Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-5

$4 Tanácsok Országos Gyűlése Í919. évi június hó 18. Külön dolgozott az erre illetékes szakszervezet hosszú idón keresztül és külön dolgozott a földmivelésügyi népbiztosság. Nem követték azt a jó, okos politikát, amelyet csak végig kellett nézni, hogy a múltban a földmivelésügyi népbiztosság az OMGE nélkül nem csinált semmit sem. Ugyanígy kellett volna most is, a legalkalmasabb érdekelteket beállítani, mielőtt még bármilyen baj történt. (Ugyjvan i ügy van !) A földkérdésben a földmivelésügyi népbiztosságnál a jelen pillanatban ugy áll a helyzet, hogy vannak szervek, amelyek már hetek, sőt hónapok előtt kaptak megbízást bizonyos dolgok megszervezésére — beszéljünk arról a megyei szervezetről, megyei központról vagy irányító szerveknek megszervezéséről —• és ebben a pillanatban is teljesen tehetetlenül állnak, nem tudnak semmit sem csinálni és megtörténhetik az, hogy a földmivelésügyi népbiztosságnál egyes egyének minden további nélkül naprólnapra változtatnak a dolgokon anélkül, hogy az indokolva volna, vagy tudnák, hogy milyen intézkedésre van szükség ebben a kérdésben. Nyisztor György : Például ? Domschitz Ferencz : Ezenkívül még egy fontes dolgot kell leszögeznem. A szocializálásnál magánál is voltak olyan dolgok, bár nem annyira, mert a birtokoknál, azok külnöbözőségénél fogva a szocializálás nem mehet olyan egyszerűen, mint a fővárosi szocializálás az iparnál. De mégis lehetetlen az elvtársaim, hogy akkor, amikor egy birtokrendező és termelési bizottság egy községben megállapítja, hogy ott van egy bizonyos föld, amely esztendők óta háztelek-spekulációra van felparcellázva és ezt a földterületet a község nincstelen szegényei javára birtokba veszi és kertművelést csinál, akkor a földmivelésügyi népbiztosságtól, osztályvezető aláírásával, politikai megbízott ellenjegyzése nélkül — akkor még volt politikai megbízott — olyan iras jelentkezik a kérvény kapcsán, hogy ezt nekik vissza kell adni, mert 8 holdon aluli föld, holott ez háztelek és igy egész más rendezés alá esik, mint a termőföld, (ügy van/ Ugy van! Felkiáltások : Természetes !) Nyisztor György : Akkor a szocializáláshoz tartozik. Domschitz Ferenc : Nem kérem, ezt a földmivelés csÍDálta és én is épen azt m&ndom, hogy a szocializáláshoz tartozik, mert háztelek-spekulációra való és a földmivelésügyi népbiztosság mégis ugy döntött ebben, hogy vissza kell adni. Megjegyzem, hogy nem igy történik még sem, mert a község kisparasztjai nem engedik. Magánál a földmivelésügyi kérdésnél az a legfontosabb, hogy arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy ezzel is azok a szakértők foglalkozzanak, akiknek ez a szakmájukhoz tartozik. (Ugy van ! Ugy van !) Sajnos, azt látjuk, hogy a földmivelési kérdésbe minden oldalról beavatkoznak olyanok is — mert hiszen én meg tudom érteni az ipari munkást, aki 10—15 éve kint a vidéken foglalkozik és ha nem is sokat, de valamit mégis konyít a kérdéshez, s ha nem javit is, rontani semmiesetre sem ront — mondom, azt látjuk, hogy a földkérdésbe mindenünnen beavatkoznak olyanok is, akik ahho» nem értenek. Ezenfelül le kell szögezni itt a szovjet-gyűlésen, hogy amint erre mód adódik és ahol ennek szüksége mutatkozik, ott és akkor lehetőleg arrakell törekedni, hogy a volt földtulajdonosok ne asaját birtokaikra kerüljenek vissza. Még ha jelentkeznek is evégből és ha szakértők is, akkor is* inkább helyezzük el őket más birtoktestekre, aholí fel lehet őket használni. (Felkiáltások : Az országos? foldmivesJcongresszus már elhatározta/) A helyzet némileg tisztázódott a földkérdésben annyiban, hogy Hamburger elvtársunk elmondotta programmját, amelynek értelmében ma a Népszavában már meg is jelent egy utasítás, s az teljesen hozzáidomul ehhez a programmhoz. Én csak azt szeretném, hogy amiképen a népgazdasági tanács szervezete megalakult és magába öleli mindazt, ami a szociális termelés, földmivelés és a hozzákapcsolódó pénzügy kérdéséhez tartozik,, ugyanúgy meg kell csinálni ezeket a szerveket a tanácsrendszer alsóbb fokozataiban is, legyen akár szövetkezeti rendszer, akár államgazdálkodási rendszer a szocializált, állami tulajdonba vett birtokok kezelése tekintetében. Meg kell csinálni járásonként és megyénként. (Helyeslés.) Az erre való törekvést máris látjuk, ezidőszerint azonban ezek az alsóbb szervezetek még nincsenek meg. Szólani kívánok most még egy másik kérdésről. Én nem tudom elválasztani a 100 holdon aluli birtokot a 100 holdon felülitől és nagyon elhibázott dolognak tartom, hogy a 100 holdig terjedő birtokoknak teljes adómentességet adnak. Ezt rövidesen meg kell változtatni. A dolog technikáját véve — és miután már mások is emiitették, azt hiszem, lehet róla nyíltan beszélni — igaz az, hogy a 100 holdon aluli birtokokat nem lehet külön kezelés alá venni, mint szocializált birtokokat, mert akkor az, amit itt sorvasztó politikának nevezett az előadó elvtárs, nem fog sikerülni, de a 100 holdon aluli birtokok termelését akármennyire akarják is egyes elvtársaim biztosítani, én ezidőszerint még sem látom olyan nagyon biztosítottnak, épen ezért kell hogy ezeket a szerveket végig az egész vonalon megvalósítsuk, hogy ezen szerveken keresztül a. kérdésnek ugy a közellátási, mint a péhzüjgyi és minden egyéb része kialakulhasson. Mindez ezidőszerint csak terv, bár már régen meg lehetett volna csinálni, hiszen ugyanez a felfogás kifejezésre jutott már május 11-én s ilyen irányban megbízást is kaptak bizonyos szervek. Meg kell mondanom, hogy ennek ellenére is néhány nap múlva egy ember megváltoztatta azegész dolgot, sőt megtörtént az, hogy amikor a földmunkások kongresszusa, amely ebben a kérdésben tiszta helyzetet teremtett, állást foglalt a szocializált, vagyis állami birtokba vett 100 holdon felüli birtokok tekintetében, anélkül hogy erre vonatkozólag a népgazdasági tanács vagy a földmivelésügyi népbiztosság rendelkezést adott volna ki, megváltoztatták az egész megyei szervezetet