Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-7
Tanácsok Országos Gyűlése 1919. evi jumus ho 20. I4£ helyet, mert csakis igy látjuk biztosítva, hogy a bányászok érdekeit teljes lelkiismeretességgel képviselik. (Felkiáltások : Ha hiveh a proletárdiktatúrához, akkor ! A földmunkásokat is !) A másik szempontot, amely a szesztilalomra vonatkozik és amelynek következménye a szeszélvezet csökkenése lehet, abban látom, hogy többet kell foglalkozni a bányatelepekkel, kulturális építkezéseket kell csinálni, szinházakat és más egyebet létesiteni, hogy a bányász szórakozhasson is, ne csak mindig dolgozzon és aludjon, mert igy ha fent van, mit csináljon mást az elhagyott helyeken, erdőségekben, ahol nem kultúrálhatja magát? Feltétlenül a szeszes italra fog gondolni. De ha megadnák neki a módokat, hogy művelődhessen, szórakozhasson és szellemi képességeit fejleszthesse, akkor nem fog a szeszre gondolni. (Taps.) Ezenkivül mindenféle biztosokat küldenek ki, csak olyanokat nem, akik valamit csinálnak. (Igaz ! Ugy van !) Elnök (csenget) : Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Pósz Jenő foglalja el.) Elnök : A folytatólagos ülést megnyitom. Farkas István elvtárs a hadügyi bizottság megválasztására nézve kivan előterjesztést tenni. Farkas István : A hadügyi bizottság jelölésére kiküldött bizottság részéről jelenthetem, hogy 25 személyben állapodtunk meg, minden szempontét figyelembe véve. Ez a 25 személy a következő : Bajáki Ferenc, Batta Gyula, Csiki Imre {Pestmegye (, Gábor Károly, Hajdú Gyula (Baranya), Haubrich József, Hartstein Nándor (Zemplén), Havas Sándor, Horváth János (Székesfehérvár), Jócsák Kálmán (Csongrád), Knittelliofer Ferenc Koland Ferenc (Veszprém), Latinka Sándor (Somogy), B. Molnár Imre (Békés), Pósz Jenő, Nagy István (Győr), Payer Károly, Pelyhe János (Borsod), Pogány József, Keichel János, Szabó Imre, Szamuely Tibor, Szűcs István, Werner Jenő, Tamási Károly. Kérem, bogy a tisztelt kongresszus szíveskedjék ezt a listát en bloc elfogadni. Elnök : Hozzájárulnak az elvtársak ahhoz, hogy a hadügyi bizottságra vonatkozó jelölőlista en bloc elfogadtassék? (Igen!) Kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedjenek kezüket felemelni. (Megtörténik.) Többség. A nevezetteket tehát a hadügyi bizottság tagjaiul megválasztottaknak jelentem ki. Következik a vita folytatása. Nyisztor György kivan szólni. Nyisztor György népbiztos : T. kongresszus ! Hamburger elvtárs, aki előadója volt a mezőgazdasági ügynek, a vita végén reflektálni fog a felszólalásokra. Azonban én is élni kivánok a kritika jogával, valamennyiünknek joga van ehhez, még akkor is, ha valaki népbiztos, — engedjék meg, hogy pár dolgot itt elmondjak. A gazdatisztekre vonatkozólag erős kritikát gyakoroltak. Igazuk van. Egy pillanatra sem akarjuk védeni a gazdatiszteket. De amikor ezt kijelentjük, amilyen határozottan kijelentjük azt, hogy nem akarjuk védeni őket —ismerjük a gazdatiszteket a maguk egészében és tudjuk, hogy milyen emberek — olyan határozottan ki kell jelentenünk, hogy szociális termelést szakemberek nélkül, gazdatisztek nélkül elképzelni teljesen lehetetlen. (Ugy van ! Ugy van !) Ez az egyik, elvtársaim. Tiz holdon, húsz, ötven vagy száz holdon lehet gazdálkodni szakember nélkül, de ezer, tizezer és százezer holdon szociális termelést csinálni szakemberek nélkül teljességgel lehetetlen. Egy hang : De ha grófok ! Nyisztor György népbiztos : Ami a grófokat illeti, tessék először tisztában lenni azzal, hogy a proletárdiktatúra jött és ezek a gazdatisztek máról holnapra egyszerre itt álltak előttünk. Tegnap még ott állott a korbáccsal, a földesúr embere volt, nemcsak szakember, hanem hajcsár. A lelke is tele volt itatva polgári ideológiával. Tessék nekem megmondani, honnan a csillagos menyországból hozzunk ide szakembereket. Be kellett őket fogni, ahogy voltak. Es igenis, elvtársak, meg kell mondanunk azt, hogy ezeket az embereket nem lehet és nem szabad ugy kezelni, mint ahogy őket nagyon sok helyen kezelik. Ha a gazdatiszt, az intéző nem felel meg, tessék a földmivelésügyi népbiztossághoz jönni és kicseréljük őket. Hiszen ez a legnagyobb bajunk. (Félkiáltások : Nem megfelelők !) Könnyű azt mondani, hogy nem megfelelők. A prolik között is van nem megfelelő és azt odatesszük. Könnyű kritizálni, de jó volna tisztában lenni azzal, hogy amióta a magántulajdon fennáll, ez az első eset, hogy mi egy egész társadalmi rendet, a magántulajdon rendszerét akarjuk átalakítani. Ide pedig szakemberek kellenek. Ezeknek az embereknek eddig a gazdasági helyzetük, nevelésük, a lelkük világa egészen más volt. Teljességgel lehetetlen dolog, hogy ezek az emberek máról holnapra rögtön szocialisták legyenek. Hiszen mi oktattuk és tanitottuk őket és meg kell mondanom, hogy egész csomó gazdatiszt tudja és ismeri a módját, hogy miképen lehet al* kalmazkodni. Pusztán arról van szó, hogy a gazdatiszt mindjárt tisztában van vele, hogy nem szabad neki felülni a magas lóra és ugy beszélni, mint a. földesurak parancsolták. Kajári Samu : De ha megteszi. Nyisztor György népbiztos: Tessék a világrendet okolni, amely sok száz éven át ilyen volt. Ezt nemcsak gazdatisztek teszik meg, hanem elvtársak is és nemcsak idősebb, hanem 20 éves emberek is : biztos vagyok, kirúgok mindenkit ! Ez a vidéken a rendszer. Ezt is meg kell mondani* Akinek erősebb az ökle, nem is egész fiatal ember azt mondja, hogy én vagyok itt a legény a csárdában és mindenki mást kidobok. Hát még mit ? Nemcsak akik ma jöttek a mozgalomba, hanem régi elvtársak is megteszik ezt. Ezt is meg lehet érteni. A hatalom a kezünkben van, nem tudunk
