Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-16

A Nemzetgyűlés 16. ülése 1920, L évi március hó 23-án, kedden. 181 hivatalból kirendelt igazgatósági tagja. Ha pedig hivatalból volt kirendelve, természetszerűen megszűnt ez az állása, mihelyt a hivatala is megszűnt. Az államtitkár ur jelentette ezt nekem és én nem is vizsgáltam a dolgot, mert azt akarom, hogy amit én mondok, azt mindenki tartsa valóságnak, de amit nekem mondanak, én is valóságnak akarom tartani addig, amig az ellenkezőjéről meg nem győződöm. (Helyeslés a jobboldalon. Félkiáltások : Minden becsületes ember igy gondolkozik !) Hogy a ministerium többi tisztviselői benn vannak-e olyan részvénytársaságok igazgatóságában, amelyek a közélelmezés egyes ágainak lebonyolításával foglalkoznak, erre nézve kijelenthetem, hogy ilyen igazgatóságokban egyáltalán nincsenek benne. És még valamit akarok a t. Nemzetgyűlésnek tudomására hozni. Miután igen sok vád éri a magasabb rangú ministeri tisztviselőket azon a réven,' hogy különböző részvénytársaságoknak igazgatói és az a vád is éri őket, hogy pénzért, haszonrészesedés fejében talán előnyöket biztosítanak a részvénytársaságoknak hivatali működésűkből kifolyólag, intézkedések történtek már arra nézve, hogy azok az államtitkárok, ministeri tanácsosok, akik igy hivatalból ki vannak rendelve bizonyos társaságokhoz, ahol az állam érdekeit kell hogy képviseljék, az onnan származó igazgatósági dijaikat nem vehetik fel, hanem ezek az összegek a ministermm közös pénztárába folynak be s a tisztviselők javadalmazására fordíttatnak. (Egy hang a baloldalon : Mióta van ez igy ? Felkiáltások a jobboldalon: 1917 óta!) Kérem, -vegyék ezt tudomásul ; nem tudom, hogy az egyes ministeriumokban mennyire hajtották ezt végre, de tudom, hogy ez az eljárás több helyütt életbe van léptetve s ezt az eljárást magam is a leghelyesebbnek tartom, mert ha az államnak vagy a ministeriumnak érdeke, hogy valamely részvénytársaságba igazgatót küldjön ki, természetesen gondoskodni kell arról, hogy az illető ne legyen kitéve annak a gyanúnak, hogy ezt pénzért csinálja. Ami a közélelmezési Ministeriumot illeti, ilyen igazgatósági tagságokban a közélelmezési ministermm tisztviselői tudtommal helyet nem foglalnak. Most itt van a másik kérdés (Olvassa) : »Szándékozik-e az Állat- és Takannányforgalmi Részvénytársaság, továbbá a diktatúra ideién vele Husforgalmi Központban vele egyesült egyéb részvénytársaságok üzleti és személyi dolgainak kivizsgálásához egy nemzetgyűlési ellenőrző vizsgáló-bizottság kiküldését javasolni ?« T. Nemzetgyűlés ! A t. interpelláló nemzetgyűlési tag ur ezt a kérdését megelőzően a szabad kereskedelmet emiitette és azt kérte, hogy a szabad kereskedelem számára tegyük hozzáférhetőbbé az iparcikkek behozatalát. Megjegyzem, hogy az iparcikkek behozatala, mint mondtam is, nem a közélelmezési ministerium hatáskörébe tartozik. De hogy mi mennyire a szabad kereskedelem hivei vagyunk, annak bizonysága, hogy amióta ott vagyok a ministeriumban, — sőt már előbb is — a központok egész sorát vontuk felszámolás alá, ami azért történt, hogy a háborús központok megszüntetésével visszatérjünk a szabad kereskedelem lehetőségére. Felolvasom ennek igazolására a Közélelmezési Ministerium felügyelete alatt álló és jelenleg felszámoló központok, illetve élelmezési intézmények jegyzékét (Olvassa) : Állat- és Husforgalmi Központ, Zöldség-Központ, Szilva-Központ, Tejtermék-Központ, Áru- és Csereakció, Pályaudvari Átvételi Kirendeltségek, Baromfi-, Tojás- és Vadforgalmi Bizottság, Országos Vadforgalmi Iroda, Baromfi-Akció, Tojásforgalmi Iroda, Szállodák és Penziók Országos Bizottsága, Áruigénybevételi eljárás stb. (Felkiáltások : Sertésforgalmi Iroda !) Igen, a Sertésforgalmi Iroda is. Sőt, mint tetszik tudni, a HadiTermény szintén felszámolás alatt van. (Helyeslés.) Épen a Közélelmezési Ministerium az, amely ezeket a felszámolásokat elsősorban sürgeti és eszközli, tehát a Közélelmezési Ministerium igazán nem vádolható azzal, hogy a szabad forgalmat ellenzi. Amióta a ministerum élén állok, több mint 50 cikket tettünk szabad forgalom tárgyává és ma csak a gabonanemüek, a lisztnemüek és a burgonya forgalma van korlátozva, mig a többi élelmicikkek forgalombahozatala mind szabad. A határvidékeken ez idő szerint korlátozva van a forgalom 40 kilométeres sávon, de már kész a javaslatom, amelyet a legközelebbi ministertanács elé viszek és amelynek értelmében ezt a korlátozást is megszüntetjük. (Helyeslés.) Természetes, hogy ellenőrzést kell gyakorolnunk, mert a kormánynak és különösen a közélelmezési ministe riumnak az is egyik főfeladata, hogy az uzsorát, a lánckereskedést és az árfelhajtást lehetőleg megakadályozza. Hu

ber János:: Feltétlenül! Szabó István (nagyatádi) : Sajnos, ennek az elvnek az alkalmazásánál előfordul, hogy az egyes eseteket nem egyformán birálják el és talán a szabad forgalom rovására is megtörténik. A mi népünk azonban annyira beleélte már magát a kereskedésbe, hogy munkábaállás helyett inkább a falukra szaladgál és élelmiszerkereskedéssel foglalkozik. Az lett volna a leghelyesebb, ha' a Budapestre való szállítást egyáltalán betilthattuk volna. De ezt csak akkor tehetnők meg, ha itt annyi készletünk lenne, hogy Budapestnek, a hadseregnek, a bányáknak, a vasutaknak stb. az egész fejadagot biztosithassuk a jövő aratásig. Ha ez a készletünk meglenne, már régen betiltottam volna a felhozatalt az utolsó szemig. De amikor abban a helyzetben vagyunk, hogy még a fél fejadagot sem tudjuk állandóan biztosítani, amikor nincsenek tartalékaink, amelyekre bizton számithatnánk, akkor lehetetlenség eltiltani, hogy ha valakinek van a vidéken valamije, hogy azt fel ne hozhassa. Tisztában voltam vele, hogy ki lehet játszani ezt a rendeletet, de emberiességi szempontból meg kell engednem, hogy az, aki éhezik, utána nézhessen, hogy kapjon valahol