Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-16
A Nemzetgyűlés 16. ülése 1920. évi március hó 23-án, kedden. 179 folytatásához szükséges cikkekkel, egyáltalában nem foglalkozik vele a vezetésem alatt álló ministerinm sem. Lingauer Albin : Kompenzációs árak kiviteléről volt szó ! Elnök : Kérem képviselő ur, ne méltóztassék közbeszólásával zavarni a minister urat ! Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister : A közélelmezési minister, ha lehetne adnia, kiviteli engedélyt adhat a gabonanemüekre, élelmicikkekre, de természetesen nem adhatunk, ezt nem is kell magyaráznom, nem is adtunk senkinek iparcikkekre sem. Ez nem a Közélelmezési Ministeriumhoz tartozik. Az első kérdésre tehát ezt a felvilágosítást adhatom. A második pontban azt mondja az interpelláló képviselő ur (olvassa) : »Hajlandó-e a minister ur az Állat- és Takarmányforgalmi R.-T. működése és annak vezetői ellen beadott panaszokat most már végre megvizsgáltatni és elintéztetni ? Hajlandó-e a közélelmezés körül ismeretessé vált Pfeifíer-féle cukorügy tisztázását elrendelni és annak bűnöseit á.llásra való tekintet nélkül felelősségre vonni ?« Itt is megadom a teljes felvilágosítást, amit nagyon szívesen megadtam volna a t. képviselő urnák, ha hozzám jön. (Zaj.) Fangler Béla : Az országot is érdekli ! Meskó Zoltán : A lényeget kell nézni ! (Zaj jobbfelöl.) Elnök : Kérem, méltóztassanak csendben lenni! A saját szónokukat nem hallgatják meg ! Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister : Ami ezt az Állat- és Takarmányforgalmi R.-T.-ot illeti, a dolog a következő: Erről még Ereky t. nemzetgyűlési tag ur, volt elődöm is tud felvilágosítást adni, mert alatta kezdődött ez az ügy. Épen a. napokban volt a kezemben, nem kellett az aktákat előkeresnem, teljesen tisztában vagyok a dolgok állásával és meg is mondom egészen nyíltan. Még Ereky t. elődöm idejében feljelentés érkezett a Közélelmezési Ministeriumhoz többek aláírásával, amelyben megvádolják ezt a részvénytársaságot azzal, hogy ez a háború alatt és a kommün alatt is az állatok bevásárlásánál nagy szabálytalanságot követtek el, mert igen sok milliót szereztek. A vádat arra alapították, hogy ennek a részvénytársaságnak egyes szegénysorsu tisztviselői hirtelen meggazdagodtak, ez tehát mutatja, hogy itt valami pénzszerzésről volt szó. Röviden ez a feljelentésnek a tárgya. Erre Ereky volt közélelmezési minister ur rögtön elrendelte a vizsgálatot és megbízott azzal valami Kirch nevezetű tisztviselőt, aki ott a rendőrség létszámába volt beosztva. Ez a Kirch egy bizonyos ideig folytatta a vizsgálatot, még Ereky elődöm alatt, mivel azonban az a gyanú merült fel ellene, hogy a vizsgálatot nem ugy vezeti, amint kellene és kitudódott, amit szintén nyilvánosságra merek hozni, hogy Kirch azzal a kéressél, lehet mondani követeléssel ment Erekyhez, — amint ezt az aktákból tudom, mert Erek} 5, barátommal erről a kérdésről soha nem beszéltem, — hogy neki havi tízezer korona előleget adjon a vizsgálat lefolytatására, mert ahhoz pénz kell, mondom a felmerült gyanuokok és egyebek is Ereky t. barátomat arra az elhatározásra bírták, hogy egyszerűen elcsapta ezt a tisztviselőt és kivette kezéből a vizsgálatot. (Élénk helyeslés balfelöl.) Mikor ez a tisztviselő elbocsáttatását megkapta, az aktákat nem adta vissza a Közélelmezési Ministeriumban annak a másik tisztviselőnek, akinek a kezére bízatott a további vizsgálat vezetése, hanem elment Kassára, Csehszlovákiába, ugy hogy bizonyos ideig nem lehetett tőle átvenni az aktákat s a vizsgálat megakadt. Mikor végre Kirch hazakerült, a legnagyobb erőfeszítéssel elvették tőle az akták nagy részét, de még akkor sem valamennyit, • mert nem adta át az összes aktákat, ugy hogy a rendőrséghez kellett fordulni avégből, hogy a Közélelmezési Ministerium rendészeti osztálya valamennyi aktának birtokába jusson. Csak mikor ez megtörtént, folytatódhatott tovább a vizsgálat, azonban ismét egy kis megszakítással. Tudniillik a Közélelmezési Ministeriumnak az a tisztviselője — Wolff határrendőrségi tanácsos —, aki ezt az ügyet a vizsgálat továbbfolytatása végett kezébe kapta, közben egy másik olyan fontos megbízatást kapott, amely elutazását múlhatatlanul szükségessé tette. Ugyanis Rotterdamba kellett igen nagy összegű pénzt kivinni s választásunk erre a határrendőrségi tanácsosra esett, mint akit legalkalmasabbnak tartottunk a kiküldetésre, ö tehát Rotterdamba utazott és 19 nap múlva tudott csak visszajönni. Ez alatt az idő alatt a vizsgálat ismét nem folytatódott, mert nem lehetett folytatni., A tényállás már most a következő : Â részvénytársaság számadásai rendben vannak. (Mozgás balfelöl.) Kérem, én mindent nyilvánosságra hozok, ha az urak akarják, hogy még a vizsgálat előtt beszéljünk a dologról itt a Nemzetgyűlésen. Megmondok mindent. (Helyeslés.) Ismétlem, a számadások rendben vannak. Minden, ami ki van tüntetve, hogy ezért az összegért vettek ennyit, ezért ennyit : rendben van. Ne méltóztassanak felejteni, hogy a háború alatt hetvenezer marhát kellett havonta megvenni és átadni a hadseregnek, tehát óriási tételekről van szó. Ezek a tételek azonban mind kvadrálnak, számszerűleg rendben vannak. (Halljuk ! Halljuk !) Sokat gondolkoztam rajta, hogy igy állván a dolog, hogyan folytassuk le a vizsgálatot. Hiszen maga a feljelentés semmiféle adatot nem mond, csupán azt tartalmazza, hogy itt emberek meggazdagodtak, történnie kellett tehát valaminek, ami nem helyes s amit meg kell vizsgálni. Erre ugy határoztunk — nem most, hanem még a múlt héten, és ezt nyilvánosságra hozom — hogy a felszámolás alatt álló társaság könyvét elveszszük a felszámoló bizottságtól, amelynek kezében vannak az akták is és ahogyan a könyv adataiból megállapítható, hogy hol, mennyiért vettek állatokat, ugy kimegyünk egyenként az eladókhoz és azoktól külön-külön nyilatkozatot kérünk arra vonatkozóak