a földet és nagy hasznot vágott
