Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-8

Tanácsok Országos Gyűlése 19Í9. évi június hó "li. 197 parancsnok elvtársak hátra akarják küldeni — hogy a lövészárokba feküdjön. Én is ott találtam ót meg. Mondom, ott kint vannak idősebb elvtársaink is és itthon a gyárakban — ezt ők mondják s ők ismerik az embereket, mert ők ismernek mindenkit, akik a gyárakban dolgoznak — vannak ép és egészséges tisztviselők, ép és egészséges munkások, (ügy van ! ügy van !) akik a proletárdiktatúráért lelkesednek, de e lelkesedésen tul egyáltalán semmit sem csinálnak, (ügy van ! ügy van ! Mozgás.) Ezt ők mind tudják és érzik és név szerint is megnevezik az illetőket. Tegnap pedig a következőket mondották nekem — még pedig nem két ember s nem tiz ember, mert ott a tartalékban egész csomó emberrel beszélgettünk, egy nagy gyár munkásságával •— hogy : miért vagyok én itt és miért vannak ők otthon, ahol több fizetést kapnak akkor, amikor nem is dolgoznak rendesen. Ok azt mondják : én a végső fokig harcolok életem feláldozásával, amikor már el vagyok keseredve, és mégis állandóan hallom otthonról a panaszt, hogy a gyárakban nincsen semmi munkafegyelem és az emberek nem dolgoznak. (Élénk helyeslés és mozgás.) Azt mondják, ő többet keres, ő több pénzt kap, mert dolgozik, nem bánom, kapjon többet, de dolgozzék a Tanácsköztársaságért. Azonban nem dolgozik, én pedig az életemet áldozom fel, ő kényelmesen otthon, én itt künn a lövészárokban. Miért én igen, Böhm elvtárs, és ő nem, miért kell nekem künmaradni? Nem kell, hogy elmondjam Önöknek, milyen választ adtam, nem is az a fontos, hogy mivel győztem őt meg, de nem is kellett őt meggyőznöm, mert belőle beszélt a harag, amikor azonban cselekedni kellett, akkor elment és dolgozott. De nem is ez a fontos ; a fontos az, hogy ezek a gondolatok sűrűsödnek meg az emberek lelkében és ezek a gondolatok teljesen lerontják a vörös hadsereg harckészségét. Ha ma még nincs lerontva, kijelentem az elvtársaknak felelősségem tudatában, hogy ha ezek a bajok és az általam itt még felsorolandó bajok nem fognak cselekedetekben — nem többé szavakban — orvosoltatni, a vörös hadseregnek tökéletességgel össze kell omlania. Még valamit, elvtársaim. Itt van a folyton hangoztatott és folyton ismételt baj a vörös katonák családtagjaival. Nem kapnak élelmiszert ; ne kapjanak élelmiszert, nem baj, más sem tud kapni, ók is belátják, hogy éhezni kell. De a panaszok tömege van nálam, a panaszok tömege van Landler elvtársnál, Vágó elvtárstól még nem kaptam meg . . . Vágó Béla népbiztos : Megkapja ! Egész kötet ! Böhm Vilmos népbiztos : ... de bizonyára azt is megkapom és mondhatom, hogy alávaló galádsággal bánnak a vörös hadsereg családtagjaival, amire példát még a régi bürokrácia sem szolgáltatott, (ügy van ! ügy van !) Akármennyire szégyenlem, ki kell hogy mondjam a szót, igenis megtörtént az a gazság, hogy egy vörös katona feleségének »vörös szajha« szót vágtak a fejéhez. (Zaj és felkiáltások : Gyalázat /) Nem »gyalázat«, nem közbekiáltás kell ide, nem az kell ide, hogy folyton szavaljunk az uj bürokrácia hibáiról. Hát ez a Tanácsok Országos Kongresszusa, a kormányzótanács, maga a proletárság nem elég erős arra, hogy az uj bürokráciával egyszersmindenkorra végezzen valahára ? Azt a kérdést vetem fel és én itt megmondom egész nyíltan : én keresztes hadjáratot hirdetek az uj bürokrácia ellen. (Élénk helyeslés és taps.) Én azt mondom és ha ellenforradalmi ténynek is fogják tekinteni, akkor is azt mondom, gyűlölöm, utálom a régi bürokráciát, nem hiszem, hogy valaki e teremben erősebb harcot folytatott volna az ellen, mint én indítottam ellene, de azt mondom, annak korruptsága sem volt nagyobb, mint amilyen korrupt az uj bürokrácia, (ügy van ! ügy van ! Taps.) Ezt tovább tűrni nem lehet, nem szabad egy pillanatig sem. Vágó Béla népbiztos : Beszélünk róla ! Böhm Vilmos népbiztos : Kijelentem önöknek, elvtársaim, vállalom, hogy 8 napon belül az uj bürokráciából — mert annyi ember van az uj bürokráciában — egy hadosztályt lehet felállítani ; egészséges emberekből, akiket ki lehet küldeni a harctérre. (Élénk helyeslés és taps.) Kijelentem itt, régen figyelem az eseményeket, régen mondottam ezt bizalmas körben elvtársaimnak, nekem az a meggyőződésem, hogy mindazt a sok uj intézkedést, mindazt a sok badarságot, amit csinálnak, — mert egy egész csomó badarságot csinálnak — mindazt a sok úgynevezett mohóságot, amelylyes bizonyos dolgokat százszor gyorsabban akarnak megcsinálni, mint ahogy azt megcsinálta az orosz, mindazt azért csinálják, hogy ez az uj bürokrácia jobban el tudjon helyezkedni, (ügy van ! ügy van I) Kevesebb mohóságot kérek, annyit csináljunk, amennyit megfelelő emberekkel el tudunk végezni, de ne ültessünk ide egy uj bürokráciát, egészséges embereket akkor, amikor a fronton szükségünk van emberekre. ( ügy van / ügy van !) Ez az uj bürokrácia abszolúte nem válogatós az eszközökben. Természetesen ezt meg kell állapítani, nehogy félreértések legyenek a dologban. Hiszen igen sok nagyon becsületes, feladatát nagyon becsületesen teljesítő önzetlen elvtársunk van, akik ebben az uj bürokráciában elhelyezkedtek, akik dolgoznak becsülettel a diktatúra és a Tanácsköztársaság érdekében. Akinek nem inge, ne is vegye magára. Ezekre az elvtársakra nem szólhat az, amit itt mondok, de szól azokra, akik az uj bürokráciában elhelyezkedve azt hiszik, hogy nekik nincs más kötelességük, mint ugyanazzal a barbársággal, ugyanazzal a disznósággal, ugyanazzal a gaz eljárással eljárni a proletárokkal szemben, mint eddig, akik nem tudják megtanulni azt, hogy az uj bürokráciának egészen máskép kell dolgoznia, hogy ötször, tizszer annyit kell dolgoznia és hogy mindenki mondhatja, hogy neki a 8 órai munkaidőre joga van

? de & Tanács-