Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-5

44 A Nemzetgyűlés 5. ülése 1920. évi február hó 25-én, szerdán. nyeit talán nem is tudjuk teljesen kielégiteni, csak hosszas és igen súlyos meggondolások után mertem a ministertanáosnak javasolni. Ezek a kedvezmények — ismétlem — olyan terhet rónak az államra, amelynek elviselhetése majdnem kérdésessé válik. Nem merném azt mondani a tisztviselői karnak, amely iránt igazán melegen érzek, hogy ha ez nem lesz elég, még továbbmenőleg is fogunk rajtuk segiteni, mert tudom, hogy akárki fog is ülni ezen a helyen, kénytelen lesz azt mondani, hogy e téren nem mehetünk tovább. Á lehetetlenséggel nem tudunk megküzdeni. (Zaj. Felkiáltások a baloldalon ; A hadimilliomosok fizessenek !) Méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy az állami élet helyreállítása még sok egyéb áldozattal is fog járni. Elismerem, hogy az elsők között kell lennie annak az áldozatnak, amelyet a tisztviselők részére kell hoznunk, de lesznek más fontos áldozatok is, amelyek életkérdései ennek a nemzetnek. (Zaj.) Meskó Zoltán: Le kell törni a Iá ickereskedőket ! B. Korányi Frigyes penzügyminister: Ezenkívül — előre meg kell mondanom — az egész tisztviselői kérdés még revizióra is fog szorulni, mert hiszen tai thatatlan lesz a helyzet, ha az állami élet számára redukált keret fog kialakulni s akkor ezt az óriási terhet az állam nem lesz képes elviselni. Nem helyezhetem tehát kilátásba a további segítséget, sőt bizonyos redukciókra készen kell lenni az egész országnak. Hogy ez a redukció hogyan fog történni, az a törvényhozás bölcseségétől függ. Ennek azonoan nem szabad majd ugy történnie, hogy kíméletlenül az utcára dobjunk százakat és ezreket, (Helyeslés.) Kötelessége lesz az államnak, hogy azt a tisztviselő-felesleget, amelyet nem tud elhelyezni, átvezesse más pályákra. (Helyeslés.) Szükségesnek tartottam ezeket- elmondani, nehogy hiábavaló reményeket ébresszek, melyeket nem tudunk teljesíteni. Épen a forradalmi alakulatok idején láttuk ezt a helytelen módszert, (Zaj.) amely azután nagyon megbosszulta magát. Én nem vagyok kapható arra, hogy az állami tisztviselőket félrevezessem. Kérem, méltóztassanak tudomásul venni a válaszomat azzal a Határozott kijelentésemmel, hogy az állam nem lesz kép^s ennél tovább menni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat még egyszer megilleti a szólás joga. (Nagy zaj a jobboldalon.) Rubinek István: Mi.iister korában nem fogadta a vasutasok küldöttségét ! (Zaj.) Barla-Szabó József : Igazgató korában nem fogadta őket ez ügybei ! (Zaj balfelol.) Hegyeshalmy Lajos: Tisztelt Nemzetgyűlés! Bocsánatot kérek, hogy még egyszer felszólalok, de ugy látom, hogy szavaimat félreértették. Távolról sem volt szándékom továbbmenő reményeket kelteni a közszolgálati alkalmazottak sorában, mert én is teljesen tudatában vagyok annak a súlyos helyzetnek, amelyben az ország van és tudom, hogy a penzügyminister ur ezidőszerint elment a végső határig. (Ugy van ! Helyeslés jobbfelől.) Az én kérésem csak az volt, hogy ha a jövőben elégtelennek bizonyulna az, amit a kormány a közalkalmazottaknak most kivan nyújtani, akkor érintkezésbe lépve a közszolgálati alkalmazottak érdekképviseletével, tegye a kormány ujabb megfontolás tárgyává, hogy segithet-e továbbmenőleg is rajtuk. A penzügyminister ur majd meg fogja látni, — hiszen az ő elbírálására van bizva elsősorban —, hogy ezt az ujabb terhet az ország birja-e vagy sem. Meg vagyok győződve arról, hogy ha a penzügyminister ur látni fogja, hogy az ország elbírja ezeket a terheket, meg is fogja tenni a szükséges intézkedéseket arra, hogy a közszolgálati alkalmazottaknak legalább ennivalójuk, ruhájuk és cipőjük legyen. (Helyeslés.) Egyébként tudomásul veszem a penzügyminister ur válaszát. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a penzügyminister ur válaszát, igen, vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a penzügyminister ur válaszát tudomásul vette. Ki következik? Szabó Sándor jegyző : Frühwirth Mátyás! Frühwirth Mátyás : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Az általános drágaság leküzdését oly fontos problémának tartom, hogy erre vonatkozólag a kormánytól végleges és határozott választ kell kapnunk. Minthogy az ideiglenes kormánytól erre megfelelő választ nem remélhetek, kérem megengedni, hogy interpellációmat a végleges kormány megalakulása után mondhassam el. (Helyelés.) Elnök : A Ház megadja a halasztást. Ki következik ? Szabó Sándor jegyző : Kerekes Mihály \ Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! (Zaj.) Közbejött okok miatt tisztelettel kérem a f. Nemzetgyűlést, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellaciós napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : A Nemzetgyűlés megadja a halasztást. Ki következik? Szabó Sándor jegyző : Schandl Károly ! Schandl Károly: T. Nemzetgyűlés ! Az a fontos körülmény, amelyre az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét fel akarom hívni, csak ugy mérlegelhető a maga teljességében, ha nem tévesztjük szem elől, hogy a mai súlyos közélelmezési helyzet a legszorosabb összefüggésben van a mezőgazdasági termeléssel. A vörös rémuralom a maga szociális termelésével hozta nyakunkra ezt a súlyos élelmezési katasztrófa^ amelyben most vagyunk. Azt mondták, hogy szociális termelésből fakad a jólét, és kitűnt, hogy a szociális termelésből legfeljebb a disznótök fakad, amelyen a pestieket meg akarták hizlalni. (Derültség.) A mostani súlyos élelmezési helyzet elsősorban a proletárdiktatúrának, másodsorban az abból folyó román megszállásnak az eredménye (Ugy van!) Meskó Zoltán : S a galíciai lánckereskedőknek! Schandl Károly : A keresztény pártok súlyos