Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-4
Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 17. hV Ferenczi János : A földmivelésügyi tanácsról lévén szó, kívánom, hogy abban a tanácstagok közül minden megyéből egy képviselő foglaljon helyet, akiklegjobbantudják, hogy mire van szükség. Ha budapestiekből állítjuk össze, megtörténhetik az, hogy az országos tanácsgyülésnek órákhosszat kell vitatkoznia olyan dolgokon, amiket már a bizottságban meg lehetne oldani. (Az elnöki széket Kovács Miksa foglalja el.) Elnök : Tisztelt elvtársak ! Kérem önöket, hogy üljenek le, Az ügyrendhez vagy akármilyen más tárgyhoz nem szólalhat hozzá serki másként, mintha Írásban beadja a nevét. Most pedig az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Bokányi Dezső foglalja el az elnöki széket. Elnök: Tisztelt elvtársaim! Megnyitom a tanácskozást. Az elnökség nevében bejelentem, hogy a földmivelésügyi bizottság tagjainak névjegyzékét kinyomatjuk és holnap önök titkos szavazással fognak dönteni. (Élénk helyeslés.) Félreértés kikerülése végett addig is bejelentem, hogy a bizottságnak ideiglenes összeállítása a következőképen történt: három tagot küldünk ki a földmivelő szövetség részéről és a három népbiztost, akik jelenleg a földmivelésügyet vezetik, ezeken kivül a többi tagok kizárólag vidékiekből választatnak. Itt vannak: Vajda Imre (Szentes), B. Molnár Imre (G-yoma), Urbán Lajos (Sárvár), Latinka Sándor (Kaposvár), K. Szabó István (Törökszentmiklós), Domonkos Rókus (Csongrád), Kiszel Antal (Békésgyula), Gróf Pál (Zalaegerszeg), Berényi Pál (Kecskemét), Farkas Márton (Mezőkövesd), Gyura János (Kaposvár), Gidró Péter (Csik), Kálmán Imre (Karczag), Jócsák Kálmán (Szentes). Egy hang: Tévedés van egy névnél, nem Gróf Pál, hanem Gróf János. Elnök : Csak jelezni kívánom, hogy a bizottságot igyekeztünk ugy Összeállítani, hogy a vidék mindenképen megkapja a maga abszolút többségét. Nem ezek lesznek a jelöltek, csak felsoroltam az előbbi neveket, hogy holnap reggel ezek felett fognak szavazni és addig is, amennyiben egyik vagy másik vidék a maga képviselőjét még be akarja juttatni, szíveskedjék itt Gyuriás, Nyisztor és Eeichl elvtársaknak a neveket bemondani. Azt hiszem, hogy a választási eljárást ilyen módon tudomásul veszik és holaap reggel igy fogják gyakorolni. Most pedig áttérünk a napirend tárgyalására. Kérem, méltóztassanak megengedni, hogy megtegyem azt a megjegyzést (Halljuk ! Halljuk !) hogy az ország nem annyira szellemes birálatot, mint szellemes gondolatokat vár tőlünk a proletárállam kiépítéséhez. A kritika igen sokszor negaA TANÁCSOK ORSZÁGOS GYŰLÉSÉNEK NAPLÓJA. I. I tiv, ha nem járul hozzá valamilyen pozitív indítvány, amely a megjavítást foglalja magában. (Ugy van! Ugy van!) Kérném az elvtársakat,., hogy a negatívumot egyesítsék a pozitívummal,. ugy, hogy azok a tanácsköztársaság kritikai, de épitő ,gondolatait is magukban foglalják. Áttérünk a tárgyalásra- Átadom a szót Topa János szatmárnémetií elvtársnak, aki a* gazdasági helyzetről fog szólni. Topa János: Tisztelt országos gyűlés! Középen kell kezdenem az előadott dolgokat, azonban Lengyel elvtárs előadásával röviden kívánok»; foglalkozni, mert pénzdolgokhoz vajmi keveset értek. Életemben sem volt ezer koronám, sohasem foglalkoztam pénzdolgokkal, csupán arra kívánok megjegyzést tenni, amikor előadta a pénzek átalakulását. Annak idején néhányan fa- lusi emberek, tettünk a pénzügyi bizottsághoz.javaslatot erre vonatkozólag. Ez a javaslat talán nem nagyon volt fényes a fővárosiakéhoz képest,, azonban már akkor megjegyeztük, hogy ha azokat a féloldalu pénzeket, amelyek kibocsátás alá fognak kerülni s amelyek alá oda van irva, hogy június hónapban megszűnik az értékük, nem lehet lebélyegezni, nem lehet valamiképen megjegyezni, akkor valamilyen módon, akármifélekép hozzák tudomására az ország dolgozó proletárjainak, hogy ez a pénzre rányomtatott határozat nem áll fenn, mert ez a pénz rendes forgalmi pénzünk lesz. Ezt már annak idején T , április 25—26-a táján meg kellett volna tenni, újságcikk vagy könyv alakjában, valamifélekép be kellett volna vinni a falu tudatába, hogy ez a pénz nem lesz értéktelen. Akkor nem következett volna be ez a mizéria, amely a féloldali pénz körül még a mai napig is fennáll. A különböző pénznemeket, aminő az öt* koronás és a tanácsköztársaság által kiadott többi uj pénznemeket szintén valamilyen kis füzet utján ismertetni kellett volna. Hiszen. Varga elvtársnak jelent meg egy igen szép kis füzete, hogy miért nem érdemes a bankjegyeket elrejteni. Ehhez hasonló ingyenes füzetek formájában kellett volna bevinni a faluba, hogy ne féljenek a papírpénztől, hogy mi jót tudunk állni jövőben is a pénzünkért. Mondom, a félr oldalú pénzeknél bekövetkezett ez a hiba. Én legalább a féloldalu pénz körüli mizéria okát ebben találom és ebben van a magyarázata, hogy a falu népe fél a féloldalu pénztől még a mai napig is, annak ellenére, hogy már megtörténtek a lépések a különböző dolgok felvilá-r gositására. Lengyel elvtársam azt mondta, hogy a falu népe dúsan el van látva élelmiszerrel és a piacra került dolgokat zsarolásba menő áron adja el az ipari proletariátusnak és hogy a falusiak a cserekereskedelemmel is valóságos zsarolást űz-: nek, az ipari munkásról lehúzzák jóformán a bőrt is, mert olyan árakat kérnek a megszorult, emberektől, hogy az már szédületes. Elvtársaim, azt mondom, hogy ha a falusi TET. 8
