Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-6

58 A Nemzetgyűlés ß. ülése 1920. évi február hó 26-án, csütörtökön. minden következtetés, sőt nemcsak* függőben maradt, hanem egyenesen fenn van tartva a békekötés utáni időre. (Úgy van !) Minthogy ez a javaslatnak a célja, ez a javaslat politikai háttere, azt gondolom, hogy a javaslat első bekezdésének második és harmadik sorát a következőképen módosítsuk : (Halljuk ! Halljuk!) »A Nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos, törvényes képviselete, megállapítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása az 1918. évi november hő 13. napján megszűnt. (Elénk helyeslés.) Megállapítja továbbá, hogy Magyarországnak stb. Ezzel a módosítással újból kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Hosszantartó, élénk helyeslés, éljenzés és taps. Felkiáltások : Éljen Túri!) Elnök : A különvélemény előadóját illeti a sző. (Halljuk! Halljuk!) Kovács J. István: T. Nemzetgyűlés! Az előadó urnák az imént előadott módosító indítványa eloszlatta pártunknak azt az a ggodalmát, amelyet a törvényjavaslat bevezető soraiban foglalt ama megállapításhoz fűzött, hogy »a királyi hatalom gyakorlása 1918 november 13. napja óta szünetel« ; illetve ahhoa, a módosításhoz, amelyet a közjogi bizottság eszközölt, azon amely szerint »a királyi hatalom az 1918. évi november 13. napja óta nem gyakoroltatik«. Mivel ez a beterjesztett módosítás valóban nem praejudikál a legitimitás álláspontja mellett, amelyre nézve az előző két szöveg praejudikálni látszott, megnyugvással fogadjuk azt. Minthogy pártunk e módosítást megnyugvással fogadja, tisztelettel bejelentem, hogy különvéleményemtől elállók. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök : Áz ülést 5 percre felfüggesztem. '(Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Szabó Sándor jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső." T. Nemzetgyűlési Az a javaslat, mely tárgyalás végett előttünk fekszik, amint az előadó \ir szavaiból mindannyian értesülhettünk róla, s amint az ismeretes is, egy alkunak az eredménye, egy alkué a pártok között. Nagyon természetes, hogy épen ezért, mert ez a javaslat az alkotmányosság helyreállításáról és a főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről alku eredménye, egyik párt igényeit sem elégítheti ki teljesen. Amikor tehát ezekről a padokról, pártom, a magyar fÖldmives nép pártja nevében a javaslathoz szerencsém van hozzászólni, csak azt mondhatom, hogy ebben.a javaslatban nincsen benne a mi összes érzésünk, a mi összes magyar gondolatunk, a mi egész szabadságvágyunk. ( ügy van ! ügy van! a jobboldalon.) Ez a javaslat azonban csakugyan az, aminek az előadó ur jelezte : a magyar nemzeti eszmének, gondolatnak a reneszánsza, ez a javaslat mégis tartalmazza a legeslegfontosabb követelményeket, melyeket ma vele szemben támaszthatunk. Mert ez a javaslat csakugyan annak a nagy nemzeti reneszánsznak a folytatása, mely 1825-ben kezdődött az azt megelőző szégyenteljes szatmári béke-korabeli meghunyászkodó, nemzetietlen irányzattal szemben, folytatása annak a reneszánsznak, mely 1849-ben katasztrófával végződött. Közben megint volt egy szomorú, szatmári béke utáni időszak, az 1867-es időszak, amikor ez a nemzet elnemzetietlenedett, amikor ennek a" nemzetnek keresztény erkölcsei is megfogyatkoztak (Ugy van ! ugy van ! jobbfelöl.), amikor minden olcsó és eladó volt. (ügy van ! jobbfelöl.) Erre a korszakra"1918 október 31-ike, majd 1919 március 21-ike logikai folyományként következett. Erre az átkozott időszakra, amikor itt a teljes nemzetietlenség és a keresztény erkölcsöknek a megtagadása volt a divat, érkezett el ez az uj kor, melyet itt e padokról a minden tekintetben keresztény és nemzeti érzésű - magyar földmives nép és pártja nevében üdvözlök. Ez a javaslat dekretál nemzetnek azt a függetlenségét, szabadságát, amit 1849-ben az ő tragikus bukásával fel kellett adnia. Es ez mireánk nézve teljesen megnyugtató. Nekünk ebben a javaslatban a legfontosabb az, hogy a nemzetnek szuverenitását és Nemzetgyűlésének törvényhozói hatalmát ez a törvényjavaslat és, ha törvénnyé lesz, ez a törvény kodifikálja. Többre alig is van szükségünk, mert ha ennek a javaslatnak egyes részei talán keveset mondanak, ha talán tévédé: sek foglaltatnak azokban, ez ma nem számit, mert ha a törvényhozói hatalom, az állami mindenhatóságnak a hatalma a Nemzetgyűlésnek a kezében van, ezeket a hibákat majd megjavíthatja. (ugy van ! jobb felől.) Osztozom, minden tekintetben, az előadó urnák abban a felfogásában, hogy ezzel a javaslattal mi tulaj donképen nem léptünk forradalmi térre, hanem folytatjuk alkotmányos életünket . és hogy ez a javaslat teljesen beleilleszkedik a mi ezeréves alkotmányunk szellemébe. Ez igy is van. Mert igaz, hogy a mi közjogi rendszerünk, államjogi dogmáink szerint Buzi Bb legfontosabb kérdés, amiről ma itt szó van, az állami főhatalom csakugyan a szent koronában van megtestetitve. A szent korona nem egyszerűen képviselője a nemzet főhatalmának, az állam főhatalmának, hanem valóságos perszonifikációja, sőt megtestesülése. (ügy van ! jobbfelöl.) Hogy analógiát hozzak fel, a mi szent koronánk hasonló a szent ostyához, amelyben Krisztusnak a teste és a vére valósággal jelen van, pedig hiszen csak egy pici fehér pehelyről van szó. Ez tehát nem szimbólum, t. Nemzetgyűlés, hanem élő valóság és ezt az élő valóságot az idő sem rontotta le, a bekövetkezett események sem változtattak rajta, mert hiszen a főhatalom épen azért, mert a szent koronában minden személyi hatalomtól, személyiségtől elvonatkoztatva van megjelenítve akkor is, ha az állami hatalom fő-