Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-13

134 A Nemzetgyűlés 13.'ülése 1920. évi március hó 17-én, szerdán. zsebre a világháború alatt, arra sem volt haj­landó, mikor a község lakossága arra megkérte, hogy a szeneskamráját fogyasztási szövetkezet céljaira átengedje. (Egy hang : Zsidó a bérlő ?) Zsidó. À község maga kicsiny, körül van véve a Hejővel és olyan fekvésű a földje, hogy a köz­ség nem terjeszkedhetik. A vallásalapitvány 276 katasztrális holdja a vasút felé menvén, arra keli, hogy a község gravitáljon. Rassay Károly; Gravitáljon az árverésen, módja van rá! Kerekes Mihály; Ez azonban csak ugy le­hetséges, ha megkapja a község a földet. 43 család él a községben, 3—4 család van egy szo­bába bezsúfolva és nem tudnak hozzájutni, hogy egy, csak egy házhelyet is szerezzenek, hogy ki­jebb mehessenek és a községet terjeszthessék. Eljártam a Vallás- és Közoktatásügyi ministeri­umbau, azt hiszem, Justh ministeri tanácsos úrnál, aki azonban nem nagyon biztatóan nyi­latkozott. 0 a régi törvényekre hivatkozik; én tudom, hogy ezeket be is kell tartani, azonban nem igen biztató voit a község szempontjából atekíntetben» hogyha egyenlő árajánlatot ad be, hogyha minden árat megajánl, amit a többi ár­lejtők, akkor ő odaadja a földet. Nem. igen biztatott azzal, hogy megkapja a község, külö­nösen nem biztatott azzal, hogy háztelek cél­jaira is eladásra kerül föld a község részére. Tudjuk nagyon jól, tiszteit Nemzetgyűlés azt, hogy a földreformnál mindenesetre szóba fog kerülni minden ilyen sérelem, azonban már ma is, amikor 12 éves szerződést kötünk a vallás­alapítványi bérlőkkel, vigyáznánk kell arra, hogy a föld azoknak a kezeibe kerüljön, akik tényleg megművelik és ne kerüljön olyanok kezeibe, akik csak béreseket tartanak rajta és másokkal mű­veltetik meg a földet. Olyan siralmas állapotok ís vannak, mint pl. Borsod vármegyében Szirma községben, hogy a katholikus egyház csak űgy tud temetőhöz jutni, ha Klein Sándor úrhoz fordul, s ő tőle kér temetőnek való földet.. Ma pedig abban a helyzetben vagyunk, hogy a bér­lőknek olyan uzsoraáron akarják kiadni a föl­det, hogy egy koronáért akarnak bérbe adni 250 négyszögölet, de e mellett kötelességévé teszik a bérlőnek, hogy egy hold földet család­jával együtt kapáljon meg, még pedig kerti ve­teménnyel, káposztával stb, s ennek csak egy­negyede lesz az övé. Azt hiszem, erről tételes törvényünk nem. intézkedik s a földmivelésügyi minister »r tudna segíteni ezen az állapoton. Jelenleg a helyzet. az, hogy 250 négyszögöl földnek a megműve­lése egy családot teljesen leköt és a család, egész éven át dolgozhat ezen a földön. (Fel­kiáltások balfelöl: Ez uzsora?) Somogyi István: Be kell csukatni, mint uzsorást ! Kerekes Mihály; Igenis ez uzsorái Nem az a fajtája az uzsorának, amikor a pénzt veszik el az embertől, de sokkal súlyosabb, mert az emberi erőt, egészséget és az emberi szervezetet akarja az illető saját részére teljes egészében kihasználni Nem akarom az időt húzni és ezért abban a reményben, hogy ez az állapot meg fog szűnni, a következő interpellációt intézem a vallás- és közoktatásügyi s a földmivelésügyi minister urakhoz (Olvassa) : 1. Van-e tudomásuk a minister uraknak arról, hogy március 24.-ére több vallásalapit­vány í birtok bérletárverés alá kerül 12 évi idő­tartamra ős hogy az árverési hirdetményben nincsen feltüntetve, hogy a pályázók csak keresz­tények-keresztyének lehetnek ? 2. Ha van tudomásuk 'mindezekről, hajlan­dók-e odahatni, hogy a bérleményeket elsősorban a határos községek lakossága kaphassa meg tisztességes bérösszegért ós hogy a szerződésekbe egy olyan pont illesztessék be, hogy ha esetleg közben birtokpolitikái okokból a szerződés fel­bontatnék, az a bérlőkkel szemben minden kár­térítés nélkül történjek? Elnök: Az interpelláció kiadatik a föld­mivelésügyi minister urnák s a vallás- és közoktatásügyi minister urnák. Ruibinek Gyula földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy az engem illető részre azonnal megadjam. a választ. (Halljuk! Halljuk!) Amikor a leg­első alkalommal elfoglaltam a ministeri széket/ gondoskodtam arról, hogy ismét kiadjam azt a rendeletet, amely már október 31,-ét megelőzően érvényben volt s amely szerint minden eladó és bérbeadó bírtok, amely 100 holdon felüli terü­lettel bír» csakis a földmivelésügyi minister hozzájárulásával adható el, illetve bérelhető ki. (Helyeslés a jobholdalon.) Ha . tehát a Vallás­alapitvány, vagy bárki más, akár jogi személy, akár természetes személy bérleteket ad ki, e bér­letek csak akkor érvényesek, ha azokhoz a föld­mivelésügyi minister hozzájárul Ennek a hozzájárulásnak a • megítélésénél és eldöntésénél egyetlenegy szempont az irány­adó : hogy vájjon abban a községben nincsenek-e olyan reflektánsok a földmunkások, vagy kis­gazdák közül, akik azt a földet jogosan igé­nyelhetik, akár tulajdonul, vagy amennyiben bérbeadódik, bérlet, gyanánt. Ha ilyenek vannak, és nem ezek kapták meg a földet tulajdonul vagy bérletül, akkor a jóváhagyást meg fogom tagadni (Helyeslés és taps jobhfeUl.) és azok­nak fogom kiadatni, akik a rendelet értelmében azt jogosan igénylik. (Helyeslés,) Miután itt vallásalapitványí földekről van sző, tehát bizo­nyos mértékben köztulajdonról, itt kétszeresen áll az az elv, hogy ezeket a földeket elsősorban azoknak kell adni, akik maguk akarják azt megművelni s akik a kellő szorgalommai, meg­bízhatósággal birnak. És ha ezek a bérleti ügyek kezembe kerül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom