Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-10

260 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 23. fogadom Rónai elvtárs válaszát, az ellenkező esetben azonban nem fogadhatom el. Épen a russzin népbiztos elvtárs szólt közbe, bogy el lebet intézni kompromisszum utján is. Semmi esetre sem tartom helyesnek, hogy ügyeket esetről-esetre bizonyos kompromisszum utján intézzünk. Ez a legbetegesebb elintézési mód. Rónáig Zoltán népbiztos : A központi intézőbizottság — most nézem az alkotmány 70. §-át — ezt a dolgot nem intézheti el. Az előbbi kijelentésemet tehát módosítanom kell, miután azokat a jelölteket kell megválasztottaknak tekinteni, akik a legtöbb szavalatot kapták. Azonban mégsem fogadhatom el Gutmann elvtársnak a javaslatát, miután ez az egész szavazási rendszert áttörné. Nekünk akkor át kellene térni az egész vonalon a proporcionális válszatásra, amely most egy átmeneti alkotmánynál rendkívül nagy nehézséget idézne elő. Meg vagyok győződve arról, hogy a proletariátus nemzeti kisebbségei abszolúte nem fognak részesülni nemzeti tekintetben olyan bánásmódban, hogy ezért át kelljen törni az egész szavazási rendszert s be kelljen hozni a proporcionális választást, ami azután olyan bonyodalmakkal járna, amelyeket ma, amikor igen gyors választásokra és igen egyszerű eljárásokra van szükség, a mi forradalmi alkotmányunk nehezen viselné el. Elnök : Akik az eredeti szövegben fogadják el a 86. §-t, szíveskedjenek igazolójegyeiket felemelni. (Megtörténik.) Megállapíthatom, hogy túlnyomó többség elfogadja, tehát határozatként mondom ki, Brunner József jegyző (olvassa a 87. §-t, mély észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 88. §-t). Rónai Zoltán népbiztos : Ennél a szakasznál azt a módosítást ajánlom, hogy a »magyar« szó helyett tétessék »magyarországi«, ami csak tévedésből maradt H. Elnök : A szakaszt ezzel a módosítással jelentem ki elfogadottnak. Brunner József jegyző (olvassa a 89. §-t). Elnök : Schwartz Ferenc ! Schwartz Ferenc : T. elvtársak ! Nem ennél a szakasznál jelentkeztem szólásra, hanem a 89.§. után szükségesnek tartom egyes átmeneti rendelkezések bevételét. Tudniillik a tanácsalkotmánynak 4. §-a kimondja, hogy köztulajdonba veszik a kisüzem kereteit meghaladó minden mezőgazdasági, ipari, bánya- és egyéb közlekedési üzemeket. A 26. §. kimondja, hogy a kormányzótanács feladata a Tanácsköztársaság ügyeit a szövetséges tanácsok országos gyűlése, valamint a szövetséges központi intézőbizottság utasításainak megfelelően vezetni. Ennek folytán kommunizálás alá csakis azok a termelési eszközök esnek, amelyek a 4. §-ban fel vannak sorolva. Ebben a szakaszban nincs említés téve a lakóházakról, nincs említés téve a kisüzemeket meghaladó kereskedelmi üzemekről, dacára annak, hogy ma az a jogállapot, hogy a fennálló kormányzótanácsi rendelet értelmében Budapesten és egynéhány nagyobb városban a lakóházak kommunizálva vannak, továbbá... Elnök: Figyelmeztetem Schwartz elvtársat, hogy ő nem volt jelen a tárgyalásokon, s csak ebből a körülményből magyarázom mostani felszólalását. A tárgyalások folyamán már a kommunizálandó termelőeszközök sorába vettük az elméleti megállapítás szerint mindazokat, amelyeket itt felsorolt, köztük azokat a házakat, amelyek kizsákmányolásra alkalmasak, úgyszintén az ilyen kereskedelmi vállalatokat is. Schwartz Ferencz: En azért szólaltam fel, elvtársaim, mert ez különböző magyarázatokra szolgáltatott alkalmat. Elnök : Azok részére, akik nem voltak itt. A 89. §-nál nem jelentkezett szóhoz senki. Elfogadottnak jelentem ki. Ezzel, elvtársaim, a proletár Magyarország alkotmánya most már megvan. Az a nagy fogyaték, amely mellett idáig közéletünket vinnünk kellett, hogy tisztán alapelvekre voltunk utalva, megszűnt. Le van fektetve Írásban mindenki részére, aki bármely helyén álljon a proletárállamnak, hogy mely kötelességeket és jogokat kell, hogy gyakoroljon. Arra kell, hogy kérjem az elvtársakat, hogy az alkotmányt a tárgyalások gyorsírói feljegyzésével együttt újra és újra gondosan és szorgosan olvassák és tanulmányozzák, hogy azután módjuk legyen itt Budapesten a kerületekben s kint a vidéken a proletár elvtársaknak megmagyarázni az uj alkotmány szellemét. Mert hogyha ezt nem tesszük, akkor hiábavaló volt, hogy az alkotmányt itt leszögeztük, akkor megint elő fognak állani azok a félreértések, amely félreértések közt idáig éltünk. Ezzel a figyelmeztetéssel az alkotmányra vonatkozó vitát lezárom. Az alkotmány elfogadása kötelességünkké teszi azt, hogy megválasszuk a végrehajtóbizottságot. A jelölőbizottság megejtette a jelöléseket. Azonban még nem jött ki a nyomdából az a lista, amely a jelölteket magában foglalja, addig is azonban, amig ez megtörténik, ajánlom, küldjünk ki szavazatszedőbizottságot, hogy ha megérkezik majd a lista, a választást azonnal megejthessük. Ajánlom Kovács Miksa elvtárs elnöklete mellett Obál Béla, Rabinovits József, Miklós Móric és Domschitz Ferenc elvtársakat, akiknek feladata lesz a végrehajtóbizottság megválasztásánál a szavazatokat összegyűjteni. (Helyeslés. Felkiáltások : Vidékieket kérünk kiküldeni !) Ha öt bizottsági tagból négy vidéki, akkor nagyon csodálkozom az ilyen közbeszóiásokon. (Zaj.) Csendet kérek, maradjanak, kérem, a helyükön. A szavazatszedő bizottságot megválasztottnak jelentem ki. Üdvözlő sürgöny érkezett, elvtársak. Legyenek szívesek azt meghallgatni. Horváth Ödön jegyző : Elvtársak ! A következő sürgöny érkezett Kiskunfélegyházáról (olvassa) : »Forradalmi elszántságtól áthatva, örömtelt szívvel üdvözli a kiskunfélegyházai pártgyüiés a magyar szovjetet, amely hivatva van a magyar tanácsköztársaság alapköveit végleg megszilárdítani. Meghatva kisérjük figyelemmel munkálko-