Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-20
A Nemzetgyűlés 20. ülése 1920. évi március hó 29-én, hétfőn. 291 jelentem, hogy beadatott összesen 64 szavazat. Az elnök nem szavazott. Ezen 64 szavazatból esett Barla Szabó Józsefre 64, Dömötör Mihályra 64, Hegyeshalmy Lajosra 64, Herrmann Miksára 64, Kovács I. Istvánra 63, Mikovinyi Jenőre 64, Reiscnl Richárdra 64, Rupert Rezsőre 64, gróf Széchényi Viktorra 63, Ugró í Gáborra 63, Wagner Károlyra 62 szavazat, megoszlott három szavadat. Nevezett képviselő urakat ezennel a kiküldött parlamenti bizottság megválasztott tagjainak jelentem ki. Kérem a bizottságot, hogy mielőbb megalakulni sziveskedjék. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Slachta Margit (Éljenzés.) megbizóleveiét. Előzetes megvizsgálás és jelentéstétel céljából kiadatik az Igazolási Állandó Bizottságnak. Napirend szerint következik a Nemzetgyűlés Gazdasági Bizottsága jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huber János, a Gazdasági Bizottság előadója: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A Gazdasági Bizottság nevében bátor vagyok három j avaslattal a t. Nemzetgyűlés elé járulni. Az első vonatkozik a múlt — 1910. évben megválasztott — országgyűlés háznagyának, Angyal Józsefnek jelentésére. A házszabályok 276. §-a értelmében a háznagy hivatalos működése felelősség mellett a szünetek ideje alatt és az országgyűlés feloszlatása következtében és megszűnése után is tart és a rábizottakról az ismét összeülő, vagy az uj képviselőháznak számot adni tartozik. Angyal József, az 1910-ben megválasztott Országgyűlés megválasztott háznagya ehhez tartotta magát és hivatalában maradt mindaddig, amig lehetséges volt, ugy hogy csak 1918 november 25-én hagyta el helyét, akkor is az akkori Károlyi-féle kormány belügyministerének úgyszólván parancsára. A proletárdiktatúra alatt az Országház feletti rendelkezés jogát a Belügyi Népbiztosság ragadta magához és igy Angyal József az ez idő alatt történtekről csak a proletárdiktatúra letörése után szerzett tudomást és azonnal el is foglalta helyét. Leltárt vett fel az Országház valamennyi épületéről és erről küldte be jelentését a bizottságnak. A bizottság ezt tárgyalta és többek közt megállapítást nyert az, hogy a proletárdiktatúra alatt a Képviselőház leltári vagyonából elveszett vagy 40.000 korona értékű vagyon, ami a mostani számítás szerint 700—800.000 korona kárnak felel meg. Indítványozza a Gazdasági Bizottság az előadottak alapján, hogy Angyal József volt háznagy ur jelentése, az okozott károk megállapítása és az Országház régi rendjének helyreállítása körül kifejtett működése, elismerés mellett tudomásul vétessék. (Helyeslés.) Második pontja a Gazdasági Bizottság előterjesztésének az, hogy a képviselők járandóságai állapíttassanak meg. Tudvalévő dolog, hogy a régi képviselők járandósága 4800 korona átalányszerű tiszteletdíjból, 1600 korona lakpénzből és 1918 óta még 5000 korona háborús pótlékból állott. A magyar Országgyűlésen a képviselői állás mindig nobile officiumnak tekintetett és csak az állással járó kiadások megtérítésére szavaztatott meg tiszteletdíj. Ez a tiszteletdíj tehát sohasem öltötte magára fizetés jellegét, nem is voltak soha semmiféle fizetési kategóriába beosztva a képviselők, csak kiadásaik fedezésére szolgált a tiszteletdíj. Ez a tiszteletdíj rnár a háború alatt kevésnek bizonyult, amennyiben már az akkori Országgyűlés kénytelen volt ehhez 5000 korona háborús pótlékot megszavazni. Annál kevésbbé felelhet meg ez a mostani viszonyok között, amikor a megélhetési nehézségek legalább is a tízszeresére szöktek fel. Erre való tekintettel a Gazdasági Bizottság a következő határozati javaslatot terjeszti a Nemzetgyűlés elé (olvassa) : »Az 1893. évi VI. te. rendelkezései a Nemzetgyűlés tartamára kiterjedő hatállyal akként nyernek alkalmazást, hogy a Nemzetgyűlés minden tagjának azon hónap elsejétől kezdődőleg, melyben megbízó levelét a Nemzetgyűlésnek bemutatta, napidíjátalány fejében évi 24.000 korona tiszteletdíj és 12.000 korona drágasági pótlék jár, mely összegek négy egyenlő részletben február, május, augusztus és november hó 1-én előre fizetendők. Az augusztus hó 1-én esedékes részlet a nyári ülésszaknak esetleg korábban történő berekesztésekor felvehető, Lakbér címén a Nemzetgyűlés tagjai külön illetményben nem részesülnek.« A bizottság nevében tisztelettel kérem e javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Végül a Gazdasági Bizottság foglalkozott azzal a kérdéssel is, miként biztosithatja a Nemzetgyűlés tagjai számára az Országház éttermében való ellátás lehetőségét. Legcélravezetőbb módnak az kínálkozik, hogy az Országház alkalmazottainak beszerzési csoportja vegye át a Nemzetgyűlés tagjainak ellátására rendelt étterem kezelését is. Ez a beszerzési csoport azonban megfelelő forgótőke hiányában nagy nehézségekkel küzd s épen ezért azt a javaslatot terjesztem a Nemzetgyűlés elé, méltóztassék az elnökséget felhatalmazni arra, hogy a beszerzési csoport számára visszatérítendő előlegképen egy millió korona utalványoztassék ki, mely előlegnek kezelése és elszámolása felett való felügyeletet a Nemzetgyűlés tagjaiból, kinevezett hivatalnokaiból és alkalmazottaiból választott igazgatóság, illetőleg felügyelő-bizottság gyakorolja. Tisztelettel kérjük e javaslatoknak elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra fel van jegyezve ? Bródy Ernő jegyző : Őrffy Imre ! Őrffy Imre : T. Nemzetgyűlés ! Én, mint köztisztviselő s másrészt mint annsk a pártnak tagja, melyet igen sokszor alaptalanul vádolnak meg azzal, hogy nincs elég érzéke a köztisztviselők nyomora és bajai iránt, bátor vagyok egészen röviden egy pár szót szólni a mostani jelentéshez, (Halljuk! Halljuk!) őszi ate akarok lenni ; megvallom igazán, hogy nem tudok örülni ennek a j avaslatnak ugy, amint örültem volna, ha e j avas37*
