Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-10

258 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 23. hogy »tanáesi«, hiányzik, amennyiben a szöveg igy BZÓI (olvassa) : »A falusi és járási választások inté­zésére.« Javaslom, hogy ez a mondat a következő­képen hangozzék (olvassa) : »A falusi és járási tanácsi választások intézésére«, hogy igy itt is kifejezésre jusson a választás tendenciája. (He­lyeslés.) Rónai Zoltán népbiztos, előadó : Hozzájárulok. Elnök : Szólásra más nem jelentkezett. Az előadó a módosításhoz hozzájárul. A szakaszt Kajári elvtárs helyesbítésével elfogadottnak jelen­tem ki. Brunner József jegyző (olvassa a 70—76. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Ol­vassa a 77. §-t). Elnök : A 77, §-hoz Kajári elvtárs jelent­kezett szólásra. Kajári Samu : Tisztelt kongresszus ! A 77. §-hoz stiláris módositást ajánlok. E szakasz »ha« szócskával kezdődik ; e helyett azt kívánnám, hogy a következőképen szóljon : »Uj szavazást kell elrendelni akkor, ha«... ennyien és ennyien kérik, stb. (Helyeslés.) Rónai Zoltán népbiztos : Hozzájárulok. Elnök : Kajári elvtárs módosításával a 77. §-t elfogadottnak jelentem ki. Brunner József jegyző (olvassa a 78—83. §~okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Obál Béla elvtárs. Obál Béla : T. szövetséges tanácskongresz­szus ! Garbai elvtárs, a kormányzótanács elnöke, jól mondta, hogy a tanácskongresszus ezeréves alkotmányt fektetett a sirba. Mi nem tartunk azokkal a kishitüekkel, akik felvetik a kérdést : váj­jon ez a kongresszusalkotmány is olyan hosszu­életü lesz-e, mint volt a régi ? Mi abban a meg­győződésben vagyunk, hogy azok a magasztos elveknél fogva, amelyek ebben az alkotmányban le vannak fektetve, ez az alkotmány — ha egyes részletei hiányosak is — egészbenvéve olyan tökéletes, hogy sokkal hosszabb időre meg fogja szabni a jövő Magyarország fejlődését, mint vala­mikor a vérszerződés. Mi el akarjuk továbbá oszlatni azoknak az aggodalmát is, akik azt gondolják, hogy azok a j ogok, amelyeket itt a szövetséges tanácskongresz­szus a magyarországi nemzeteknek ad, arra vezet­hetnek, hogy a magyarság nem fogja magát fen­tartani tudni a környező nemzetekkel szemben. Ez az aggodalom is hiábavaló, sőt meggyőződésünk az, hogy a magyarság épen most jut hivatása tető­pontjára, most teljesiti azt a hivatását, hogy a körülvevő és körülötte fekvő nemzetek tanító­mesterévé lesz. Azok az eszmék, amelyeket a ma­gyarság ma produkál, felülmúlják mindazt, amit a magyar nemzeti géniusz eddig teremtett, és mi, akik itt a magyarországi nemzeteket képviseljük, habár jogunk volna itt a saját nemzeti nyelvünket is használni, nem élünk ezzel a jogunkkal, nem akarunk hivalkodni a nyelvünkkel, mert örülünk, hogy magyarul beszélhetünk és ebben látjuk hiva­tásunkat, hogy azokat az eszméket, melyeket a magyarok ma produkálnak, a körülfekvő nemzetek nek saját anyanyelvükön tolmácsoljuk. Mi tehát örömmel üdvözöljük azt a jogot, amelyet a magyar tanácskongresszus a magyar­országi nemzeteknek ad és kérem az előadó Rónai elvtársat, legyen szives mégis kifejezésre juttatni azt, hogy ez az összes magyarországi nemzetekre, tehát a Vas- és Zalamegyében lakó vendekre is vonatkozik, (Felkiáltások : Természetes !) és ha igen, amiben nem kételkedem, legyen szives meg­nyugtatni afelől, hogy a vendek képviselői a 19. §-ban megállapított számarányhoz képest 150-es intézőbizottságban is helyet foglalhatnak. (He­lyeslés.) Rónai Zoltán népbiztos : T. elvtársak ! Egészen kétségtelen és a kételynek az árnyéka sem férhet ahhoz a szöveghez, amely kimondja, hogy a szövet­séges Tanácsköztársaságban élő minden nemzet szabadon használhatja nyelvét, ápolhatja és fej­lesztheti nemzeti műveltségét. A német és russzin csak azért van külön kiemelve, azért kapnak külön népbiztosságot, mert ezek a nemzetiségek azon a területen, melyet most a szövetséges Tanácsköztár­saság a kezében tart, a legnagyobb számban van­nak. Egészen természetes azonban, hogy a ma­gyarországi szocialista szövetséges Tanácsköztár­saság egyetlen nemzetet sem vesz ki azon jogokból, amelyeket a nemzeteknek juttat, összeütközésbe kerülne a szövetséges Tanácsköztársaság egész nemzeti politikájával, amely szabad nemzetek szabad szövetségét, helyesebben szabad nemzetek szabad dolgozóinak szövetségét fogadja el, alap­elvéül. Tehát egészen természetes, hogy ez a romá­nokra épugy vonatkozik, mint a russzinokra, a szerbekre épugy, mint a horvátokra és a németekre épugy vonatkozik, mint a vendekre, és bármely egyéb nemzetre is, amely Magyarország területén van. (Éljenzés.) Az összes jogok természetesen, amelyek itt, mint a nemzetek jogai fel vannak em­lítve, vonatkoznak minden egyes nemzetre, igy tehát a központi intéző bizottsági tagság és egyéb, Obál elvtárs által fel nem emiitett jogok is. (He­lyeslés.) Elnök : Geiringer Zsigmond ! Geiringer Zsigmond : Igen tisztelt tanács­kongresszus Î Azután a kijelentés után, amit Rónai elvtárs tett, egyáltalán nem is lehet kétség aziránt, hogy a nemzetiségek jogait mindenki közülünk teljes mértékben elismerni óhajtja és el is ismeri. A vend népre vonatkozólag azonban szükségesnek tartom azt a felvilágosítást megadni itt az igen tisztelt tanácskongresszus előtt, hogy amikor a Vas- és Zalamegyében lakó vendek körében an­nak idején, az első népkormány alatt, megindult egy bizonyos agitáció, hogy a vend népnek bizonyos Önálló joga és önálló elismertetése legyen, maga a vend nép volt az, amely tiltakozott pl. az ellen, hogy az iskolákból a magyar nyelv kiküszöböltes­sék és azt kívánta, hogy az iskolákban továbbra is magyar nyelven tanítsanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom