Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-10
258 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 23. hogy »tanáesi«, hiányzik, amennyiben a szöveg igy BZÓI (olvassa) : »A falusi és járási választások intézésére.« Javaslom, hogy ez a mondat a következőképen hangozzék (olvassa) : »A falusi és járási tanácsi választások intézésére«, hogy igy itt is kifejezésre jusson a választás tendenciája. (Helyeslés.) Rónai Zoltán népbiztos, előadó : Hozzájárulok. Elnök : Szólásra más nem jelentkezett. Az előadó a módosításhoz hozzájárul. A szakaszt Kajári elvtárs helyesbítésével elfogadottnak jelentem ki. Brunner József jegyző (olvassa a 70—76. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 77. §-t). Elnök : A 77, §-hoz Kajári elvtárs jelentkezett szólásra. Kajári Samu : Tisztelt kongresszus ! A 77. §-hoz stiláris módositást ajánlok. E szakasz »ha« szócskával kezdődik ; e helyett azt kívánnám, hogy a következőképen szóljon : »Uj szavazást kell elrendelni akkor, ha«... ennyien és ennyien kérik, stb. (Helyeslés.) Rónai Zoltán népbiztos : Hozzájárulok. Elnök : Kajári elvtárs módosításával a 77. §-t elfogadottnak jelentem ki. Brunner József jegyző (olvassa a 78—83. §~okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Obál Béla elvtárs. Obál Béla : T. szövetséges tanácskongreszszus ! Garbai elvtárs, a kormányzótanács elnöke, jól mondta, hogy a tanácskongresszus ezeréves alkotmányt fektetett a sirba. Mi nem tartunk azokkal a kishitüekkel, akik felvetik a kérdést : vájjon ez a kongresszusalkotmány is olyan hosszuéletü lesz-e, mint volt a régi ? Mi abban a meggyőződésben vagyunk, hogy azok a magasztos elveknél fogva, amelyek ebben az alkotmányban le vannak fektetve, ez az alkotmány — ha egyes részletei hiányosak is — egészbenvéve olyan tökéletes, hogy sokkal hosszabb időre meg fogja szabni a jövő Magyarország fejlődését, mint valamikor a vérszerződés. Mi el akarjuk továbbá oszlatni azoknak az aggodalmát is, akik azt gondolják, hogy azok a j ogok, amelyeket itt a szövetséges tanácskongreszszus a magyarországi nemzeteknek ad, arra vezethetnek, hogy a magyarság nem fogja magát fentartani tudni a környező nemzetekkel szemben. Ez az aggodalom is hiábavaló, sőt meggyőződésünk az, hogy a magyarság épen most jut hivatása tetőpontjára, most teljesiti azt a hivatását, hogy a körülvevő és körülötte fekvő nemzetek tanítómesterévé lesz. Azok az eszmék, amelyeket a magyarság ma produkál, felülmúlják mindazt, amit a magyar nemzeti géniusz eddig teremtett, és mi, akik itt a magyarországi nemzeteket képviseljük, habár jogunk volna itt a saját nemzeti nyelvünket is használni, nem élünk ezzel a jogunkkal, nem akarunk hivalkodni a nyelvünkkel, mert örülünk, hogy magyarul beszélhetünk és ebben látjuk hivatásunkat, hogy azokat az eszméket, melyeket a magyarok ma produkálnak, a körülfekvő nemzetek nek saját anyanyelvükön tolmácsoljuk. Mi tehát örömmel üdvözöljük azt a jogot, amelyet a magyar tanácskongresszus a magyarországi nemzeteknek ad és kérem az előadó Rónai elvtársat, legyen szives mégis kifejezésre juttatni azt, hogy ez az összes magyarországi nemzetekre, tehát a Vas- és Zalamegyében lakó vendekre is vonatkozik, (Felkiáltások : Természetes !) és ha igen, amiben nem kételkedem, legyen szives megnyugtatni afelől, hogy a vendek képviselői a 19. §-ban megállapított számarányhoz képest 150-es intézőbizottságban is helyet foglalhatnak. (Helyeslés.) Rónai Zoltán népbiztos : T. elvtársak ! Egészen kétségtelen és a kételynek az árnyéka sem férhet ahhoz a szöveghez, amely kimondja, hogy a szövetséges Tanácsköztársaságban élő minden nemzet szabadon használhatja nyelvét, ápolhatja és fejlesztheti nemzeti műveltségét. A német és russzin csak azért van külön kiemelve, azért kapnak külön népbiztosságot, mert ezek a nemzetiségek azon a területen, melyet most a szövetséges Tanácsköztársaság a kezében tart, a legnagyobb számban vannak. Egészen természetes azonban, hogy a magyarországi szocialista szövetséges Tanácsköztársaság egyetlen nemzetet sem vesz ki azon jogokból, amelyeket a nemzeteknek juttat, összeütközésbe kerülne a szövetséges Tanácsköztársaság egész nemzeti politikájával, amely szabad nemzetek szabad szövetségét, helyesebben szabad nemzetek szabad dolgozóinak szövetségét fogadja el, alapelvéül. Tehát egészen természetes, hogy ez a románokra épugy vonatkozik, mint a russzinokra, a szerbekre épugy, mint a horvátokra és a németekre épugy vonatkozik, mint a vendekre, és bármely egyéb nemzetre is, amely Magyarország területén van. (Éljenzés.) Az összes jogok természetesen, amelyek itt, mint a nemzetek jogai fel vannak említve, vonatkoznak minden egyes nemzetre, igy tehát a központi intéző bizottsági tagság és egyéb, Obál elvtárs által fel nem emiitett jogok is. (Helyeslés.) Elnök : Geiringer Zsigmond ! Geiringer Zsigmond : Igen tisztelt tanácskongresszus Î Azután a kijelentés után, amit Rónai elvtárs tett, egyáltalán nem is lehet kétség aziránt, hogy a nemzetiségek jogait mindenki közülünk teljes mértékben elismerni óhajtja és el is ismeri. A vend népre vonatkozólag azonban szükségesnek tartom azt a felvilágosítást megadni itt az igen tisztelt tanácskongresszus előtt, hogy amikor a Vas- és Zalamegyében lakó vendek körében annak idején, az első népkormány alatt, megindult egy bizonyos agitáció, hogy a vend népnek bizonyos Önálló joga és önálló elismertetése legyen, maga a vend nép volt az, amely tiltakozott pl. az ellen, hogy az iskolákból a magyar nyelv kiküszöböltessék és azt kívánta, hogy az iskolákban továbbra is magyar nyelven tanítsanak.