Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-21

A Nemzetgyűlés 21. ülése 192* mert hiszen a falu népének már a munkakötelezettsége parancsolja, hogy a sok beszédet ne szeresse, vagyis hogy jobban szeressen többet cselekedni, kevesebbet beszélni. (Helyeslés.) Még az imádságra is azt mondja a közmondás : »Rövid imádság, hosszú kolbász.« Annak a falu népének is megvannak a maga bajai. Azt mondják, hogy annak a falunak sok a pénze. De miért van pénze? Azért, mert nélkülöz a falu. Higyje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy ez igy van, aki nem hiszi, tessék megnézni, aki ismeri a falut, az tudja, olyan lerongyolódott ruhában jár a falu népe, hogy folt hátán folt. Hogyha egyik-másik ide találna jönni valakinek a háza elé, még ha azt mondják is rá, hogy ennek van még a legjobb sorsa, nem is kérdezné az illető, mit keres a házánál, hanem vinné ki az alamizsnát. (Ugy van! a jobboldalon.) Megkérdezhetnénk 70 éves embereket, akik nem tudják, mi a pezsgő. Nem azért, mintha annak a gyomra nem venné be, hanem mert nélkülöz, és igy gyűjti a pénzt, hogy az elszaporodott családjának jövőjét valahogyan biztosithassa. Epen erre nézve jó is volna, ha azok a pezsgőző városi urak kezet fognának avval a vidékivel, aki segíteni tud és közösen segitenék ugy a városi, mint a falusi arra szoruló igénylőket. (Ugy van! Ugy van!) A falusi nép még az újságot sem ér rá elolvasni nyáron, nem azért, mert nem szeretné tudni, mi a hír, hanem nem ér rá. Dolgozik mindig, mint a hangya, a hajnali álmot nem ismeri, mindig dolgozik, mindig végezni akar és csak akkorára tud végezni, amikor a hó leesik ősszel. Igen t. Nemzetgyűlés! Ennek a falunak is vannak bajai. Panaszok érkeznek hozzánk, amikor kimegyünk. Panaszkodnak pl. a közélelmezésre. A közélelmezés terén ugyebár megtörténtek odakünn a rekvirálások, azonban annak a falusi igénylőnek, annak az ellátatlannak, aki nem tudta beszerezni az évre való élelmét, azért, mert nem volt rá elegendő pénze, csak részben szerezte be, nem hagynák semmit a falukban, elszállítják az egészet, ugy hogy semmi tartalék sem maradt. Sziráki Pál : Szállítás közben meg ellopják ! Madarász Zsigmond: Nem marad továbbá tartalék a — nem tudom, micsoda okból — tömegesen elbocsátott gazdasági cselédeknek. Szentgyörgy napig, április 24 ikéig, le van rekvirálva a konvenciójuk, azután nem kapnak munkát, ugy hogy semmi sem marad a falvaknak. Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy ezt az országot keresztény alapon akarjuk felépíteni. (Helyeslés.) Azt látjuk, hogy keresztény a szó, de nem keresztény a cselekedet, amelyet kint tapasztalunk, mert megtörténhetik, hogy politikai okokért elhajszolják a cselédet, aki már 30 éve szolgál és politikai okokból kiszórják a malmokból a gabonát, mert az, aki őröltetni akar, kisgazdára szavazott. Ezt tanúsítja egy '. évi április hó 7-én, szerdán. 319 nyilatkozat, amelyet bátor vagyok felolvasni (olvassa) : »Nyilatkozat«. Alulírottak a valóságnak híven jólélekkel kinyilatkoztatjuk, hogy az esztergomi főkáptalan tapsonyi gőzmalmából az őrleni való gabonánkat kiutasitották a gazdasági alkalmazottak és tisztek azzal a kinyilatkoztatással,, hogy vigyük a kisgazdapárti képviselőnk malmába. Kelt Tapsony, 1920 április hó 3-ikán. ifj. Bencze János, ifj. Farkas Ferenc.« (Felkiáltások jobbfélöl : Gyalázat !) Tehát egyetértünk abban, hogy keresztény alapon építsük fel az országot, de akkor ne tegyünk fundamentumnak vályogot, hogy aztán hegyibe rakjuk a követ és összeomoljék a ház. (Igaz ! Ugy van !) Tegyük azt a népet erőssé, egészségessé és legyen az a fundamentum. Mivel tehát a falusi gazdálkodóknak és gazdasági cselédeknek, akik munka nélkül maradnak április 24-ike után, ellátásáról nincs gondoskodás, interpellációt intézek a közélelmezési minister úrhoz. Mielőtt azonban interpellációmat felolvasnám, a második ponthoz hozzá kell tennem, hogy a malmok még ma is 15%-os vámot szednek. Tisztelet a kivételeknek, akik azt az 5 kilót meghagyják. Ha aztán a 15°/o-os vámon felül számítunk 3 kilót porzásra, marad 81—82 kiló annak az őröltető szegény embernek. Vájjon ilyen fejkvóta mellett megélhet-e ez az ember? (Igaz! Ugy van! jobbfelöl). Interpellációm a következő (olvassa) : Interpelláció a közélelmezésügyi minister úrhoz. 1. Yan-e tudomása a minister urnák arról, hogy a most folyamatban és már sok helyen be is végzett gabonarekvirálásoknál azoknak az ellátatlanoknak, akiknek bár meg volt engedje az évre való gabona beszerzése, de mert nem volt rá pénzük s nem tudták egészben, csak részben beszerezni ; azoknak a tömegesen elbocsátott gazdasági cselédeknek, akiknek szinte lerekvirálták a konvencióját, csak a fejkvótát hagyták Szent-György-napig ? Nem hagytak s nem hagynak a községekben semmi tartalékot, igy azok kenyér nélkül maradnak. Hogyan kivan a minister ur erről intézkedni ? 2. Yan-e a minister urnák tudomása, avagy adott-e ki rendeletet arra nézve, hogy a malmok, most, mikor le van a termény rekvirálva, amikor ugy áll a dolog, hogy öt hónapra meghagyott 100 kg gabonából egyhónapi fejadagot ottfogják a malomban, mert még mindig a 15°/o vámot szedik? Kérdem a minister urat, kiván-e és hogyan arról intézkedni, mert az nem lehet, hogy a fát is és az öt kg. vámot is ingyen adják, emellett az a helyzet áll elő, hogy azok, akik a kenyeret teremtik elő a földből, kenyér nélkül maradjanak. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a közélelmezési minister urnák.