Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-9

Tanácsok Országos Gyűlése Í9Í9. évi június hó 22. 239 a tárgyalásokat. (Felkiáltások : Mjen az elnök !) Kirán-e valaki az 5. §-hoz szólni? Kajári elvtárs ! Kajári Samu: T. országos gyűlés! (Halljuk l Halljuk !) Az 5. §-hoz, hogy a szocialistakommunista irányzat is kifejezésre jusson, kérem végül odatenni, hogy a tőke uralmát azzal szünteti meg a tanácsköztársaság, hogy köztulajdonba mennek át a pénzintézetek, biztosító intézetek és a magánvagyon. (Ellenmondások. Zaj.) Rónai Zoltán népbiztos: A magánvagy ónra vonatkozik már az előző szakasz is, mikor a termelőeszközök köztulajdonba való vételéről szól. Kérem az elvtársakat, hogy az eredeti szöveget fogadják el. (Zaj.) Elnök: Geiringer elvtárs! Geiringer Zsigmond: T kongresszus! Az egész alkotmánytervezetben, amelyet Rónai elvtárs, illetve a bizottság ide terjesztett a kongresszus elé, legszerencsésebb fogalmazásunak tartom az eredeti javaslat 4 §-át, amely az mondja... Elnök: Miután a 4. §-t már letárgyaltuk, és elfogadtuk, ehhez nem lehet hozzászólni. (Ellenmondások. Folytonos zaj.) Ágoston Péter : Nem arról beszél ! Nyisztor György népbiztos: Csak hivatkozik rá! (Nagy Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Geiringer Zsigmond : Az 5. §-ról akarok beszélni. (Felkiáltások: Halljuk Geiringert!) Elnök: Tessék folytatniGeiringer Zsigmond : Javaslom, hogy az 5. § kiegészíttessék az eredeti javaslat 4. §-ával. Az eredeti javaslat 4. §-a a következő : A »magyarországi tanácsköztársaságban minden nagy és középbirtok a dolgozó népé. Ezeket a birtokokat élő és holt felszereléssel együtt a tanácsköztársaság minden megváltás nélkül veszi köztulajdonba.« (Tetszés. Éllenmondások.) Igen t. elvtársaim ! Minekünk arra kell törekedni, hogy olyan politikát csináljunk, amely lyel megnyugtatjuk és megnyerjük az embereket. Propagandisztikus szempontból óriási jelentősége van annak, hogy eloszlattassék a kétség az iránt, hogy nem akarjuk azt a pár holdat, ami a kisembereknek falun birtokában van, tőlük elvenni. Ez a paragrafus, hogy ha ezt a módosítást bevesszük, szerintem óriási megnyugvást fog kelteni a falun. (Felkiáltások: Benne van!) Az eredetiben benne van, a módosított és előterjesztett javaslatban azonban nincsen olyan pregnánsan kifejezve, mint az eredeti javaslatban. Én azt kérem az igen t. előadó elvtárstól és a tanácskongresszustól, hogy vegyük be ezt a módosítást az 5. §-ba. Rónai Zoltán népbiztos: Világosan benne foglaltatik. (Éllenmondások. Zaj.) Geiringer Zsigmond: Nincsen olyan világosan benne. Benne van a 4. §-ban, hogy csak a kisüzemet meghaladó mezőgazdasági birtokok szocializáltatnak, nincsen ellenben benne az, hogy csak a nagy- és csak a középbirtokok képeznek köztulajdont. (Zaj.) A fejlődés ugy is oda fog vinni, hogy ha az a programm, amelyet Hamburger elvtárs itt előadott, a birtokok szocializálásával kapcsolatban megvalósul, a kisbirtokos maga fogja látni,, hogy neki helyesebb és jobb megélhetést nyújt az, ha termelőszövetkezetekké alakulnak a birtokok és a termelőszövetkezetekben folytatják a gazdálkodást. Nekünk attól, hogy ezt kifejezésre juttatjuk és pedig pregnánsan, szociális szempontból egyáltalán nincs mit tartani. Figyelembe kell azonban venni igen tisztelt elvtársaim azt, hogy künn a vidéken a kormányzás és egyáltalán a proletárdiktatúra alapján való dolgozás óriási nehézségeket és rend> kívüli súrlódásokat okoz. Tisztelt elvtársaim!' Nincs mit titkolnunk egymás előtt. Meg kell mondani nyíltan azt, hogy az első forradalom« előtt egyáltalán be sem tudtunk menni a falvakba s az első forradalom megnyitotta a falvak, kapuit a szocialista agitáció előtt. A második forradalom után az a helyzet* kezd elterjedni, hogy amig a szociáldemokratáknak adtunk mindent, addig a kommunistáknak nem adtunk semmit s ennek az az oka, hogy az a nincstelen proletár, akinek mégis van egykét holdja, attól tart, hogy ezt az egy-két holdat tőle elveszik. Igen t. elvtársaim ! Mi tudjuk. nagyon jól, hogy ez senkinek sem áll szándékában, hiszen Hamburger elvtárs maga is kifejtette azt, hogy mindenkinek annyit akarunk juttatni, amennyit maga a családjával megművelni képes. Épen azért kérem módosításomat elfogadni, mert agitációs és propagandisztikus szempontból is az 5. §. igy jobban kifejezi azt a szándékot, amely az eredetiben egész világosan benne foglaltatik. Elnök: Rónai elvtárs. Rónai Zoltán népbiztos : Kérem az alkotmányozó bizottság szövegét elfogadni. Mi ezt a bizottságban nagyon alaposan megtárgyaltuk és olyan formákat kerestünk, amelyek a termelésnek minden ágára egyaránt érvényesek és a IV. szakasz 2. pontjában ez benne van : »Ezért köztulajdonba vesz a kisüzem kereteit meghaladó minden mezőgazdasági, ipari, bánya- és közlekedési üzemet»; Kérem ennek elfogadását. A parasztság megnyugtatása úgyis külön rendeletek és külön propaganda utján fog történni. Elnök : Kérem, akik tudomásul veszik eredeti szövegezésben, szíveskedjenek kártyájukat felemelni. (Megtörténik.) Elfogadtatik. Következik a 6. §. Brunner József jegyző (olvassa a 6. %-t.).. ElnÖk : Ferenczi János elvtárs kért szót. Ferenczi János : A kormányzótanács ebbeli rendelete már meg is jelent a Tanácsköztársaságban, de nagy sajnálattal tapasztalom, hogy a tömegeket nem igen tudjuk meggyőzni a jóakaratunkról. Amikor Budapest utcáin végigmegyünk,, azt látjuk, hogy a vakok koldulnak. Kérem, hogyha ilyesmivel jövünk, legalább gyorsan szün-