Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-4

Tanácsok Országos Gyűlése Î919. évi június hó 17. 53 ség szaporodásával számuk megnövekednék — elhelyezést nyernek. Igen t. elvtársaim ! Tájékozásul még csak azt akarnám az elvtársaknak elmondani, hogy a mezőgazdasági proletárság helyzetének javulása körülbelül milyen arányokban fejezhető ki, mit nyújtott a tanácsköztársaság a mezőgazdasági proletárságnak azokhoz a viszonyokhoz képest, amelyek a háború előtt voltak. Az 1914. évi átlagbérek készpénzben 250 koronára rúgtak, a mai átlagbérek pedig felmennek 1000—1200 koronára. A búza-és rozsjárandóság a háború előtt tiz métermázsa volt, ma 18 métermázsa; az árpa akkor 4 volt, ma 5 métermázsa; tengeriföldet a mezőgazdasági munkás akkor 1200 négyszögölet kapott átlagban, ma 2200 négyszögölet; veteményföldet 200 négyszögölet, ma 3 00at, tehéntartás tekintetében messzemenő kedvezményeket, borjuváltság cimén 200 K-át, — ez a háború előtt nem volt — sót 36 kg-ot, a háború előtti 24-hez képest, (Egy hang : Csak papíron !) természetesen akkor, amikor van; sertéstartás egy koca szaporulata helyett kettőé. Pénzértékben a javulás körülbelül 3500 K-át tesz ki évenként. Ha ezeket a béreket figyelembe vesszük és ha figyelembe vesszük a megkötött aratási szerződéseket és különösen azt, hogy a gazdaságoknak vetőmagszükséglete is van, akkor meglehetősen szomorú perspektiva elé néz a jövő esztendei közellátás. E tekintetben talán engedjék meg az elvtársak, mivel ez mindennél fontosabb kérdés, mivel az ipari munkásság közellátása a tanácsköztársaság szempontjából elsőrangú kérdés, hogy figyelemmel kisérjük, hogyan alakulnak a viszonyok ezekben a nagy gazdaságokban, amelyekben a mezőgazdasági proletárság bérviszonyai és az arató-munkások bérei megjavultak és ahol általában egyéb szükségletek is vannak. Egyezer katasztrális hold területű birtokon, amelynek a magyarországi területi viszonyok között 80%-a szántóföld, a következő számítás állitható be. Ha 800 katasztrális holdból 35%-ot a búzára és rozsra veszünk, ez 280 hold, amely átlagban 6 métermázsa termeivényt számítva, ad 1680 métermázsa termést. Ebből vetőmagra kell 280 métermázsa, 25 katasztrális holdra számitva egy-egy alkalmazottat, tehát 1000 holdra 40 munkást, ezeknek évi búza és rozsjárandósága 20 métermázsájával számitva 800 métermázsa. Aratórész egynyolcadban számitva 210 métermázsa. Az arató és cséplőmunkások kosztja 2 kg. búzával számitva 6 héten át 121 métermázsa, kirostálás és ocsu l°/o, ez 16 métermázsa. Tehát levonandó az 1680 métermázsából 1427 métermázsa, maradna tehát 280 holdon felesleges termény a közellátás szükségleteire 253 métermázsa, ami átlagban számitva egy holdon 90 kg-ot tesz ki. Ennélfogva a mezőgazdasági munkabérek, különösen amennyiben ezek legfőképen nyersterményekben nyilvánulnak meg, katasztrófával fenyegetik közellátásunkat azért, mert annakelőtte a háború előtt és különösen a háború alatt ez a 90 kg. holdanként 201 kg. volt. Akkor tehát, amikor a közellátás, szükségletei tekintetében száz százalékos apadás mutatkozik, ezt feltétlenül aggodalommal kell néznünk az ipari munkásság jövő évi ellátását illetőleg. Magyarországon általában 150 kg. az átlagos búza- és rozsfogyasztás egy személyre, Németországban 80 kg. Ha most tekintetbe vesszük, hogy a békében 150 kg. volt égy személyre a gabonafogyasztás, és ha tekintetbe vesszük, hogy az összes rendelkezésünkre álló földterületről minden nyersterményt el tudunk vonni, tehát a kisgazdáktól is, a termelőszövetkezetektől is, szóval az összes felesleges termények rendelkezésünkre állanak, akkor 72 kg. évi fejadag jönne ki a számításból. A 150 kg. tehát leesik 72 kg-ra még abban az esetben is, hogy ha módunkban volna a kisgazdáktól minden terményfelesleget elvinni. Már pedig tudjuk, hogy a gyakorlatban ez igen nehezen valósitható meg. Hiszen addig, amig az állatárak nincsenek relációba hozva a gabonaárakkal, mindaddig, amig a gabonaárak messzemenőleg alacsonyab-, bak mint az állatárak, nem képzelhető el, elvtársaim, hogy a kisgazda termésfölöslegeit rendelkezésünkre bocsássa, mert sokkal messzebbmenőleg megtalálja számitását, ha megeteti állataival, odaadja a marhának, mert igy hus formájában hozva forgalomba, sokkal többet jövedelmez neki. (Felkiáltások: Elég baj!) Tehát, elvtársaim, nem számithatunk a kisgazda termésfeleslegére teljes egészében és igy ez a 72 kilogram leszáll körülbelül 50 kilogramra. Azért kellett ezt, elvtársak, nekem itt elmondanom, mert az utolsó időkben az a dezorganizációs munka, amely helyén volt a Károlyi-rezsim idejében, amikor igenis a földbirtokosokat lehetetlen helyzetbe akartuk hozni, mai napig is folyamatban van, talán jóhiszemű emberek részéről, olyformán, hogy a mezőgazdasági proletárság közt rendszeres agitáció folyik arra vonatkozólag, hogy minél magasabban szabja meg a maga termésjárandóságát. (Zaj. Felkiáltások: Népszerüséghajhászás !) Elvtársak! Nekünk nincs az ellen kifogásunk, hogy a mezőgazdasági proletárság teljes egészében megkapja munkateljesítménye egyenértékét. De igenis kifogásunk van az ellen, hogy ez az egyenérték tisztán és kizárólag nyersterményekben nyilvánuljon meg. (Helyeslés!) Mi igenis azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági munkásság helyzetében lényeges változásokat hozzunk létre, de ennek nem szabad a közellátás és az ipari proletárság rovására történnie, (ügy van!) Nem szabad megengedni azt, eltársaim, hogy kint a majorokban a malacok etetésére tejtermékekét \ használjanak fel ugyanakkor, amikor Budapesten a proletárgyermekek százai nem kapnak heteken