Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-13
122 A Nemzetgyűlés 13. ülése 1920. gazdáinkat azzal csábítgatták, hogy a nincsetlen, derék földmivesmunkást ingyen földhöz fogják juttatni. A gondolat pedig nem ez volt, mert nem őket akarták honorálni. Őket el akarták csábítani és a gazdagoktól el akarták venni ezen a ci men, ennek a leple alatt a vagyont. Legyünk eggyel tisztában. Egy nemzet gazdaságában ép olya a szükséges tényező és ép olyan nagy feladatot tölt be a nagygazda, a nagybirtokos, mint a középbirtokos és mint a kisbirtokos. Egy nemzet életében e gazdasági tényezők minden fokozatának meg kell talál niok a maguk helyét és a magák feladatát, Az a földreform, amely valamely gazdasági tényező megölését célozza, az nem földreform. Az lehet egy politikai irányzatnak jelszava, de nem lehet a magyarságnak, a magyar földbirtok reformnak bázisa. Egy kétségtelen — és nekem elégtételül szolgál, hegy ezt 1896 óta hirdettem volt pártommal együtt — hogy vissza kell térni a magyar néphez, vissza kell térni az agrárgondolathoz,, vissza kell térni a magyar földmiveshez. (Ugy van!) Ha mulasztások történtek, itt történtek a legnagyobb mulasztások. (Ugy van!) Minden jóravaló magyar föl dmivest, földmunkást földhöz kell jattatni, még pedig nem ingyen, nem ajándékban, (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) mert azt ő maga sem akarja (Ugy van! Ugy van !) és meg sem Decsüli, hanem tisztességes, becsületes vételáron. (Élénk helyeslés. Felkiáltások a jobboldalon : Bankok nélkül !) Csak ott kell nekünk segíteni, azt kell lehetővé tennünk, hogy a szükséges földmennyiség rendelkezésre álljon, hogy joga legyen követelni, hogy földet kapjon oecsülefcas, igazságos módon megállapított vételárért. (Élénk helyeslés.) Törekednünk kell letépni, mellőzni e szép nagy idea mellé akasztott minden cafrangot. Nem szanad kutatnunk a,zt, hogy ez milyen oirtok. Nem szabad azon a címen, hogy ez hitbizomány, \agy az egyházi birtok, ez zsidó birtok, tehát csak ezt, hanem mindegyik birtokot egyformán számbavenni. Nincs különbség. (Helyeslés és ellenmondások. Felkiáltások a jobboldalon : Elsősorban a zsidókét, ! Zaj.) Semmiféle elsősorban. Arra kérek mindenkit, ne méltóztassék semmiféle elsősorbant mondani, m t rt kompromittáljuk magát a nagy ideát. Ezt a nagy földreformot mi nem azért csináljuk, hogy bárkit üldözzünk vagy bántsunk. Ez negatívum, ez nem keresztény erkölcs. Én nem bosszút akarok állni, nem bántani akarok, hanem a>st akarom, hogy az arra való, derék, becsületes földmiveséket a megérdemelt földhöz juttassuk. Ez a vezérgondolat. (Tops a jobboldalon. Mozgás és zaj a baloldalon.) Fan g1er Béla : Ez ál okoskodás ! Először a zsidókét kell elvenni ! (Zaj.) Simonyi-Semadam Sándor ministereínök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk•!)-Ezzel kapcsolatosan ki kell építeni a mezőgazdasági ércekképviseletet, mert az kétségtelen dolog, hogy a mezőgazdaság elmaradottságának, a mezőgazdáéi március hó 17-én, szerdán. ság bizonyos mértékig és bizonyos irányban v'-aló: sikertelen küzdésének egyik oka 3 hogy tulaj donképen az érdekképviselete nem volt kellően kiépítve. A mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatot mér a legelső koalícióban kívántam és óhajtottam beterjesztetni. Saines, nem tudtuk dűlőre vinni, de én hiszem és remélem, hogy a földmivelésügyi minister ur már elkésziteite és ez is olyan javaslat, amellyel még ez idő alatt foglalkozni fogunk. Az ipar terén —- nogy félre, ne értessem — csak a legsürgősebo, az okvetlenül, azonnal létesítendő intézkedésekről szólok. Olyan nagy tér az ipar kérdése, hogy ismét szerénytelenség volna, ha az egész témát felölni akarnók ebben a, — : mint mondottam— aránylag rövid időben. De azt látom, hogy a Kisiparnak kérdése nemcsak ipari, de egyéb szociális szempontból is végtelenül foltos (Ugy van! a baloldalon.) és egy novelláris intézkedést kívánok a lehető legrövidebb idő alatt tenni (Helyeslés.), amelyben a kisipar helyzetének azt a roppant sérelmét ki fogom emelni, hogy kontárkodással, (Ugy van! Ugy van!) illojális, illegális munkával a becsületes ipart a megélhetés feltételeitől megfosztják. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Különösen nagy súlyt fektetek erre azért, mert hiszen a háborúból visszatért és bizony munkarőben megcsökkent és esetleg megrokkant kisiparosaink még jobban rászorulnak arra, hogy az ő becsületes jogaikat megadjuk nekik. Mert nem az a jog, hogy a tanult, képzett iparossal bármilyen hitvány ember konkurrálj on és rontsa a keresetét, (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) hanem kössük minősítéshez a kisipart is. (Élénk helyeslés.) Állapítsuk meg az ipari munkások s az alkalmazottak legális, szükséges életfeltételeit s én azt hiszem, hogy ezzel a kisipart valamiképen megint visszahelyezzük arra a helyre, ahonnan elindulva megtalálja saját boldogulását. (Helyeslés.) Már készen is vannak sürgős törvényjavaslatok a vasárnapi munkaszünet kiterjesztéséről és a fiatal munkások és a munkásnők védelméről. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezek is annyira sürgősek, hogy a t. Nemzetgyűlés gyorsan el fogja intézni a javaslatokat. Á munkásbiztositó pénztárt államosítani kell. (Ügy van! Ugy van! Elénk taps.) Politikai multamnak egy nagy adóssága van, s ez : a katliolikus autonómia. (Élénk éljenzés és taps.) Ezt a nagy adósságot segítsenek leróni, mert mondhatom, meggyőződtem arról, hogy ahol régi jogon katliolikus egyházközségek, autonomikus egyházközségek működtek, ott a bolsevizmus nem tudott erőre kapni. Ebből merítsünk, ebből tanuljunk s ez igazolja az ügy szükségességét és sürgősségét, eltekintve az én pelitikai becsületbeli tartozásomtól. (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Hát az 1848. évi XX. te. Az nem sürgős ? Halljuk ! Halljuk !) Meskó Zoltán ; Külön meg lesz csínálya !
