Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-8

192 Tanácsok Országos Ùyulêse Í9Í9. évi június hó 2Í. sekre és hasonló ostobaságokra legyen felhasználható, amint az előbb mondottam. A hadászati kérdés elsősorban közélelmezési kérdés is, mert bennem éghet az öntudat lángja és csapkodhat az egekig, azonban a régi harctérről nagyon jól tudom azt, hogy minden lelkesedés csak addig ér, amig fel nem fordul az ember éhen. Már pedig legelsősorban fontos és szükséges az, hogy a Vörös Hadsereg lelkesedését ugy biztosítsuk, hogy az élelmezés terén minden lehetőt elkövessünk. Tisztelt elvtársak ! Egy-két pillanatra meg kell állanom e kérdésnél és a vörös katona-elvtársakat erről a helyről arra kell kérnem, épen a jövő ellátás érdekében, óvakodjanak attól, hogy a vidéken a rozs- és búzatáblákat lekaszálják állatok takarmányozására. (Felkiáltások : Azt nem mi csináltuk! Szigorúan meg van tiltva!) Igen sokszor hadseregparancs dacára is megtették s megállapítom azt, hogy egész félholdakat kaszáltak le. Ezt épen az ő érdekükben mondom, mert ennek visszahatása lesz az ő hozzátartozóik ellátására is a jövőben. Ezenkívül meg kell állapitanom azt is, hogy a front egyes helyein élelmiszerpocsékolás folyik. Nem gazdálkodnak ugy, amint az szükséges volna s amint azt az általános proletárérdek megkövetelné. Illés Artúr : Hol történt? Iványi Sándor : A kiskunhalasi fronton, Kiskunmajsán és Félegyházán. Tisztelt elvtársaim ! Ha tudtunk annak idején idegen és gyűlöletes célokért egy keveset nélkülözni, kénytelen vagyok proletártestvéreimet arra kérni, hogy ma a nagy cél érdekében legyenek egy kissé türelmesebbek és belátóbbak. Ezek előrebocsátása után, tisztelt elvtársaim, legelsősorban meg próbálom állapitani a közélelmezés bajait, őszintén megmondom, hogy a vidéki direktóriumoknál igenis súlyos hibák történtek. (Felkiáltások : Tudjuk, hogy voltak hibák ! Azt állapítsa meg, hogyan lehet megjavitani !) Tisztelet a kivételnek, hibák történtek épen azért, mert a diktatúra kikiáltása után nem mélyen járó szervező munkát végeztek, hanem a templomokat lobogózták fel és ütötték a zsidót. Ez igen súlyos hiba volt, mert ránk uszitották a kisgazdatársadalmat. Fellobógózták a templomokat és zárdákat, arról nem is beszélek, hogy milyen prédikációkat mondottak illetéktelen emberek. Hogy illetéktelen emberek, megbízhatatlan fiatal gyerkőcök kimentek és ostobaságokat mondtak, ezért is minket, vidéki direktóriumokat tettek felelőssé, mert nem dobtuk ki őket vagy nem dobtuk ki az első pillanatban. (Felkiáltások : A közellátásról beszéljen !) Hozzám jöhetett a kormányzótanács elnökének meghatalmazásával akárki, ha azt láttam, hogy nem szolgálja a proletárérdekeket, nem engedtem szóhoz. (Felkiáltások : A közélelmezésrŐl beszéljen !) Arról beszélek, csak maga ne kiabáljon folyton közbe. Tisztelt elvtársak ! Legelsősorban arra vezetem vissza a közélelmezés bajait és hibáit, hogy az első napokban magunk ellen uszítottuk a kisgazdákat. Készakarva csináltak bajokat és hecceket. Az utszéléről belövöldöztek a keresztekbe és templomokba, ami szintén hiba volt. Megállapítom, hogy ez igy van. így van pedig azért, mert azt hitték, hogy a diktatúra a vallás ellen megy, holott Lenin elvtárs maga megmondotta, hogy a vallást teljesen ki kell kapcsolni a diktatúra eszközei közül. (Felkiáltások : Nekünk is mondta !) Nagy baj volt és nagy baj még ma is, hogy a vidékre nem olyan elvtársakat küldenek ki, akik értik a földmivesszegénység nyelvét. (Félkiáltások : Ez elcsépelt dolog !) Ezek kiválasztása nagyon fontos. Hogy milyen felekezethez tartozik, ezt nem vitatom, de ki kell választani és le kell vizsgáztatni őket, hogy tudnak-e a vidék nyelvén beszélni. (Felkiáltások : Hogy hogyan arassunk több búzát, arról beszéljen !) Airól is beszélek. (Elnök csenget.) Tisztelt elvtársak ! Hogy bebizonyítsam, hogy igenis lehet okos politikával a főváros szegénységét élelemmel segíteni, fel fogok itt olvasni egy pár soros statisztikát, hogy minden különösebb rekvirálás nélkül mit küldöttünk fel a kisgazdáktól. Kivetettünk holdankint négy kilogrammot és felküldöttünk Budapestre egy hónap alatt április 29-től május 30-ig 804 darab szarvasmarhát, 116 darab hizott sertést, 114 darab bárányt, 187 darab maglósertést, 7 vaggon gabonát, egy vaggon zsirt és húsfélét, 1444 darab tóját. . . Vágó Béla népbiztos : Mennyit ? 1444 darab tojást ? (Zaj.) Musolin Leó : Igen. Vágó Béla népbiztos : Ön is félegyházi ? Ipari munkás ? Musolin Leó : Nem. Vágó Béla népbiztos : Mi a foglalkozása ? (Zaj.) Volt szolgabíró ! Volt szolgabíró ! Musolin Leó : Csakhogy a munkástanács tett oda be. Vágó Béla népbiztos : Volt szolgabíró ! Majd beszélünk még erről ! A szolgabirák csinálnak hangulatot a tanácsban. (Nagy zaj.) Iványi Sándor : A katonaság részére ugyancsak felszállítottunk 164 darab szarvasmarhát, 24 darab juhot, 70 darab libát stb. Neumann Károly : Most már beszélhet ! Iványi Sándor : Én beszélhetek ? Kikérem magamnak. (Zaj, elnök csenget.) Maga mit kiabál folyton bele. Elnök : A 10 perc letelt, kívánják, hogy folytassa ? (Felkiáltások : Nem kívánjuk ! Szolgabirókra nem vagyunk kíváncsiak !) Aki kívánja, hogy a szónok folytassa előadását, tartsa fel a kezét. (Megtörténik.) Aki ellene van ! (Megtörténik.) A többség kívánja. (Halljuk ! Halljuk !) Tessék folytatni. Iványi Sándor : Röviden kívánom befejezni. (Zaj.) Ne zavarjanak. Erdélyi elvtárs nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy régi beszerzési szervek helyébe ujakat kell teremteni. Én szintén azt mondom, nem uj szerveket kell teremteni, hanem a vidéki direktóriumot kell megbízni, hogy ezeket