Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-9

240 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi Junius hó 22. tessiik meg, hogy akik tényleg munkaképtelenek, társadalmi támogatásban részesüljenek, szüntes­sük meg azt a szégyenfoltot, hogy ma még kol­dusok vannak az utcán. Egyszersmindenkorra vessünk neki véget. Elnök : Gábor Károly elvtárs í Gábor Károly : Tisztelt országos gyűlés ! Az első mondat egyetlen szavát akarom pregnánsab­ban kifejezésre juttatni. (Zaj. Felkiáltások : Nem halljuk ! Rangosabban !) Az első mondat egyetlen szavát akarom helyreigazítani, megváltoztatni az­zal, hogy pregnánsabban fejezzük ki, hogy a Tanácsköztársaságban csak annak van nem »helye«* hanem »joga«, aki dolgozik. (Helyeslés. Ellen­mondások.) Rónai Zoltán népbiztos: Kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Zaj.) Mi egsézen világosan akarjuk kifejezésre juttatni, hogy nincs Magyar­országon helye annak, aki nem dolgozik. (Helyes­lés.) Oroszországban a határon ki van irva, hogy : Ez az ország a dolgozók országa ! S mi is igy akarjuk alkotmányunkban leszögezni azt az elvet, hogy itt csak dolgozó exisztálhat. (Helyeslés.) Elnök : Akik tudomásul veszik az eredeti paragrafust, kérem, szíveskedjenek kezüket fel­emelni. Egy hang : Szót kérek ! Elnök : Nagyon kérem az elvtársakat, hogy lehetőség szerint írásban jelentkezzenek szólásra, mert lehetetlen innen látni, ha az elvtársak szót kérnek s ha nem ]átom önöket, esetleg azt hihetik, hogy én mint elnök nem kivánom a szót megadni. Innen lehetetlen látni, ha valaki a padsorok között feltartja a kezét. (Vgy van! Ugy van!) F. Bedé László (Szolnok) : T. országos tanács­kongresszus ! Az előttem szóló elvtársam vélemé­nyét nagyon helyesnek tartom, amennyiben én magam is kijavitandónak vélem az idézett pasz­szust, még pedig oly módon, hogy : A Tanácsköz­társaságban mindenkinek dolgoznia kell. (Félkiál­tások : De hiszen ez benne van ! Zaj.) Elnök : Kérem, akik az eredetit tudomásul veszik, szíveskedjenek felemelni kezüket. (Meg­történik.) Köszönöm. Konstatálom, hogy az orszá­gos gyűlés az eredetit fogadta el. Következik a Brunner József jegyző (olvassa a 7. §.-t). Elnök: A 7. §-hoz Ozorai József elvtárs kíván szólni. Ozorai József: (Halljuk! Halljuk!) T. elv­társaim ! A 7. §. bekezdése minden tekintetben jó, ám igaz az, hogy semilyen szocialista állam­ban hadsereget nem lehet fenntartani, semmilyen szocialista államban nem akarj uk elismerni a had­seregek fennállásának jogcímét. (Felkiáltások : Ki mondja ezt ? Zaj.) En a leghatározottabban törölni kivánom az utolsó mondatot, hogy : »A vörös hadsereg a proletárság osztályhadserege.« (Elénk felkiáltások : Erről szó sem lehet ! Hisz ez csak átmeneti alkotmánytervezet.) Bocsánatot ké­rek elvtársaim, én törölni kivánom ezt azért, mert már a 7. §. elején is eléggé kifejezésre jut ez az elv. A 7. §. bekezdése ugyanis ezt mondja : »A dolgozó tömegek hatalmának biztosítása, a ki­zsákmányolók hatalma visszaállításának meggát­lása érdekében a Tanácsköztársaság felfegyverzi a dolgozókat. . .« Ez pedig azt jelenti, hogy nép­milicia van s én épen ezért ahelyett, hogy : »a vörös hadsereg a proletárság osztályhadserege«, javaslom, hogy ez vétessék bele a 7. §-ba : »Szük­ség esetén a dolgozókat fegyverbe szólíthatja.« (Felkiáltások : De hisz ez is benne van !) Én nem akarom és sohasem is fogom elismerni, elvtársaim, azt, hogy bármely államnak állandó hadserege lehessen. Csakis a nép felfegyverzésének vagyok a híve. (Felkiáltások : De hisz ez is csak átmeneti alkotmány. Ez csak fegyveres osztályhadseregről be­szél és a diktatúrának szüksége van a vörös had­seregre !) Rónai Zoltán népbiztos: Elvtársak! Ez az alkotmány forradalmi alkotmány és én a forra­dalmi alkotmány e szövegezését kérem változatla­nul elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kérem, akik az eredeti szöveget fo­gadják el, szíveskedjenek kezüket felemelni. (Meg­történik.) Köszönöm. Többség. Következik a 8. §. Brunner József jegyző (olvassa a 8. §-£/ Ruszkai István : Szót kérek ! Elnök : Tessék ! Ruszkai István : T. elvtársak S A 8. §-hoz csak stiláris módosítást hozok javaslatba. Neve­zetesen a harmadik sorban ezeket a szavakat : »de megszűnt a tőkének az a hatalma», igy kíván­nám módosítani : »de megszünteti a tőkének a hatalmát«. (Élénk felkiáltások : Már megszün­tette !) A haimadik mondatban pedig »ezért minden« szavaknak törlését hozom javaslatba, mert egy mondat nem kezdődhet okadatoló kötőszóval és a logikai értelem is tényleg világosabb lenne a következő szövegezéssel : »Megszűnt a sajtónak a tőkétől való függése is. A nyomtatványok ki­adásánakjoga a munkásságé és a Tanácsköztár­saság gondoskodik arról stb.«. Elnök : Rónai elvtárs kivan szólani ! Rónai Zoltán népbiztos : Aa »ezért« szó ki­hagyásához hozzájárulok. A mondat tehát igy kezdődnék : »Minden nyomtatvány kiadásának joga a munkásságé«. Egyébként kérem a szakasz változatlan elfogadásai}. Elnök : Aki a szakaszt a Rónai elvtárs által javasolt módosítással elfogadja, emelje fel a kezét. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. A szakasz Rónai elvtárs módosításával fogadtatik el. Következik a 9. §. Brunner József jegyző (olvassa a 9. §-t). Ruszkai István : T. elvtársak ! A második sorból »és ezért« szavak törlését kívánnám. Az utána következő »minden« szó nagy betűvel volna írandó. A szöveg tehát igy hangzanék : »A Tanácsköztársaságban a munkásság gyüleke­zési szabadsága teljes. Minden proletárnak joga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom