Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-26

438 A Nemzetgyűlés 26. ülése 1920. évi április hó 15-én, csütörtökön. Kisgazdapárt munkaképességét sem tisztán hatalmi féltékenységből gyengíteni, mert hisz ez végeredményben nemzetellenes bűn. ÜSTe akarjon ezért egyik párt sem minden áron, az eszközökben való válogatás nélkül guvernementális párt lenni, hisz a politikai élet erjedését csak ideigóráig lehetne mesterségesen megkötni, az erjedési folyamat előbb-utóbb megindul és a salakot kilöki magából. A Kisgazdapárt kész az intenzív, erős munkára s ez irányban vállalja a legerősebb és legerélyesebb ellenőrzést, valamint az irányban is, hogy e párt a nemzeti és keresztény demokrácia utján fog haladni, és ezt véve alapul, ez a párt tulajdonképen nemzeti agrárdemokrata párt, amelynek nem lehet szebb, nem lehet magyarosabb elnevezése, mint Kisgazda- és Földmivespárt. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Németországban ugyanennek a törekvésnek pártja már a múlt évszázad 60-as éveiben megalakult parasztegyesülés, parasztpárt néven. Ott akkor e pártnak megalapítóját, Schorlehmer-Alst bárót a leghevesebb szemrehányásokkal illették pártjának osztálypolitikára emlékeztető elnevezése miatt. Csakhamar Németországban is belátták, hogy tulajdonképen ez a párt a keresztény nemzeti alapon áll. Belátták ezt akkor, amikor Schorlehmer-Alst báró azt mondta (olvassa.): »Nem találhatunk megfelelőbb nevet törekvéseinknek, mert ez a név mindnyájunk jogos tulajdona, akik a nemzet földjéből élünk, akár hercegek, vagy földmivesek, vagy földmives-napszámosok legyünk is«. (Helyeslés jobbfelöl.) Nálunk is örülni kell annak, hogy a magyar nemzetnek dolgozó és adózó földmivespolgárai belekapcsolódnak a politikai életbe és itt nem kivannak egyebet, csak igazságosságot. Ezt kívánják a törvényhozás alapjául, de ugyanezen igazságossággal akarnak résztvenni a terhek viselésében is. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Ma mégis innen a fővárosból és a vidéki iparosvárosokból mesterségesen szítják a kisgazda elleni gyűlöletet. (Ugy van! Ugy van ! jobb felöl.) Ott ugy állítják be, mint a drágaság egyedüli okozóját. Gaal Gaszton: Az »uzsorás paraszt!« Barla-Szabó József: Ugyanakkor azonban nem gondolnak arra, hogy az ő termékeik árát a közvetítő kereskedelem állapítja meg, (Ugy van ! jobbfelöl.) amely a maga előnyére sokkal magasabban állapítja meg a mindnyájunknak szükséges ipari termékek árát. Ezen az állapoton egyedül csak a nélkülözhetetlen ipari termékeknek állami kezelésbe vett kompenzációs forgalmával lehetne segíteni, amelybe bele lehetne illeszteni megfelelő módon a hathatós védelemre érdemes és erre szoruló szövetkezeteket is. Szabó István ('sókorópátkai) kisgazdaügyi minister: Nagyon helyes. Barla-Szabó József: Gazdasági politikánk e kérdése e ponton összekapcsolódik tisztviselőink helyzetével is. Nem akarok e kérdéssel részletesen foglalkozni, mert már sokat hallottunk és valószínűleg még sokat fogunk hallani róla, csak azt hangsúlyozom, hogy tisztviselő-osztályunknak éreznie kell, hogy sorsának jobbrafordulását nem a demagógiától, hanem bizonyos tekintetben elsősorban a földmivestársadalomtól várhatja. Nagyon jól láttuk, nagyon jól hallottuk már itt a közélelmezési minister ur kijelentései kapcsán, hogy e tekintetben a tisztviselői kar számithat a földművelőelem legnagyobb jóindulatára is. (Ugy van! a jobboldalon.) A tisztviselőknek azonban ruházatra is van szükségük s itt megint csak az előbb emiitett állami kompenzációs kereskedelem kérdéséhez jutunk el. Egy dologgal azonban feltétlenül tisztában kell lennie a tisztviselői karnak s ez az, hogy ez az ország a régi Magyarország tisztviselői karát megbírni, elhelyezni nem tudja. Épen azért a ministerelnök ur azonnal küldjön ki egy pártatlan, elfogulatlan bizottságot a háborús tisztviselői kinevezések és elhelyeződéseknek s általában a tisztviselők létszámának lecsökkentésére. Simonyi - Semadam Sándor ministerelnök: Törvény fog majd erről intézkedni. A törvényjavaslatot a ministerium fogja megállapítani. Barla-Szabó József : Mindenesetre kívánatos volna, hogy ez a kérdés minél sürgősebben oldassék meg. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : Készen van már! Barla-Szabó József: Meg kell oldani a menekült tisztviselők elhelyezésének kérdését is. A Károlyi-kormány ugyanis a menekült tisztviselőkre nézve megállapította a fizetett munkanélküliség intézményét és szomorúsággal halljuk, hogy ma még mindig vannak tisztviselők, akik állandóan kifogást emelnek munkakörük és beosztásuk ellen s illetményeik, fizetéseik birtokában egyúttal szabad foglalkozást űznek. A dolgozó, becsületes tisztviselők általános érdeke, hogy a munkaalkalmat kerülő ilyen tisztviselőkre elsősorban maguk hívják fel a figyelmet. Különös elismeréssel kell megemlékeznem azokról a tisztviselőkről, akik a megszállott országrészekben a legutolsó percig iparkodtak helytállani, (Ugy van! Ugy van!) a magyar kultúra szolgálatában megmaradni s akik most naponkint jönnek hozzánk és azt panaszolják, hogy legtöbbször azoknak a tisztviselőtársaiknak kezében van az ő itteni elhelyezkedésük, akik még idejében, kényszer nélkül menekültek el onnan és ma azzal akarják biztosítani elhelyeződésüket, hogy újonnan érkező tisztviselőtársaikat lehetőleg félreállítani iparkodnak. Itt kell szóbahoznom a túlságosan megszaporodott tisztviselőnők ügyét is, akiknek számát a Károlyi-kormány korifeusai különösen növelték. E tekintetben különös szüksége merül fel annak, hogy a revíziót az illető hivatalokkal kapcsolatban egyáltalán nem álló, elfogulatlan bizottság végezze. E kérdésnek igazságos és méltányos megoldása már a ministeriumok tisztviselői karát