Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-5
Tanácsok Országos Gyâlêse 1919. évi június hó 18. 95* pedig létalapja mostani berendezkedésünknek, hogy olyan fontos változások dolgában, amelyek egy megyét vagy nagy területet érdekelnek, azoknak a bevonása, vagy legalább is megkérdezése nélkül az intézkedéseket megtenni nem lehet. Amikor mindezt el kellett mondanom, ez nem azért történt, bogy a multakat kritizáljam, hanem azért kellett ezt elmondanom, bogy ut és irány legyen szabva a szocializálásnak, a kommunisztikus termelési rendnek helyes kiépítéséhez, másrészt pedig, mert a sokkal hivatottabb földmunkáselvtársak részletesen elmondták már azokat, én tisztán csak azt kellett hogy elmondjam, mi az oka annak, hogy földmiveselvtársaink a kérdést ily erősen bírálgatták. Most még csak egypár szót akarok szólani, amely kérdést Lengyel elvtárs is érintett a pénzügyi müveletekről, hogy t. i. igen fontos szempont, amit figyelembe kell venni, a bankok nacionalizálása, centralizálása, ami a legkönnyebben megtörténhetett volna, mert hisz az a megállapítás, bogy a bankokból nem vettünk át semmit, csak asztalt és papirt. Ezt egészen könnyen meg lehetett volna csinálni, és mégis azt látjuk, hogy még ma is van a községekben három-négy bank is, ugy hogy különösen az egyszerű direktóriumi tagok, nem tudják ebben a labirintusban kiismerni magukat, nem tudják, hogy mit szabad az egyik banknál, mit a másiknál csinálni, mi az a kiutalás, beutalás és más egyéb. Arra kérem a pénzügyi népbiztosságot és a Szovjetet, szíveskedjenek a megyei és járási szervekkel egyöntetüleg a pénzügyi kérdést ugy megoldani... (Egy hang : Benne van a rendeleiben !) Dehogy van ! Kispesten még mindig négy bank van. (Igaz ! Ugy van !) Elvtársaim, ne okoskodjanak ilyen kérdésekben, az a ba], hogy még mindig háromnégy bank van, azok, akik egyszerűbbek, a vidéken könnyen meg nem értik ezt, könnyen kárt csinálnak anélkül, hogy akarnának, és akkor minthogy bajt csináltak, nem egyszer a nyakuk közé csördítenek. Tessék a bankokat nacionalizálni, tessék ezt nem ötletszerűen csinálni, hanem egységesen és pedig szakértő embereknek a bevonásával, akik ezekhez a kérdésekhez értenek. Ha ezeket szem előtt fogják tartani, az újonnan megválasztandó népbiztcaok akkor, azt hiszem, nagyon rövid idő alatt Magyarország egész termelési és gazdasági rendjét a helyes kommunisztikus felfogásban ki fogják tudni építeni. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Az ülést bezárom ; délután négy órakor folytatjuk a tárgyalást. (Szünet után.) (Az elnöki széket Urbán Lajos foglalja el.) Elnök : T. elvtársak ! Az ülést megnyitom. Folytatjuk napirendünk tárgyalását. Király Albert elvtárs következik. (Nincs üt !) Utána következik Baranyai Ákos. Bokányi Dezső: Elvtársak! Az alkotmány ozó bizottság a szomszéd teremben tárgyal. _ Az alkotmányozó bizottság tagjai legyenek szívesek befáradni. Baranyi Ákos: T. országos tanács! A termelőszövetkezetekhez nekem is van hozzászólásom. A gazdasági termelőszövetkezetek intézőbizottsága nem megbizható szocialistákból áll, az tény, E tekintetben kifogásaim a következők :: Azok a termelóbiztosok, akik ki vannak rendelve az uradalmakhoz, mindent elkövetnek a tekintetben, hogy a régi rendszert fenntartsák. Az összes intézkedésük antiszocialista működésre vall. Ugy a cselédség közül, mint a községekben a földmunkások közül a szervezett munkásokat kizárják az aratási szerződésekben. (Felkiáltások : Hol zárják' ki ?) A móri járásban. Épen egy magyaralmási esetet akarok idézni, ahol egy Fenyves nevű intézővel beszéltem. Én nem általánosságban beszélek,, hanem amit mondok, dokumentálni is tudom. Kimentem a községekbe, melyek az én járásomban vannak, és megvizsgáltam a direktóriumokat, hogy vájjon politikai téren mennyire szocialista irányban működtek s amelyek nem elég jók voltak, azokat megszüntettem, uj választásokat rendeltem el. Elmentem Magyaralmásra is, és többek közt megláttam, hogy a direktórium elég szociális,, hanem panasza van a földmivelőbiztosra. Az a panasz, hogy a község munkásait mint szervezett embereket kizárta az aratási szerződésből, sőt mi v több, ősszel, az első forradalom alkalmával, a... munkásokat nem alkalmazta magasabb bér mellett, és a száz holdra menő kukoricatermés ott rothadt tavaszig és a száz holdra menő cukorrépa ott' rothadt el a földben. Lehetséges-e szociális működés,,, ha ez ilyenkor történik, mikor a népnek éhezni kell ? (Egy hang: Fél kell akasztani!) Elvtársaim, ez abszurdum ! T. elvtársaim, amikor ezeket a mizériákat láttam, épen alkalmam nyílt ahhoz, hogy Guth elvtárssal találkozzam Fehérvárott, alkalmam nyílt arra, hogy elhívhattam magammal, hogy győződjék meg ő is mint népbiztos, és tudjon a kormányzótanácsban referálni arról, hogy hogyan működnek : a termelőbiztosok, lássa meg a maga szemével és hallja meg a saját fülével, hogy mi történik kint a perifériákon. Ki is jött velem és látta is, hogy mi történik. Láttuk, bogy az illető termelőbiztos egyszerűen lekenyerezte azokat az embereket, akik az ó uradalmában dolgoztak, és az ő járszalagján vezette őket. * T. elvtársaim ! Kimentünk a községházára, és a községházán megnyilvánult a nép panasza,, de annyira, bogy kénytelen voltam én is és Guth elvtársam is bemenni Székesfehérvárra és Fenyvesinek megmondani, hogy nagyon jó lesz, ha ezt a termelóbiztoselvtársat elviszik, mert ha nem, be fog következni az a gyászos katasztrófa, hogy Fenyvesit ott agyonverik. Mi nem óhajtjuk, hogy azt az embert sirba dugják, (Egy hang ;Miért nem? Megérdemli/) s nem óhajtjuk, hogy ennek a vasembernek vasakarata miatt esetleg.
