Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-3

40 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 10. Itt tehát az lesz, hogy valóban összevonva egy szakmának a kezelését, ott — mint mondottam — ahol talán 2000, vagy 5000 tisztviselő volt, nem lesz csak 200, vagy 500, mert hiszen a többi ma sem dolgozik. Vagy egyáltalán nem dolgozik, csak bemegy a hivatalába és várja, hogy talán megint -visszajön egy olyan idő, ahol az improduktiv, nem termékeny munkát is megbecsülik, amit mi nem vagyunk hajlandók megbecsülni, (Ugy van ! Ugy van !) vagy pedig csinál valamit, ami teljesenhaszontalan. De baj következik ebből, az, hogy ő, azt hívén, hogy neki már megvan a helye ebben a munkástársadalomban, onnan mozdulni nem akar, Vannak helyek, ahova nem lehet munkást kapni. Nem beszélek arról, hogy a gyárakban és másutt is vannak olyanok, akik munka nélkül vannak ott a gyárban ; nem beszélek arról, hogy csak nagyon kevés helyen jutott a munkásság arra az öntudatra, amelyet egyik bányavállalatunknál állapítottam meg, egy kőbányánál, ahol a munkásság, miután dolgozni nem tud, a bányaterületeket megműveli, kertészetet folytat és nem kér tőlem semmi munkabért, — nem ugy, mint a többi vállalatok — mert hetenként 30.000 koronát vesz be a kertészeti termékekből és ebből fedezi a munkabéreket. Nem beszélek arról, hogy még a mai anyaghiány, szénhiány mellett is — nem mondom, hogy mindenütt — de sok helyen a munkásság találhatna olyan munkát, amellyel nemcsak hogy az átmenetben kisegíti magát, de amelylyel nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a proletariátus érdekeit szolgálja : de arról beszélek, hogy ott, ahol a munkásság igy saját magától nem találja meg azt, hogy mit csináljon, ahol mi akarunk nekik munkát adni, nem megy el, mert ragaszkodik a régi helyéhez, azt hiszi, hogy ott jó helyen van, pedig ott semmi dolga sincsen. (Ugy van ! Ugy van !) Több példával fogom ezt igazolni. A budapesti elosztásban nagy szerepük van az u. n. liszthivataloknak. Azért mondom, hogy úgynevezett, mert ott már minden történik, lisztelosztás is, de a sorozás is, a neve azonban megmaradt. Ezekben a hivatalokban tanitók dolgoznak. A tanitók azért vállalták ezt a munkát, mert a régi rendszernek minden kellett, csak tanító nem, mindent hajlandó volt inkább megfizetni, mint a tanítást. Nem kellettek neki öntudatos emberek, mert attól lehetett félni, hogy ezek nem lesznek hajlandók arra, hogy mások igazgassák őket. Mi azonban meg kell hogy becsüljük és meg is becsüljük a tanitó munkáját, a leghasznosabbnak tartjuk és tudjuk, hogy a termelésnek egyik fontos, vagy talán legfontosabb tényezője. (Ugy van !) A tanítókat meg kell hogy fizessük, meg is fizetjük. De ezzel kapcsolatban nemcsak elvárjuk a tanítótól azt, hogy valóban ennek a munkának éljen lelkesedéssel, egész munkaerejével, de a tanitó nem is hajlandó mást tenni. Hiszen a tanitó szakmájának akar élni, igy tehát kikapcsolódik ebből a munkakörből. Ezeknek a liszthivataloknak munkájuk gyarapodásával uj tisztviselőket kellene alkalmazniok. Ez egy rendes tisztviselői munkát és közigazgatási szervezetet igényel. Épen a liszthivatal vezetőjeé panaszolta nekem, hogy képtelen 160 tisztviselőt kapni ugyanakkor, amikor a biztosítók, bankok ésiparvállalatok adminisztrációjának munkahelyein, de munka nélkül tízezer és tízezer ember van. (Felkiáltások : Lopják a napot ! Tessék bevonultatni» éket! Zaj. Elnök csenget.) Egy másik példát is mondok és ezt azért említem fel, mert rá akarok mutatni arra a fontos gazdasági szervre, amely a proletárállamban kell hogy teljesen kiépüljön s amelyet, azt hiszem, hogy önök teljesen megértéssel kell hogy méltányoljanak, és ez a gazdasági ellenőrző szerv. Elvtársaim ! A kapitalista rendszerben az. üzem vagy vállalat tulajdonosa, mint már mondtam, igyekezett megakadályozni azt, hogy az üzemben más is lophasson, mint ő ! (Derüítség.) ö tehát igyekezett megfelelő ellenőrzést gyakorolni. Hiányzott azonban a kapitalista rendszerben, azoknak a gazdasági szerveknek helyes ellenőrzése, amely gazdasági szervek nemcsak egyesek érdekeit szolgáltak, hiányzott pl. a központok megfelelő ellenőrzése, amiről már Varga elvtársam is beszélt. (Ugy van !) De hiányzott a bankok megfelelő ellenőrzése is és ennek folytán lehetséges volt ott mindennemű visszaélés az összesség rovására. A mi rendszerünkben a helyzet más. Itt az ellenőrzésre még sokkal nagyobb szükség vam(Ugy van!), mert mi azt akarjuk, hogy nálunk; senki se lophasson. Azt, hogy a kapitalista ne lophasson, egészen radikálisan megoldottuk : megszüntettük a kapitalistát. De azt, hogy az üzemekben az egyes helyeken ne lophassanak, — mint Varga elvtársam nagyon jól megállapította ésönök még jobban tudják — nem sikerült megszüntetni. (Egy hang: Meg fogjuk szüntetni!) Ezért kellett felállítani és ki kell építenünk egy nagy központi ellenőrző szervet azért, mert álláspontunk az, hogy mindent lehetőleg az önkormányzatban kell megvalósítani, mindent a vidéken, az ottlevőknek kell megvalósítani. Az a kerületi gazdasági szervezet, amit Varga elvtársam már szintén előterjesztett, azt akarja, hogy minden megye az ottlevő öntudatos, tisztességes éshozzáértő emberekből teljesen kiépítse a maga gazdasági rendjét. Nem akarunk odaküldeni a központból embereket, csak a legszükségesebb mértékben. (Helyeslés.) Nem akarunk embereket odaküldeni, mert minden megyében van annyi tisztességes, hozzáértő, becsületes proletár, amennyi ott kell (Igaz ! Ugy van !) és ezeknek épen annyi eszük van ott, mint itten. (Igaz! Ugy van!) Ez tehát rendben van. Azonban magának az ellenőrzésnek, amely egyrészt a legnagyobb szakszerűséget igényli, másrészt csak akkor lehet hatásos, ha teljesen függetlenítjük az ottaniaktól, ennek az ellenőrzésnek idegenek által kell történnie. (Igaz r Ugy van !) Méltóztatnak tudni, hogy hiába a