Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-19

270 A Nemzetgyűlés 19. ülése 1920. sitást megkezdette ; tehát hogy a Büntető Törvénykönyvre nézve és egyáltalán a büntető törvényekre nézve elfogadott jogászi álláspontra helyezkedhessünk, itt is meg kell állapítani magának a bevégzett tényálladéknak elemeit. T. i. tényálladék csak az lehet, ha valaki a beszolgáltatásról mást lebeszél, — ez a befejezett cselekmény — ha a felülbélyegzést más módon megneheziti vagy meghiusitja. Ez a tényálladék. Ha a befejezett cselekmény létre nem jön, hanem csak megkezdetik a cselekmény, de be nem végeztetik, akkor megint ott vagyunk, hogy a cselekmény mint kísérlet büntetés alá esik, annál inkább, mert teljes ellenmondás van abban, ha egészen világosan, szinte plasztikusan kísérleti tényálladékot állapit meg a javaslat magában a szakaszban, a következő bekezdésben pedig már odateszi, hogy : a kísérlet büntetendő. Ez teljesen ellenkezik a jogtudománnyal, a ma élő gyakorlattal, a jogászi felfogással, a birói gyakorlattal is és azért javaslom, hogy a második pontban bevégzett cselekmény állapittassék meg és minthogy a cselekményt nemcsak a felhozott módon, azaz lebeszéléssel lehet elkövetni, ami már nagyobb eredményt jelent, hanem lehet egyszerű felhívással is, amely nagyobb eredményt okozhat, azt javaslom, hogy necsak az büntettessék, aki bankjegyek beszolgáltatásáról mást lebeszél, hanem az is, aki bankjegyek beszolgáltatásának megtagadására vagy elmulasztására mást felhív, vagy a felülbélegzést más módon megneheziti vagy meghiusitja. Ehhez a szakaszhoz több módosító indítványom nincs, azonban a felszólalásom egyik oka az is volt, hogy magam is a politikai jogvesztést és hivatalvesztést mint mellékbüntetést indítványozni akartam, ez azonban az előadó ur indítványa folytán elesik. Még egyről megfeledkezett azonban a javaslat, t. i. az e szakaszban megállapított büntetendő cselekményre nézve létrejött szövetkezést, amely igen veszedelmes lehet, nem helyezi büntetés alá. Ezért megfelelve a kódexnek is, javaslom, hogy a szövetkezés is büntetés tárgyává tótessék és erre nézve egy uj szakasz vétessék fel a törvénybe és pedig a következő (olvassa): »A jelen törvényben meghatározott büntetendő cselekmények elkövetésére irányzott szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, a jelen törvényjavaslatban foglalt megkülönböztetések szerint bűntettet vagy vétséget képez«. T. \. aszerint, hogy súlyosabb vagy kevésbé súlyos-e a cselekedet, bűntettet vagy vétséget képez. Ez aszerint, hogy milyen bűncselekményre irányul, az arra megállapított büntetési tételek alapján, a kísérletre érvényes szabályok szerint, büntetendő. Ha azonban a szövetséghez előkészületi cselekmény nem járul, a negyedik szakasz hatodik bekezdésében meghatározott s ott megállapítandó büntetendő cselekményben megállapított kihágás forog fenn. T. i. a kódex azt, ha előkészületi cselekmény nem járul a cselekéi március hó 27-én, szombaton. menyhez, egyáltalán büntetlenül hagyja. Azonban amikor gyors hatást akarunk elérni, amikor elrettenteni akarunk, azt hiszem, eltérhetünk a kódexnek nyugodtabb időben megállapított tételeitől és itt még azt is büntetés alá kell helyeznünk, ha előkészületi cselekményben a szövetkezés nem nyilvánul meg, hanem egyszerűen marad csak szövetkezés. Ez kihágás volna, amennyiben pedig ehhez még előkészületi cselekmény is járul, például az illetők bélyegzőt, vagy más egyebet készíttetnek, illetve megrendelnek — mert hiszen a készítés már maga büntetendő cselekmény és bűntett — vagy akkor, amikor már veszedelmesebb jelleget öltött a szövetkezés, akkor természetesen indokolt a mai helyzetben, amikor a forgalmi hitelt akarjuk teljesen helyreállítani, hogy ez megfelelő súlyosabb büntetés alá helyeztessék. Vannak még más súlyos hiányai is a javaslatnak. A bíróság, amint voltam bátor említeni, a törvény szerint itél. A bíróság nem lehet arra utalva, hogy a törvényhozónak intencióját igy és ugy megértse, hanem a lex imperat elvéhez tartja magát. így kell, hogy Ítélhessen és ezáltal segítségére lehessen a kormányzatnak abban a tekintetben, hogy csakugyan meghiusittassanak azok a visszaélések, amelyek a közérdeket oly súlyosan érintik. A bíróságnak módot kell adni arra, hogy egészen szabatosan megfogalmazott és megállapított tételek és minden visszaélésre megállapított büntetések alapján járhasson el. Ebből a javaslatból pedig még igen súlyos dolgok hiányzanak, nevezetesen ez a javaslat büntetni rendeli azt, aki hamis felülbélyegzéssel ellát vagy elláttat egy bankjegyet, büntetni rendel sok minden egyebet, de arról teljesen elfeledkezik ós nem rendeli büntetni azokat, akik ilyen hamis felülbélyegzéssel ellátott bankjegyet forgalomba hoznak. A kódex álláspontja szerint ugyanis büntetjük a pénzhamisítást és pedig igen súlyosan és szigorúan. A kódex szerint, aki hamis pénzt készit, öttől tíz évig terjedő fegyházzal büntetendő, ha oly célból készíti, hogy azt forgalomba hozza, a forgalombahozás nélkül büntetés éri ; de a kódex a forgalombahozatalt külön is bünteti ; ellenben a javaslatnak a kódex szellemével ellenkező konstrukciója szerint az illető, aki nem hamisít, hanem csak forgalomba hoz, büntetés nélkül maradna, mert erre az esetre a javaslat nem provideál. Ezért azt is büntetés alá kell helyezni, mert a hamis felülbélyegzéssel ellátott bankjegy forgalombahozatala épen olyan veszélyes, épen olyan súlyosan érinti a közhitelt és sérti az államrendet, mint maga a hamisítás. Sőt merem mondani, sokkal súlyosabban érinti, mert ha valaki passzióból meghamisít egy ilyen jegyet, hogy kuriózumképen tartsa vagy elajándékozza, ez nem érinti a közhitelt olyan mértékben, mintha