Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-26

A Nemzetgyűlés 26. ülése 1920. évi április hó 15-én, csütörtökön. 441 ügyével,hanem az feltétlenül a Földmivelésügyi Ministerium ügykörébe tartozzék, (ügy van! ügy van ! jobbfelől.) Ezért már az 1918 : IV. néptörvény, mely a munkaügyet egész terjedelmében a Népjóléti Ministeriumhoz kapcsolta, teljesen irracionális és ez a néptörvény épugy, mint az ennek szellemében készitett 1920:

1. te. 6. §-a, minden körülmények között megváltoztatandó ; '(ügy van! jobbfelől.) a közegészségügyek ministeriuma azután mai szervezésének formájában, mai munkakörében egy logikus alapon álló uj törvénnyel véglegessé teendő. A közegészségügyi ministeriumra, tisztelt Nemzetgyűlés, igen nagyfokú feladatok várnak és ezeknek megoldásában szüksége lesz a ministeriumnak a Nemzetgyűlés legnagyobb áldozatkészségére. Ez az áldozatkészség azonban a nemzet erőgyűjtése szempontjából a legkitűnőbb tőkebefektetés lesz. (ügy van ! ügy van !) Itt van pl. a falvak fejlesztésének kérdése, amely elsősorban összekapcsolódik a közegészségügyi ministerium feladataival. A falvak fejlesztésére két okból van szükség. Egyrészről a falvakat ki kell emelni mai elmaradottságukból, (ügy van ! Helyeslés jobbfelől.) meg kell adni a falvak berendezéséhez mindazokat a módokat és eszközöket, amelyek a falvak egészségügyi, társadalmi és művelődési viszonyait megjavítják. (Helyeslés jobbfelől.) Másrészt e célból be kell helyezni a falvakba a városi értelmiségnek a népet megértő és népet szerető feleslegét is, hogy ezek a falu művelődési viszonyainak megjavitására minden erejükkel szolgálatra és segítségre legyenek, (ügy van ! ügy van ! jobbfelől.) íme, tisztelt Nemzetgyűlés, igy lesz a falu tulaj donképen a várcsi feles értelmiség létszámcsökkentésének egyik természetes elősegitője is. Itt vár pl. elhelyezésre az állásnélküli fiatal orvosoknak óriási tömege, akik bekapcsolódva a falvakba, a faluk egészségügyi viszonyainak mai rossz és primitiv állapotát, helyzetét megj avitani hivatva vannak. Épen ezért, tisztelt Nemzetgyűlés, be kell állitani a költségvetésbe a vidék közegészségügyének államosítási terheit is. (Helyeslés.) Ennek végrehajtása előtt azonban sürgősen át kell csoportosítani a falusi orvosi köröket, (ügy van! ügy van ! jobbfelől.) A mai óriási távolságokra elhelyezett orvosi körök elveszik egyrészt a fiatal orvosoknak a kedvét a letelepedéstől, mert hiszen éjjelüket, nappalukat kocsin töltik, másrészt pedig elkedvetlenítik a falusi lakosságot, mert szükség esetén az erre-arra kocsizó orvost sohasem találja. ( ügy van ! ügy van ! jobbfelől.) Az államositá átcsoportosításra most itt a kitűnő alkalom. A kész orvcstömegek várva várják az elhelyeződést, a községek pedig az állam tehermentesítése érdekében a földbirtokreform kapcsa n földeket vásárolhatnak, amelyeknek azután az orvos a papok, a tanítók módjára ottani működése alatt annak megművelője fog lenni. így az orvos el lesz látva a megélhetésnek legbiztosabb feltételével, élhet magának, családjának, tudományának és a falu népének. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920-1921. - I. KÖTET Gaal Gaszton : Hozzákapcsolódik a földhöz. Barla-Szabó József : Másrészt a községek kielégítve látják régi vágyukat. Karafiáth Jenő; 1915-ben az orvosi állásoknak hetedrésze betöltetlen volt. Barla-Szabó József: A vidéki egészségügy tökéletes megoldásához tartozik, t. Nemzetgyűlés, a kórházügy is. Egyrészt a vidéki orvosok haladása, másrészt a betegek érdeke kivánj a azt, hogy minden bizonyos számú lakossal bíró körzetben állami kórház állittassék fel. Nagy hibáj 8b Oh múltnak, hogy az állam mint létesítő, fentartó és továbbfejlesztő hatalom a korházügyet teljesen elhanyagolta, átengedte a vármegyéknek, városoknak és a társadalomnak. Emellett ma, t. Nemzetgyűlés, az ország kórházainak legkiválóbbjai, legjobbjai a megszállott részeken tőlünk kikapcsolódtak. A megmaradottaknak ma kettőzött energiával kellene működni. Es mégis mit látunk ? Még itt Budapesten is egymásután zárják be a magánjellegű kórházak a betegek előtt kapuikat, jóllehet ministerelnöki intézkedés van arra, hogy üzemüknek biztosításáról a kormány gondoskodik, másrészt pedig, hogyha az alapszabályaikban vállalt betegápolási kötelezettséget teljesíteni nem akarják, a népjóléti ministernek felhatalmazása van arra nézve, hogy a magánjellegű kórházakat, az azokat fentartó testületekkel való megegyezés után, állami intézetekké szervezze át. Ez a ministeri rendelet azonban elmulasztotta kötelességévé tenni a bezárt kórházak fentartó testületeinek, hogy üzemük megszüntetését jelentsék be. Epen ezért nagyon kérem a népjóléti minister urat, hogy ennek az 1919. évi 5203. M. E. számú rendeletnek végrehajtásáról sürgősen intézkedjék és a betegápolás munkáját folytatni nem akaró kórházakkal szemben a legszigorúbban járjon el. Ezzel kapcsolatban szomorúsággal kell szóbahoznom, t. Nemzetgyűlés, a jogtalanságnak azt a legmagasabb fokát, hogy t. i. megszálló ellenségeink iskoláinkkal együtt orvosképző-intézeteinket is elrabolták. A nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok temetésén, a kolozsvári tudományegyetem elrablási ünnepén, a román hírforrás szerint megjelentek a nyugati hatalmak képviselői, az ismét franciává vált Strasszburgnak és a lengyel egyetemnek képviselete is. Mi nehezen tudjuk elhinni, t. Nemzetgyűlés, hogy nemzeti tudományunk egyik várának és az; ebből sugárzó magyar kultúrának temetésénél megjelenhetett volna az uj életre támadt Elzász, vagy a halottaiból feltámadt Lengyelország képviselete. Mindenesetre azonban nekünk ezzel szemben szomorú kötelességünk áll fenn és én ezzel a kérdéssel kapcsolatban a kultuszminister úrhoz kívánok szólni, midőn őt arra kérem, hogy kulturális erőink megtartása érdekében a pénz ügy minist er jóindulatának teljes támogatását szerezze meg. (Helyeslés.) A pénzügyminister ur nyugodt lehet abban az irányban, hogy ez a Nemzetgyűlés területi integritásunk visszaállításának egyetlen lehető módját, t. i. a kulturális intézmé56