Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-19
280 A Nemzetgyűlés 19. ülése 1920. évi március hó 27-én, szombaton. nyúlni és kényszeríteni őket arra, hogy ezeken a szegényeken segitsenek. De viszont a munkával sietnünk kell, mert nyilt titok az, hogy azok, akik a háború alatt megszedték magukat, azok a lelkiismeretlen kufárok, akik mindenre képesek, igyekeznek most már millióikat külföldön biztonságba helyezni. Ezt meg kell akadályozni, annál is inkább, mert még a mi hőseinkre szükségünk lehet; eljöhet még az az idő, amikor határainknak védelmére, vagy. testvéreinknek felszabadítására ezeknek sorompóba kell lépniök. Nem szabad megengedni azt, hogy ezek az emberek azzal a gondolattal menjenek újból a küzdelembe, amelylyel mi mentünk, hogy mi lesz családunkkal akkor, hogyha ott a gránát, srapnel és golyózápor között elpusztulunk. Rettenetes tudat volt az, mikor ott küzdöttünk, szenvedtünk, mikor a kötelességérzet hatott át bennünket és egyszerre szinte megbénitotta ezt az a gondolat, hogy mi lesz odahaza családunkkal, ha azokról nem gondoskodnak. Hőseinknek meg kell mutatni, hogy jó szívvel gondoskodunk róluk, hogy annak idején nyugodtan foghassák kezükbe ismét a fegyvert és teljesíthessék kötelességüket. Ezek után tisztelettel bátorkodom a honvédelmi minister úrhoz a következő interpellációt előterjeszteni. (Olvassa:) »Van-e tudomása a t. honvédelmi minister urnák arról, hogy a hadiözvegyek és rokkantak nyugdíj-illetményeiket a legnagyobb rendetlenségben kapják meg ? Hajlandó-e a t. honvédelmi minister ur odahatni, hogy ezek az állapotok megszűnjenek és hajlandó-e azokat, akiket ez irányban mulasztás terhel, szigorúan megbüntetni ? Hajlandó-e a t. minister ur az összkormánnyal egyetértve, a hadiözvegyek és rokkantak nyugdíjának rendezése tárgyában sürgősen törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés elé terjeszteni ?« (Általános helyeslés és éljenzés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a honvédelmi minister úrhoz. A honvédelmi minister ur kivan szólni. Soó s Károly honvédelmi minister : Csak röviden, de nyomban felelni akarok. (Halljuk ! Halljuk !) Nagyon köszönöm a t. képviselő urnák szavait, mert ezek a szavak szivemből jönnek, s amióta ezen a helyen ülök, az első naptól fogva igyekeztem ebbe a dologba betekintést nyerni és mindazokat az előkészületeket sürgősen megcsináltatni, amelyek ezen az egészen lehetetlen állapoton segíthetnek, hogy az ellenség előtt elesett hőseink özvegyei és árvái és a nyugdijasok helyzetén javítsunk, akik ugy nyomorognak, mint senki más ebben az országban. (Igaz ! ügy van ! Általános helyeslés.) Bejelenthetem azt is, hogy a nyugdijasok, özvegyek, árvák és rokkantak ügyében most már teljesen készen van a törvényjavaslat ; hiszem és remélem, hogy a t. képviselő ur szavai olyan viszhangot keltettek itt a Nemzetgyűlés tagjaiban, hogy mikor majd szavazásra kerül a javaslat, a pénzügyminister ur szive is meglágyul, (Felkiáltások : Leszavazzuk különben!) és a javaslat törvénnyé válik." Mert már-mcst kijelenthetem itt ünnepélyesen, hogy nem akarom az én jó nevemmel összeköttetésbe hozni azt, hogy eltávoztam a ministeri székből, mielőtt egész egyéniségemmel, és ha kell, állásom árán is segítettem abban, hogy az államnak ez a becsületügyi kötelessége teljesítve legyen. (Általános helyeslés és taps.) Röviden még egy másik dolgot akarok felemlíteni és szeretném, ha ennek messze hire terjedne. (Halljuk.! Halljuk!) Annak, hegy a rokkantak, az özvegyek és árvák most nem kapják rendesen fizetésüket, nem mi vagyunk az oitai, annak: nem a mostani rendszer az oka, hanem okai épen azok az emberek, akik a vörös maszlag idején mindig hangoztatták a felebaráti szeretetet, mindig hangoztatták, hogy segíteni kell a népet, akik állítólag népboldogitók voltak, de emellett tiszta jókedvből, tisztán a saját mulatságukra elégették a vörös hadügyi népbiztosságban mindazokat az okmányokat, amelyek alapján a rokkantak, özvegyek és árvák illetményeiket kapták, (Mozgás és zaj a jobb- és a baloldalon.) ugy bogy most ezeket rendbe kell hozni. Háromszáz ember dolgozik éjjelnappal ezen . a munkán, de hogy milyen óriási munkáról van szó, azt méltóztatnak megbecsülni abból, hogy rokkantjaink száma 160.000. (Mozgás és zaj.) Még egyszer ünnepélyesen Ígérem, hogy a legteljesebb mértékben figyelembe veszem ezt a kívánságot, és mindent megteszek, hogy azok a jogos igények, amelyeket a t. képviselő ur felemlített, ki is elégittessenek. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Perlaky György : T. Nemzetgyűlés ! A t. honvédelmi minister ur válaszát tudomásul veszem ! (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatlak a honvédelmi minister ur válaszát tudomásul venni 1 (Igen !) Ha igen, ugy azt elfogadottnak jelentem ki. Kérem, ki következik? Bródy Ernő jegyző : Őrgróf Pallavicini György. Örgr. Pallavicini György : T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt tisztelettel akarom jelenteni, tekintettel arra, hogy a múltkori interpellációmat ugy fogták fel, mimha az támadást jelentene, hogy én nekem semmi célom nincs támadni, csak bizcnjos té »yeket akartam at. INemzetgyülés elé vinni, amelyekre rájöttem és amelyek talán elkerülték a kormány figyelmét, s amek, ékre nézve szeretnék Llvilágositást kapni. A másik dolog, amit ezzel a kérdéssel kapcsolatban, amely bizonyos fokig külföldi vonatkozásokat rejt magában, szeiefcnék kijelenteni: távol all tőlem, hogy én annak bármilyen külföldi vonatkozást tulajdonítsak, meH az a társaság, amely egy idegen államnak lobogója alatt nagy üzleteket csinál, németem szeri ot nem egy olasz társaság, csakis egy olasz lobogó alatt rejtőző ismert bécsi hadi milliomcsok társasága,
