Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-19

A Nemzetgyűlés 19. ülése 1920. évi március hó 27-én, szombaton. 2/3 határozathozatal. Beadatott egy módosítás, amely lényegében megváltoztatja ugyan a 4. §-t, de mégsem öleli fel az egész 4. szakaszt. Méltóztatnak talán hozzájárulni, hogy a kérdést ugy tegyem fel, hogy először a módosításra történjék szavazás és azután, amennyiben ez elfogad tátik, tétessék fel a kérdés, hogy elfogad­ja-e a Nemzetgyűlés a szakasz többi részét ezzel a változtatással vagy sem, mert •— ugyanez volt az eset az 1. §-nál is — ha először az eredeti szakaszt teszem fel szavazásra és azt elfogadják, akkor ugyebár elesik a módosítás, (Ugy van!) ha pedig nem fogadják el, akkor elesnek azok a részek, amelyek a módosításban nem foglaltatnak benn. Méltóztatnak ennélfogva hozzájárulni ahhoz, hogy a kérdést igy tegyem fel? (Helyeslés.) Ugron Gábor: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Régi parlamenti szokás szerint először mindig az eredeti szöveget kell szavazásra feltenni és amennyiben azt elvetik,méltóztassék feltenni a kér­dést, hogy az eredeti szöveget ezzel a módosí­tással elfogadja-e a Nemzetgyűlés, igen vagy nem, és akkor semmi kellemetlenség nem tör­ténik. Áz 1. §-nál is hasonlóképen kellett volna feltenni a kérdést először az eredeti szövegre és amennyiben ezt nem fogadja el a Nemzet­gyűlés, akkor kell a módosításokat sorban egy­másután feltenni. így minden félreértés feltét­lenül ki van r zárva. Elnök: En célravezetőbbnek tartom a kér­dés feltételének azt a módját, amelyet javas­latba hoztam és amelyet az 1. és a 2. §-oknál alkalmaztam. Méltóztassék talán elfogadni azt a javas­latomat, hogy a kérdés ugy tétessék fel, ahogy proponáltam, vagyis hogy elsősorban a módosítás felett történjék a szavazás és csak azután az eredeti szövegre. Minthogy egyébként lényegé­ben mindegy — tekintettel arra, hogy egyes képviselő uraknak skrupulusok van — nem kívánok efelett felállással szavaztatni, s azért felteszem a kérdést, hogy elfogadja-e a t. Nem­zetgyűlés a 4. §-t eredeti szövegében, igen vagy nem? (Nem!) Határozatilag kimondom, hogy a nemzet­gyűlés a 4. §-t eredeti szövegében nem fogadja el. Most felteszem a kérdést : elfogadja-e a nemzetgyűlés a 4. §-t az imént ajánlott módo­sításokkal, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a 4. §.-t az imént ajánlott módosításokkal elfogadja. Ferdinandy Gyula igazságügyminister : Még csak a 4. §. van elfogadva; a módositvány sze­rint azonban be lettek iktatva az 5—8. §-ok is. Elnök: Az elfogadott módositványban ezek a szakaszok is benfoglaltatnak. Következik az 5., illetőleg a 9. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavas­lat 5., illetve 9. §-át). Elnök: Kivan valaki szólani? Iklódy-Szabó János előadó; T. nemzetgyűlés ! Bátor vagyok az 5., illetve most már 9. §-hoz utolsó bekezdésként a következő kiegészítést java­solni (olvassa) : »Az elkobzott bankjegykészlet egyharmada, illetve a jelen szakasz előbbi bekezdése eseté­ben a bankjegykészlet értékének megfelelő összeg egyharmada jutalomként a feljelentőt (tettenérőt) illeti. Több igényjogosult között a jutalmat egyenlő arányban kell megosztani. A jutalom megálla­pítása felől a bíróság az ítéletben rendelkezik. Az ítélet eme rendelkezése ellen a királyi ügyész­ség és a feljelentő (tettenérő) felebbezéssel élhet.« Azt hiszem, hogy ezt a módosításomat nem kell különösebb módon indokolnom. Célja az, hogy a kiviteli és behozatali bűncselekmények minél hatályosabb megelőzése céljából a tetten­érőt bizonyos jutalomban részesítsük. Kérem a módosítás elfogadását. (Helyeslés). Elnök : Kíván még valaki a szakaszhoz hozzászólani ? (Nem !) Ha nem, akkor a vitát bezárom. Most fel fogom tenni a kérdést szavazásra úgy, amint az előbb méltóztattak határozni. Tisztelettel megjegyzem azonban, hogy Ugron Gábor képviselő úr téved, mert ő az 1913-ik évi házszabályok alapján mondotta azt, hogy parlamenti gyakorlat szerint elsősorban az ere­deti szöveg tétetik fel szavazásra, mig az 1908. évi házszabály, amelynek alapján mi tanács­kozásainkat folytatjuk, ezt nem mondja ki. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatik-e a 9. §-t eredeti szövegében elfogadni igen, vagy nem? (Nem!) Kérem azokat, akik a 9. §-t eredeti szöve­gében elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A ház nem fogadja el a 9. §-t eredeti szö­vegezésében. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e elfogadni a 9. §-t az előadó ur módosításával? (Igen!) Határozatilag kimondom, hogy a 9. §. az elő­adó ur módosításával elfogadtatott. Következik a 10. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 10. §4). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés ! Vagyok bátor e szakasz második bekezdéséhez a következő módosítást javasolni (olvassa) : »Ugyanezen büntető rendelkezéseket a ka­tonai büntető bíráskodás alá tartozó egyénekkel szemben is megfelelően alkalmazni kell (1912. évi XXXII. ill. XXXIII. tcikk 7. §-ának má­sodik bekezdése); az eljárásra a katonai bün­tetőbíróságok vannak hivatva. A 4. §. első be­kezdésében emiitett, a pénzhamisításra vonat­kozó rendelkezések alatt a katonai büntetőjog idevágó határozmányait kell érteni.« Azt hiszem, magát a módosítást nem kell bővebben megindokolnom. A cél az, hogy a jelen törvényjavaslat büntetendő cselekményeinek kö­vetkezményei alól a katonai egyének se vonhas­NEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ. 1920-1921. — I. KÖTET, m

Next

/
Oldalképek
Tartalom