Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-5

42 A Nemzetgyűlés 5. -ülése 1920. évi február hó 25-én, szerdán. rendeletileg intézkedik a tisztviselők helyzetének javításáról és pedig azoknak az állami alkalmazottaknak helyzetéről, akik az 1917 : XV, törvénycikk szerint háborús segélyben részesülnek, (Élénk helyeslés.) tehát a tisztviselőkről, alkalmazottakról, és igenis a nyugdijasokról, özvegyekről és árvákról is gondoskodunk, (Elénk helyeslés.) még pedig olyképen, hogy a köztisztviselőik özvegyei és árvái közül e kedvezményben azok fognak részesülni, akiknek családfentartói, ha élnének, beleesnének " ebbe a kategóriába. A kedvezmény idejét a kormány egyelőre négy hónapban állapitotta meg azért, mert számadási év határidejét vette irányadóul. A kedvezmény több irányban adatnék meg. (Halljuk ! Halljuk !) Az egyik az volna, hogy a főbb élelmezési cikkek, igy a kenyérliszt, főzőliszt, zsir, burgonya és cukor mennyisége, amennyire lehet, emelkedjék. Talán lesznek, akik kifogásolják azt is, hogy a kormány arra törekszik, hogy az állami alkalmazottaknak a mostani leszállított fejkvótán felül is juttasson abban az esetben, ha az egyáltalán keresztülvihető, de én azt hiszem, hogy a t. Nemzetgyűlés ezt csak jóváhagyhatja, azt t. i., hogy az állam a maga alkalmazottait elsősorban lássa el kellő támogatással, kellő élelmiszerrel. A fejkvótát tehát ott, ahol csak lehetséges lesz, emelni szándékozunk és pedig olyan módon, hogy inig pl. burgonyában 1918-ban kilenc kilogramm volt a fejadag, ezt a lehetőség szerint 12 kilogrammra akarjuk felemelni ; a zsirra megállapított 0 45 kilogrammot 0*8-ra emelnők és a cukorra nézve szintén valami kis emelést szándékozunk nyújtani. A főkedvezmény azonban abban állana, (Halljuk ! Halljuk /) hogy az 1918. évi decemberi árakat vesszük alapul s a tisztviselők csak ezeket az árakat fizetnék, a differenciát pedig az állam magára vállalja. (Élénk helyeslés.) Ha a kellő élelmiszermennyiséget ezekből a cikkekből nem tudnánk beszerezni, akkor a kormány azon igyekszik, hogy más élelmiszereket szerezzen be a tisztviselők részére, igy hüvelyeseket, tojást, húst stb., szóval amit csak beszerezni bir, hogy azt a tápértéket, amelyet az előbb emiitett ötféle élelmezési cikkekben nem tudna előállítani, pótolja. A fa- és szénellátás terén is kedvezményt óhajt nyújtani. Ezeknek az élei mi cikkeknek és tüzelőanyagoknak ára ma, megadott számitások szerint, fejenként és havonként 581 koronát tenne id, ha a tisztviselőknek maguknak kellene beszerez ai. Míg ezen metódus szerint, amelyet követni akarunk, egy egy tisztviselő ebből előreláthatólag mintegy 31 koronát fog megfizetni s igy fejenként és havonként körülbelül 560 koronát takarítanak meg. Az állam szemponjtából azonban mégsem annyira terhes ez a ráfizetés, mert hiszen ha 560 koronát akarunk, fejenként négyszázezer ember számára havonként kifizetni, ezt az állam nem birná el ; figyelembe kell venni, hogy az állami beszerzés utján olcsóbban tudunk e cikkekhez hozzájutni a nagyobb tömegben való beszerzés folytán.. Ott, ahol kell, az illetőjcikkek igénybevétele utján is. Az állam kiadási többletét a számitások szerint, amelyek ma csak hozzávetőlegesek lehetnek, a tüzelőanyagok beszerzési árával együtt 95 millióra lehet tenni havonként, kerekszámban tehát 100 millió K. lesz az az áldozat, melyet az állam havonta fog hozni, valószínű azonban, hogy még több is lesz szükséges. Az akció végrehajtását ugy képzeljük, (Halljuk I) hogy maguk az állami szervek : a Közélelmezési Hivatal (Halljuk I) és a beszerzési csoportok fogják főleg itt Budapesten és a környéken, rendelkezésünkre juttatni a szükséges anyagokat, mert hiszen azt nem lehet kivinni, hogy a vidék számára először felhozzuk Budapestre ezeket az anyagokat, azután megint kiosszuk- azokat vidéken, ez adminisztrative is lehetetlen. A vidéken, ahol már többnyire meg is vannak szervezve a beszerzési csoportok, amelyekre nagy súlyt fektetek, ezek a beszerzési csoportok fogják beszerezni az anyagokat és az államkincstár megtériti nekik ezeknek az anyagoknak azt az értékkülönbözetét, amellyel drágábban tudták beszerezni. Ezzel azonban nem merül ki gondoskodásunk. Az a kívánság is felmerült tisztviselők és állami alkalmazottak körében, hogy étkezőket létesítsünk, ahol olcsón kaphassanak ebédet és vacsorát. Természetesen ilyen étkezőknek nagyban való létesítése ma leküzdhetetlen akadályokba ütközik, mert csak a felszerelési tárgyakat is ma ab-, szolute nem lehet beszerezni. Mégis ott, ahol már ilyen étkezők vannak, feltétlenül ki fogjuk fejleszteni ezeket szélesebb körök számára és ahol egyáltalában lehet még felállítani, ujakat is fogunk létesíteni. Erre vonatkozólag minden lehetőt meg fogunk tenni. Ezenkívül gondoskodni óhajtunk a tisztviselőknek ruházattal és lábbelivel való ellátásáról, (Helyeslés.) Erre vonatkozólag tárgyalások folynak az Eötvös-téü úgynevezett Ruházati Intézet megszerzése tárgyában, amely a háboia alatt igen jól dolgozott a hadsereg számára. Természetesen a hadsereg igényeit is figyelembe kell venni, de reményünk van rá, hogy megállapodás létesül a mitiisteriumok között, hogy ezt az intézményt a tisztviselők számára is felhasználhassuk olyan módon, hogy a rezsi-költségekért fognak ruházathoz jutni. A lábbeli-szükségletre vonatkozóan szintén foglalkozunk tervekkel. Foglalkoznunk kell azonban azzal is, hogy a tisztviselőkön betegségük esetén tudjunk segíteni. (Ugy van! Ugy van!) Tudjuk azt, hogy egyes betegségeknél, amelyek főleg szanatóriumi kezelést igényelnek, a szanatóriumi kezelés ára annyira felment, hogy azt tisztviselők abszolúte képtelenek elviselni. Ennek folytán már meg is történt a megállapodás a szegénysorsu tüdőbetegek szanatóriumával, az Erzsébet-szanatórium egyik csoportjával, amely megállapodás szerint körülbelül ezer tüdővészes állami alkalmazottat fogunk egy esztendőben gyógyíttathatni, igen olcsón, sőt, mivel kilátásba van he-