Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-8

Tanácsok Országos Úy ülése 1919. évi jiinius hó 21. 195 Strohmfeld és az én megbízhatóságomat és erre adatokat gyűjtenek, ezeket az adatokat összegyűjtik, hogy bizonyítsák velük, hogy mennyire megbízható, vagy megbízhatatlan volnék én, vagy Strohmfeld, ellenőröket akarnak kirendelni a főhadiszállásra. (Nagy mozgás.) Erdélyi Mór népbiztos : Disznóság ! Böhm Vilmos népbiztos: Erre vonatkozólag csak a következő kijelentést teszem. Minden cselekedetemért, amit tettem, vállalom a felelősséget. Vállalom azzal, hogy mindent azért tettem, hogy a célunkat elérjük, lehetőleg a proletárok életének kímélésével. Mennél kevesebbet áldozni, de minél több eredményt elérni. (Éljenzés.) Én azt mondom, elvtársak, kutatnak, vagy nem kutatnak, ez nem érdekel, ma megint fogok adatokat szolgáltatni arra, hogy az a dossier nagyobbodjék. Kutassanak, de egyet kijelentek ; meg vagyok győződve róla, hogy a proletárság nagy többsége, különösen az, amely bennünket ismer, nem kutatja a megbízhatóságunkat. (Ugy van I) Aki nálunk megbízhatóbb, aki énnálam becsületesebben áll a proletáruralom és a proletárdiktatúra álláspontján, az csaló az én szememben. (Ugy van ! Élénk taps.) Most pedig át kell térnem arra, ami ennek a dossier-nek az adathalmazát megint megnagyobbíthatja. A csapatok hangulatáról akarok az elvtársaknak referálni. A csapatok hangulatáról, azoknak a csapatoknak a hangulatáról, amelyek, mint az előbb említettem, mennek előre és aratnak diadalt. Az elvtársak ismernek engem, én nem frázisokkal dolgozom. Ha én azt mondom, hogy mennek előre, akkor neveket fogok mondani, helységneveket. Tegnap az a csapat, amely egyike azoknak, amely legjobban el volt keseredve, egy fényes ütközetben Margitfalutól északra tizennégy gépfegyvert zsákmányolt, megverte a cseheket, egész csomó falut és várost foglalt el. A másik csapat, amely hasonlóképen igen elkeseredett hangulatban van, ez a másik csapat pedig Lévától északra az én szemem láttára megverte a cseheket, ugy hogy meg sem tudják őket fogni. Csifától északra állnak már a mi csapataink, jóval északra és mennek Aranyosmarót felé. Ez a másik csapat is azok közé tartozik, amelyeknek a hangulata igen rossz, de ebben a rossz hangulatban még mindig tud diadalokat aratni. Mégis azt mondom, hogy igenis, rossz a csapatok hangulata és erről a rossz hangú latról én személyesen győződtem meg. Beszéltem az emberekkel, beszéltem politikai megbízottakkal. Neveket fogok említeni. Herend elvtárssal, Szántó Rezső elvtárssal beszéltem, Márki elvtárssal, aki a főhadiszálláson keresett fel, mert kint a fronton nem találtam, aki a GanzDanubius- gyári munkások között teljesiti politikai szolgálatát. Beszéltem egész csomó parancsnokkal, beszéltem olyan parancsnokokkal, akikben kivétel nélkül mindnyájan megbízunk. Beszéltem azonkívül magukkal az emberekkel a tegnapi nap folyamán, egy igen nagy csomó budapesti gyárból származó emberrel és mindegyiknél megállapítottam azt, hogy fáradtak, nem harcolnak azzal az erőteljes lelkesedéssel, amellyel eddig harcoltak és mindnyájan ugy érzik, hogy rendkívül sok sérelem esett rajtuk, mindnyájan ugy érzik, hogy szívesen jönnének Budapestre. Meg fogom azonban mondani, hogy miért jönnének Budapestre. Egy hang : Rendet csinálni ! Böhm Vilmos népbiztos: Azért, mert megállapították, — az emberek érzésében van ez s elvtársaim, én mint a vörös hadsereg főparancsnoka, kijelentem, hogy teljes egészében csatlakozom a vörös hadsereg minden katonájának ehhez a nézetéhez — hogy a Hinterland teljes egészében cserbenhagyta a vörös hadsereget. Vágó Béla népbiztos : Szégyen ! Gyalázat ! Böhm Vilmos népbiztos : A Hinterland a vörös hadseregnek küld táviratokat, a Hinterland a vörös hadseregnek tapsol, a Hinterland lelkesedek, ha hallja a vörös hadsereg szót, de a Hin terland nem segiti a vörös hadsereget. (Ugy van ! Ugy van !) Elvtársaim, meg is mondom, hogy mennyiben nem segiti. Az egyik rész az a defaitizmus, az a rettentő erős defaitizmus, (Felkiáltások : Kishitűség !) amely az emberek lelkében Budapesten már négy vagy öt hét óta él és amely eddig nem tudta megmételyezni a vörös hadsereget, de a vöröshadsereg tagjai, a vörös katonák is emberek, elvtársaim, emberek, akik itthonról kapják a tudatosan gyártott és tudatosan elferdített híreket, amelyek azután megmételyezik a vörös katonákat. Egy hang : Lázítják a vörös katonák hozzátartozóit ! Böhm Vilmos népbiztos: Ma abban a helyzetben vagyunk, hogy néhány csapatnál ez a defaitizmus már odáig fejlődött, hogy azok, akik kint vagyunk, gyűlölettel és utálattal jöttünk vissza Budapestre. Most már ott tartunk, sajnos, hogy ez a defaitizmus ráragadt a katonaság egyes részeire is. Hogy ennek milyen hatása van, hogy a rémhíreknek, a tudatosan kieszelt és tudatosan terjesztett rémhíreknek milyen hatása van a katonaságra, ezt önök elképzelhetik. Elképzelhetik akkor, ha tudomásul veszik azt, hogy ma három hónapja van annak, hogy fennáll a proletárdiktatúra, de kulturális tekintetben, a nevelés tekintetében, agitátorok nevelése dolgában, politikai megbízottak nevelésében, parancsnokok nevelése dolgában három hónap alatt semmi sem történt meg, (Ugy van ! Ugy van !) és ma ki vannak szolgáltatva vörös katonáink, ezek a nagyszerű emberek, azoknak, akiket bárhonnan összeszedünk és kiküldünk számukra. Hogy ezek az után hogy tudják az embereket nevelni, hogy ezek hogy tudják a rémhíreket megcáfolni, ezt önök elképzelhetik, különösen akkor, ha, amint magam is tapasztaltam, igen sok esetben az ottani bizalmiférfiak egy része ugy értelmezi feladatát, hogy ott ő nem a Tanácsköztársaság bizalmiférfia mindenkivel szemben, hanem annak a néhány embernek bizalmiférfia a Tanácsköztársasággal 25*