Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-6

58 A Nemzetgyűlés ß. ülése 1920. évi február hó 26-án, csütörtökön. minden következtetés, sőt nemcsak* függőben maradt, hanem egyenesen fenn van tartva a békekötés utáni időre. (Úgy van !) Minthogy ez a javaslatnak a célja, ez a javaslat politikai háttere, azt gondolom, hogy a javaslat első bekezdésének második és harmadik sorát a következőképen módosítsuk : (Halljuk ! Halljuk!) »A Nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos, törvényes képviselete, megállapítja, hogy a királyi hatalom gyakor­lása az 1918. évi november hő 13. napján meg­szűnt. (Elénk helyeslés.) Megállapítja továbbá, hogy Magyarországnak stb. Ezzel a módosítással újból kérem a tör­vényjavaslat elfogadását. (Hosszantartó, élénk helyeslés, éljenzés és taps. Felkiáltások : Éljen Túri!) Elnök : A különvélemény előadóját illeti a sző. (Halljuk! Halljuk!) Kovács J. István: T. Nemzetgyűlés! Az előadó urnák az imént előadott módosító indít­ványa eloszlatta pártunknak azt az a ggodalmát, amelyet a törvényjavaslat bevezető soraiban fog­lalt ama megállapításhoz fűzött, hogy »a királyi hatalom gyakorlása 1918 november 13. napja óta szünetel« ; illetve ahhoa, a módosításhoz, amelyet a közjogi bizottság eszközölt, azon amely szerint »a királyi hatalom az 1918. évi november 13. napja óta nem gyakoroltatik«. Mivel ez a beterjesztett módosítás valóban nem praejudikál a legitimitás álláspontja mellett, amelyre nézve az előző két szöveg praejudikálni látszott, meg­nyugvással fogadjuk azt. Minthogy pártunk e módosítást megnyugvással fogadja, tisztelettel bejelentem, hogy különvéleményemtől elállók. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök : Áz ülést 5 percre felfüggesztem. '(Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Szabó Sándor jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső." T. Nemzetgyűlési Az a ja­vaslat, mely tárgyalás végett előttünk fekszik, amint az előadó \ir szavaiból mindannyian értesül­hettünk róla, s amint az ismeretes is, egy alkunak az eredménye, egy alkué a pártok között. Nagyon természetes, hogy épen ezért, mert ez a javaslat az alkotmányosság helyreállításáról és a főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről alku ered­ménye, egyik párt igényeit sem elégítheti ki tel­jesen. Amikor tehát ezekről a padokról, pártom, a magyar fÖldmives nép pártja nevében a javaslat­hoz szerencsém van hozzászólni, csak azt mond­hatom, hogy ebben.a javaslatban nincsen benne a mi összes érzésünk, a mi összes magyar gondo­latunk, a mi egész szabadságvágyunk. ( ügy van ! ügy van! a jobboldalon.) Ez a javaslat azonban csakugyan az, aminek az előadó ur jelezte : a magyar nemzeti eszmének, gondolatnak a rene­szánsza, ez a javaslat mégis tartalmazza a leges­legfontosabb követelményeket, melyeket ma vele szemben támaszthatunk. Mert ez a javaslat csak­ugyan annak a nagy nemzeti reneszánsznak a folytatása, mely 1825-ben kezdődött az azt meg­előző szégyenteljes szatmári béke-korabeli meg­hunyászkodó, nemzetietlen irányzattal szemben, folytatása annak a reneszánsznak, mely 1849-ben katasztrófával végződött. Közben megint volt egy szomorú, szatmári béke utáni időszak, az 1867-es időszak, amikor ez a nemzet elnemzetietlenedett, amikor ennek a" nemzetnek keresztény erkölcsei is megfogyatkoz­tak (Ugy van ! ugy van ! jobbfelöl.), amikor minden olcsó és eladó volt. (ügy van ! jobbfelöl.) Erre a korszakra"1918 október 31-ike, majd 1919 március 21-ike logikai folyományként kö­vetkezett. Erre az átkozott időszakra, amikor itt a teljes nemzetietlenség és a keresztény erkölcsök­nek a megtagadása volt a divat, érkezett el ez az uj kor, melyet itt e padokról a minden tekintetben keresztény és nemzeti érzésű - magyar földmives nép és pártja nevében üdvözlök. Ez a javaslat dekretál nemzetnek azt a függetlenségét, szabadságát, amit 1849-ben az ő tragikus bukásával fel kellett adnia. Es ez mi­reánk nézve teljesen megnyugtató. Nekünk ebben a javaslatban a legfontosabb az, hogy a nemzetnek szuverenitását és Nemzetgyűlésének törvényhozói hatalmát ez a törvényjavaslat és, ha törvénnyé lesz, ez a törvény kodifikálja. Többre alig is van szükségünk, mert ha ennek a javaslatnak egyes részei talán keveset mondanak, ha talán tévédé­: sek foglaltatnak azokban, ez ma nem számit, mert ha a törvényhozói hatalom, az állami min­denhatóságnak a hatalma a Nemzetgyűlésnek a kezében van, ezeket a hibákat majd megjavíthatja. (ugy van ! jobb felől.) Osztozom, minden tekintetben, az előadó ur­nák abban a felfogásában, hogy ezzel a javaslat­tal mi tulaj donképen nem léptünk forradalmi térre, hanem folytatjuk alkotmányos életünket . és hogy ez a javaslat teljesen beleilleszkedik a mi ezeréves alkotmányunk szellemébe. Ez igy is van. Mert igaz, hogy a mi közjogi rendszerünk, állam­jogi dogmáink szerint Buzi Bb legfontosabb kérdés, amiről ma itt szó van, az állami főhatalom csak­ugyan a szent koronában van megtestetitve. A szent korona nem egyszerűen képviselője a nemzet főhatalmának, az állam főhatalmának, hanem valóságos perszonifikációja, sőt megtestesülése. (ügy van ! jobbfelöl.) Hogy analógiát hozzak fel, a mi szent koronánk hasonló a szent ostyához, amelyben Krisztusnak a teste és a vére valósággal jelen van, pedig hiszen csak egy pici fehér pehely­ről van szó. Ez tehát nem szimbólum, t. Nemzetgyűlés, hanem élő valóság és ezt az élő valóságot az idő sem rontotta le, a bekövetkezett események sem változtattak rajta, mert hiszen a főhatalom épen azért, mert a szent koronában minden személyi hatalomtól, személyiségtől elvonatkoztatva van megjelenítve akkor is, ha az állami hatalom fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom