Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-8

216 Tanácsok Országos Gyűlése 19Î9. évi junius hő 21. csak folyton tanácskozzunk és tapsoljunk, mert ezzel bizony ezt a célt nem fogjuk elérni. Van azonban nekem még egy megjegyzésem. Ha mi elfogadtuk azt az elvet, bogy aki nem dol­gozik, ne is egyék, akkor én azt mondom, bogy aki nem vesz részt a mi harcainkban, az annak gyü­mölcseit nem fogja élvezhetni. (Igaz ! Ugy van !) Azt kivánom tehát, hogy ma, amikor megbízható hadseregünk van, tessék a hadügyi népbiztosság­nak elrendelni az általános mozgósitást. (Helyes, lés.) Engedelmet, kérek, minket proletárokat nem kérdezett meg a régi rezsim, hogy akarunk-e menni vagy sem, és mi sem kérdeztük, hogy mi­lyen idegen érdekekért kell harcolnunk. (Igaz ! Ügy van !) Ezzel szemben mi azt mondjuk, el­mégy a harctérre küzdeni s ha itthon maradnak gyermekeid, vagy szüleid, ellátjuk azokat, adunk nekik élelmet, mindent, de kutyakötelességed ve­lünk harcolni, mint ahogy mi is kötelesek voltunk annak idején velük menni az ő érdekeikért. Ezért a kormányzótanácsnak sürgősen foglalkoznia kell azzal a gondolattal, hogy elrendelje az általános mozgósitást és mindenki kutyakötelességének kell hogy tartsa, az uj állami és társadalmi berendez­kedés érdekében velünk együtt harcolni. (Fél­kiáltósok : Vigyázni kell !) Ott kell vigyázni, kint a frontokon, akkor nincs okunk félni. Mindezeket összevéve, elvtársaim, rá akarok mutatni arra, hogy amikor ilyen komoly időkben vagyunk, amikor a hadseregfőparancsnokság azt mondja, hogy neki szüksége van katonákra, akkor elsősorban a szakszervezetekre van utalva. És biz­tosithatom a t. elvtársakat, bár nem vagyok fel­hatalmazva ennek kijelentésére, biztosithatom én, mint aki 28 éve tényleges szakszervezeti tag va­gyok és sohasem voltam renegát, aki ismerem a szakszervezeti fegyelmet, becsületességet és meg­bízhatóságot, — nyugodt lelkiismerettel biztosit­hatom, hogy ha a kormányzótanács azt fogja mondani, hogy a szakszervezeteknek ujabb áldo­zatokat kell hozniok, a szakszervezetek ezt meg fogják tenni annyiszor, ahányszor követelik tőlük, és amennyire erejük bírja. De ugy látom, — és nem személyeskedés a célom — hogy nagyon sok ember van, akinek nincs dolga. Egy hét óta látom a telt karzatokat. Emberek itt állnak vagy ülnek tétlenül, (Igaz ! Ugy van !) amiből megállapítha­tom, hogy még mindig elegen vannak, akik majd meg tudják, illetőleg meg fogják védeni a Tanács­köztársaságot. (Igaz! ügy van!) T. elvtársaim ! Az a véleményem, hogy itt semmi további vitának nincs helye. Legfeljebb véleményt mondhatunk, hogy támogassuk Böhm és Kun elvtársat az általuk kívántakban és igye­kezzünk olyan agitációt kifejtem, hogy a mi vörös hadseregünk a mai napig elért eredménye­ket továbbra is megtarthassa és amennyiben szük­séges és lehetséges, még ujabb eredményeket is elérhessünk. Ezzel be is fejeztem. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök .* Nyisztor György elvtárs. Utána Dobos Lajos elvtárs. Nyisztor György népbiztos: Tisztelt elvtár­saim ! Az a meggyőződésem, hogy ha itt az anti­szemitizmus lábra kap, akkor a proletárdiktatúra! meghalt. (Mozgás és zaj.) Mindannyiunknak be­csületesen és őszintén el kell követnünk mindent, hogy ez itt a mi sorainkat meg ne bontsa. (Igaz ? Ugy van!) De ha egyrészről ezt mondjuk és mondom, akkor meg kell egy másik dolgot is mondanom, azt tudniillik, hogy minden olyan momentumot, ami ezt az antiszemitizmust táp­lálja, tessék megszüntetni. (Élénk helyeslés.) Kajári Samu : Csirájában. Nyisztor György népbiztos: Kérem, tegnap Űrnapja volt és az történt, hogy egy Reisz Leó nevű ott egyenesen berohant és az oltári szentsé­get leköpte. (Nagy mozgás és zaj. Felkiáltások : Hof történt ez ?) Itt Budapesten, a Várban. (Zaj.) Bier mann István : Ezt mesélték ! Ez nem tör­tént meg ! (Zaj és ellentmondások.) Pór Ernő : Be van csukva az illető ! Meg is kapja a magáét. (Zaj. Elnök csenget.) Nyisztor György népbiztos : Hát, elvtársaim, hogy ez nem történt meg ? Megtörténtek vidéken még különb dolgok is (Igaz ! Ugy van !) és nem elég az, ha lezárják az illetőt, hanem tessék meg; is irni az esetet. (Ugy van ! Zaj.) Nem elég azt mon­dani, hogy itt antiszemitizmus ne legyen, hanem minden taknyosnak — én is ezt mondom — a szá­jára kell ütni, aki nem ügyel és vigyázatlan. (Êlénh helyeslés.) Mert azután azt mondani, hogy terjed: az antiszemitizmus és egy taknyos gyerek bele­gázol ezer és ezer ember vallásos meggyőződésébe (Igaz ! Ugy van !) ez ellen nekünk kell fellépnünk, ha azt akarjuk, hogy ne legyen antiszemitizmus. (Igaz ! Ugy van !) Senki sem mondhatja, hogy én nem vagyok hive a proletárdiktatúrának, de engedelmet ké­rek, én még mindig nem láttam sem a Népszavá­ban, sem a Vörös Ujségban leszögezni az olyan embereknek az eljárását, akik kimennek, akik sem nem szocialisták, sem nem kommunisták, talán szabadkőművesek vagy micsodák, dikcióznak, hogy a templomokat be kell csukni ; nemcsak le kelj tartóztatni, nemcsak meg kell büntetni ezeket, de meg kell irni kövér betűkkel, lássák meg ebben az országban, hogy sem zsdió, sem magyar, senki a proletárdiktatúrában nincsen, mert ott nincsen zsidó, keresztény vagy református, hanem csak szocialisták és kommunisták vannak. (Helyeslés;} Ezt kell, elvtársaim, megcsinálni, szigorúan ki­felé, nemcsak megbüntetni valakit, hanem ki is irni nagy, kövér nyomtatott betűkkel, hogy ol­vassák, hogy mi ezekkel szemben el tydunk járni.. Igenis, vidéken még ma is a gondatlanságból eredő» bajok azok, a vallás elleni kiszólások az okai an­nak, hogy vidéken olyan sok helyen ellenforra­dalmárok és ellenforradalmi mozgalmak vannak. Áttérek most az általános mozgósításra. Itt,. elvtársaim, őszintén akarok beszélni, megmondani nyíltan, hogy a mozgósítás elrendelése nem kunszt,, mert a végrehajtása a kunszt. Az a kérdés és ez a, legfontosabb, mielőtt kimondanánk annak végre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom