Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-4
£6 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 17~ abban a pillanatban, amint Ausztriában, Jugoszláviában, Cseh-Szlovákországban tanácsköztársaság van, ott is azonnal életbelép az alkoholtilalom, ami természetes is, és azonnal megszűnik az értékesítés lehetősége. Ennélfogva ennek a bornak értékesítésével igenis sietnünk kell azért, mert nem folyathatjuk el, nem dobhatjuk ki (Mozgás.), mivel rekompenzáeiós szempontokból fontos, minthogy igenis óriási vagyont képvisel. Ebból a 2 1 /* millió hetoliter borból 350.000 hektoliter el van adva és ebból a 350.000 hektoliterből 325.000 hektoliter most van kivitel alatt. Természetesen itt is a gseftelést, a magánkereskedelmet meg kellett szüntetni, s ezért a kormányzótanács létesitett a népgazdasági tanács keretén belül egy úgynevezett borközpontot, illetőleg szeszközpontot, amely tulajdonképpen nem is központ, hanem a külkereskedelemnek egyik szerve, amely a bornak kifelé való értékesítésével foglalkozik. Egész borvonatokat állítunk össze. S bár az olasz borok meglehetős konkurrenciát csinálnak Ausztriában, mégis meglehetős elhelyezódést nyernek a boraink. A tiz holdon alul gazdálkodó szőlőbirtokosok borait a tanácskormány átveszi egy megállapított áron. Tehát nem kell a kisembernek, a kisgazdának attól tartani, hogy a nyakán marad a bora, hogy a hordói telve maradnak és az idei szüretre nem lesznek a rendelkezésére edények. (Nagy zaj. Elnök csenget.) A tiz holdon alul gazdálkodó szőlőbirtokosok borait és általában a rendelkezésre álló borkvantumot a következőképen óhajtjuk értékesítem. Elsősorban, elvtársaim, azokat a könnyebb borokat, amelyek lepárlásra alkalmasak, konyak formájában óhajtjuk forgalomba hozni, illetőleg konyakká óhajtjuk feldolgoztatni. Kiadjuk több szeszfőzőnek és mezőgazdasági szeszgyárnak, ahol e borokat lepárolják és mi igy exportáljuk. Az értékesítés másik formája a természetbeni kivitel. Azonkívül, elvtársaim, mivel a sörgyártásnál az élelmezés szempontjából is fontos anyagokat használnak el, a sörgyártást a minimumra kell redukálni (Taps. Élénk helyeslés.) és igy a sörgyárakból csak annyi sört kell forgalomba hozni, amenynyi abszolúte szükséges, egy cséppel sem többet ; ismétlem, a sörgyártásunkat a minimumra kell redukálni. (Felkiáltások : Nincs is rá szükség ! Nem is szükséges!) Nem is szükséges. Ezzel szemben azonban, elvtársaim, a fronton levő katonáknak, az ipari üzemekben dolgozók és a mezőgazdasági üzemekben dolgozók részére — a korcsma kiküszöbölésével — palackozva, úgynevezett borviz név alatt borkeveréket hozunk forgalomba, amely igen kellemes üditő ital, tulaj donképen nem más, mint fröccs, szénsavas vizzel vegyitett bor. (Felkiáltások : Nagyszerű ! Helyeslés. Zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Amíg tehát, elvtársaim, egyrészről a sörgyártást a minimumra redukáljuk azért, mert az emberi élelmezésre alkalmas anyagokat von el, másrészt a rendelkezésünkre álló borkvantumot fel tudjuk ezzel használni ugy, hogy amellett, hogy a munkásság megkapja a maga üditő italát, semmiféle komoly alkoholveszedelemnek a munkásságot ki nem tesszük. (Helyeslés.) Ilyenformán érvényben marad a kormányzótanácsnak az a rendelete, amely a szesztilalmat rendeli el, a szesznek korcsmákban való kimérését tiltja el, ellenben üditő ital formájában a bor értékesítéséről mégis gondoskodás van. Az idei termés szempontjából, elvtársaim, hangsúlyozni kell, (Halljuk ! Halljuk ! Zaj. Elnök csenget.) hogy a szőllőtermésünket csemegeszőllő formájában óhajtjuk értékesíteni, valamint sűrített mustot, mézmustot stb. készítünk belőle. A hordókérdésben, elvtársaim, annyit, hogy a kimutatásaink szerint a bejelentett üres hordók mennyisége valószínűleg fedezni fogja a szükségletet. Igénybe vesszük a sörgyárak hordókészletét is, mert a sörgyártásnál használt hordók, amint a kísérleteink mutatták, teljesen megfelelőek bort konzerválására és eltartására is. Elvtársaim ! Általában a mezőgazdasági üzemekről szóló ezen referátumom kapcsán nagyon kérem önöket, hogy kritikájuk gyakorlása közben vegyék figyelembe a lezajlott két és fél hónap igen nehéz munkáját. Vegyék figyelembe azt, hogy e két és fél hónap alatt az idei termés biztosításának szempontjai lebegtek elsősorban szemeink előtt, amellett hogy felhasználtuk a nagybirtok fokozatos szoczializálására. Kérjük az önök tanácsait, különösen kérjük pedig közreműködésüket arra, hogy azok a vidéki elvtársak, akiknek lenn a vidéken a mezőgazdasági munkásságra befolyásuk van, csakugyan tudják értékelni és tudják megbecsülni az ipari munkásságnak azt a segítségét, amellyel őket ez az ipari munkásság felszabadította. (Élénk helyeslés.) Ebben igenis elvárjuk a hálát, ebben elvárunk minden áldozatkészséget a mezőgazdasági proletárságtól és meg vagyunk győződve róla, hogy a mezőgazdasági munkásság sziwel-lélekkel az ipari proletárság oldalára áll és ebben az élet-halálharcban nem fogja azt elhagyni. (Élénk helyeslés. Nagy taps. Elnök csenget.) Brunner József jegyző: A földmivelésügyi bizottság tagjaivá a következőket ajánlják (olvassa) : Eeichel János, Takács József, Tamási Károly, Gyuriás József, Nyisztor György, Vajda Imre, Horváth István, László Arnold, B. Molnár Imre, Urbán Lajos, Latinka János, K. Szabó István, Gyura János, Vogel Ferenc, Hamburger Jenő, Domokos Eókus, Vántus Károly, Kiszeli Antal, Gróf Pál, Ferenczy János. Elnök : Hozzájárul az országos tanács ? (Nagy zaj.) Tamási Károly : Tekintettel arra, hogy a névsorba hiba csúszott bele, amennyiben ott olyan is szerepel, aki nem tagja az országos tanácsnak,, nevezetesen Horváth elvtárs, aki tehát nem lehet tagja a bizottságnak sem, — javaslom, hogy helyette Jócsák Kálmán választassék meg. (Nagy zaj.)
