Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-10
Tanácsok Országos Gyűlése 19Í9. évi június hó 23. 259 A vend nép annyira együttérez a magyar néppel és annyira együtt akar vele tartani, hogy csak mesterséges és klerikális oldalról indult agitációnak eredménye volt az, liogy ilyen irányzat a vend nép körében lábrakelt. Természetesen ez nem változtat azon a tényen, hogy amennyiben valamikor a vend népnek valami egyöntetű megnyilatkozása lesz és bizonyos kivánságokgt fog a tanácskongresszus elé terjeszteni, hogy azokat a tanácskongresszus ne honorálja. Jelenleg azonban — és ezt. igen tisztelt tanácskongresszus, annak az alapján is mondhatom, hogy magam is körülbelül másfél évig éltem a vendek között — a vend nép teljesen együttérez a magyar néppel és teljesen az az álláspontja, hogy inkább össze akar olvadni a magyar néppel nyelvben, kultúrában és minden tekintetben és nem óhajt különálló kultúrát. Méltóztassék ezt tudomásul venni Rónai elvtárs kijelentéseivel együtt. Rónai Zoltán népbiztos : Tisztelt elvtársak ! Erre a felszólalásra rövid megjegyzést kell tennem. Geiringer elvtárs azt mondja, hogy ha a vend nép majd kívánságokat fog terjeszteni a tanácsok országos gyűlése elé, az országos gyűlés ezeket honorálja. Itt egyetlenegy nemzetnek sem kell a tanácsok országos gyűlése elé kívánságokat terjeszteni. Mindegyik saját maga határozza meg, hogy a nemzeti műveltségét mily módon akarja fejleszteni. Itt mi nem gyámkodunk más nyelvű nemzetek felett. (Helyeslés.) Mi elismerjük a dolgozók teljes önrendelkezési jogát. Ha a vendek magyarul akarnak tanítani iskoláikban, magyarul fognak, ha vendül akarnak, vendül fognak. Mi e kérdésbe egyáltalában nem avatkozunk. (Élénk helyeslés és taps.) A nemzeti műveltség minden egyes nemzetnek saját joga. Ép ugy ki kell jelentenem azt is, hogy az, amit Geiringer elvtárs a vendekre vonatkozólag mondott, hogy együtt éreznek a magyar néppel, egészen kétségtelenül nem áll külön a vendekre nézve, hanem a Magyarországon lakó minden nemzetbeli proletariátus együtt érez a magyarproletariátussal. (Igaz ! Ugy van /) Elnök : Miután senki sem terjesztett elő módosító indítványt, a szakaszt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 85. §. Brunner József jegyző (olvassa a 85. §-t). Elnök : Kajári Samu ! Kajári Samu : Tisztelt elvtársak ! A 85. §. a tanácsrendszer következményeként, mintegy konkluzióképen állapítja meg a nemzeteknek azt a jogát, hogy ők vezessék a helyi igazgatást azon a területen, amelyen laknak, míg az utána következő 86. §. határozottan kimondja azt, hogy »ahol valamely nemzet dolgozói több járásra kiterjedő összefüggő területen többségben vannak, önálló kerületeket kell alakítani«. A 85. §-ban ennélfogva feleslegesnek tartom ezt a kitételt, hogy »a tanácsrendszer következményeként«. (Ugy van !) Hanem igenis határozottan mondjuk ki, hogy a helyi igazgatást mindenütt annak a nemzetnek dolgozói vezetik, amely nemzethez tartozó dolgozók az illető helyi körben többségben vannak. »A tanácsrendszer következményeként«, ezt a két szót kérem kihagyni. Rónai Zoltán népbiztos : Nem járulhatok hozzá Kajári elvtárs ezen módosításához. Igenis súlyt helyezünk arra, hogy lássák be a nem magyar nyelvet beszélő nemzetek is, szóval az ország területén élő összes nemzetek, hogy mindazok a jogok, amelyeket itt külön kifejezünk, mindezek már a tanácsrendszer következményeként illetik az egyes nemzeteket. Voltaképen külön ezeket nem is kellene kifejezni, aminthogy az orosz alkotmány nem is fejezi ki külön. Mi azért fejezzük ki ezeket a tanácsrendszer szelleméből folyó elveket külön is, miután minálunk a szó régi értelmében vett magyar nemzet elnyomó politikája következtében bizonyos bitalmazlanság fejlődött ki, bizonyos gyanakvás a nem magyar nyervü nemzetekben. Ezért mi ezeket az elveket külön is kifejezzük, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezek az élvek egyenesen a tanácsrendszer következményei. Kérem az eredeti szöveget elfogadni. Kajári Samu : Módosításomat visszavonom. Elnök : Miután Kajári elvtárs módosítását visszavonta, a szakaszt eredeti alakjában elfogadottnak jelentem ki. Brunner József jegyző (olvassa a 86. §4). Elnök : Gutmann Henrik ! Gutmann Henrik : Tisztelt kongresszus ! A 86. pont harmadik bekezdésének első mondata után ajánlanám a következő beszúrást : »A lásebbségek védelmére nemzeti kataszter állíttatik fel s a választásoknál kisebbségi listákkal is lehet szavazni. Kisebbségi listát felállíthat minden, csoport, amely nfmz< i tn 0 k kívánja magát tekinteni s a lakosságnak legalább 5%-át teszi.« Kérem Rónai elvtársat, hogy reflektáljon erre a módosításra. Rónai Zoltán népbiztos : Én feleslegesnek tartom ezt. Ott, ahol felmerül ennek a szüksége, ott a mi választójogunk alapján is történhetik kisebbségi listával a szavazás, miután alapelve választásunknak a listák szerinti szavazás. Gutmann Henrik : Lehet majorízální. Rónai Zoltán népbiztos : Lehet majorízální, ez kétségtelen. Ahol a kisebbségi listával való szavazásnak szükségessége felmerül, ott ezt majd a központi intézőbizottság elrendelheti. Nézetem szerint ennek a kérdésnek a szüksége nem fog felmerülni, miután hangsúlyozom, itt mindig dolgozókról van csak szó és azok a nemzeti viták, amelyek az elmúlt időkben felmerültek, elsősorban nem a dolgozók között merültek fel, hanem harcok voltak a hivatalokért. En ezt feleslegesnek tartom. Gutmann Henrik : Tudomásul venném Rónai elvtárs kijelentését, abban az esetben, ha kimondaná, hogy a központi intézőbizottság hatásköre erre a kérdésre kiterjed, és ha hajlandó kijelenteni, hogy igenis ki fog terjedni s ezt kötelezően bejelenti itt a kongresszus előtt. Ebben az esetben el33*
